Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

A KERÜLETET MEGFOSZTJA EGY MŰEMLÉKTŐL A HEINRICH PASSAGE FELÉPÍTÉSE

Magánbefektetőknek kedvez a kormány a lakókkal szemben

2020. május 19. kedd

Tavalyelőtt készültek el az első tervek a Mária utcai Vasudvar szállodává alakítására, de még a Sára Botond által kinevezett főépítész sem támogatta a terv megvalósítását. Azóta Sára lett a felelőse az építési engedélyezésnek, ám egy kormányrendelet az eddigi terveknél jóval nagyobb léptékű beruházást tett lehetővé, amely a városképet és a környéken lakók életminőségét is jelentősen ronthatja. A beruházó cég új tulajdonosa egy külvárosi lakótelepen lakik.

A tervek szerint száznál több szállodai szoba és kétszer ennyi lakás lesz a Heinrich Passage-ban, amelyet a Heinrich-udvar be- és átépítésével valósítanak majd meg. A beruházásra létrejött részvénytársaság egyszemélyi tulajdonosa és vezérigazgatója, Illés László Pesterzsébeten lakik egy elég lepukkant lakótelepi házban – az erről készített videónkat itt fentebb (a cikkbe beágyazva) nézhetik meg vagy a YouTube csatornánkon is.

Itt lakik a Heinrich Passage tulajdonosa

Illés a nyilvános cégadatbázis szerint semmilyen más vállalkozásnak nem tulajdonosa, nem vezető tisztviselője és korábban sem volt az. Az általa tulajdonolt és igazgatott Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. székhelyének ugyanakkor az impozáns Harmónia Palota ad otthont a Nemzeti Múzeum szomszédságában. Papíron legalábbis, mert az épületen ezt sem tábla, sem kapucsengő nem jelzi. A Harmónia Palota viszont a cégadatbázis szerint még más vállalkozásoknak is székhelye, amiket egy név kapcsol össze: Szabó Zoltáné. Az ország sok Szabó Zoltánja közül ő az, aki Varga Mihály pénzügyminisztérium egyetemi kollégiumi szobatársa volt, és akinek egyik cége (a szintén ide bejegyzett Garage Kft.) komoly állami beruházásokból részesedett. A Harmónia Palotát üzemeltető azonos nevű cég tulajdonosa Szabó felesége. Szabó a cégadatok szerint tavaly szeptemberben adta át a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. (HPI) tulajdonjogát és vezetését a pesterzsébeti Illésnek, a kerületi tárgyalásokon októberben a beruházó nevében mégis Szabó jelent meg. A céget jóval a tulajdonosváltás után, most május elején jegyezték be a Harmónia Palotába.

Világörökségi várományos környék 

A Heinrich Passage az Iparművészeti Múzeummal szemben épül majd. A múzeum műemléki védelem alatt áll, sőt, szerepel a világörökségi címre várományosok listáján. (Ez azt jelenti, hogy van rá esély, hogy az UNESCO világörökségnek nyilvánítja.) Ez azért fontos – mondta lapunknak egy világörökségi szakértő – mert ez az utolsó szalmaszál, ami védettséget adhat a környéknek is, és talán elkerülhető lenne az a környezeti károkozás és a környéken élők érdekeinek jelentős sérelme, amitől sokan tartanak. 

A XIX. század legvégén, a vaskereskedő Heinrich család az Iparművészeti Múzeummal szemben építtette fel az L-alakú birtokon a komplexumot: a családnak, a cég dolgozóinak és más lakóknak otthont adó bérpalotát az Üllői út 32. szám alatt, a többemeletes raktárépületet a Mária utca 54. alatt és a két épület által határolt udvaron pedig az egyemeletes raktárépületet. A beékelődő házak udvarra néző lakásai most még sok fényt kapnak, hiszen velük szemben csak földszintes raktárak vannak. A szocializmus éveiben a VASÉRT tulajdonolta a helyet, később magántulajdonba került, cégek, kulturális intézmények, műhelyek leltek itt otthonra és raktárra, az udvar közepét pedig parkolóként használták. A kétezres évtized második felében egy spanyol befektető vette meg a komplexumot, majd 2011-ben az akkor még ideiglenes műemléki védettséget élvező Heinrich-udvar állandó műemléki védelmet kapott. Ez a minősítés azt jelenti, hogy az adott épület nem bontható le és minden átépítés csak a műemléki jelleg megőrzésével lehetséges. A Heinrich-udvar funkciója nem változott egészen 2019-ig, amikor a bérlők drasztikus bérleti díj emelésről értesültek – azzal pedig, aki ennek hatására nem távozott magától, szerződést bontottak. A legújabb tulajdonos, a 2018 októberében alapított HPI így ürítette ki az épületet. Ma már nem lehet bejutni egyik kapun sem. Az építkezés még nem kezdődött el, a tervekről való egyeztetés a kerülettel zajlik, pontosabban zajlott tavaly őszig. Akkor a HPI az építési engedélyezési eljárás szüneteltetését kérte a főváros kormányhivatalától. Az erre vonatkozó utolsó nyilvános határozat szerint legfeljebb szeptember 11-ig állhat le az építési engedély elbírálása. A kerület tavaly novemberben hivatalba lépő vezetését sem a műemlékekért felelős Miniszterelnökség, sem az építési engedélyeztetést végző Kormányhivatal, sem pedig maga a beruházó nem kereste még. 

Zajlik az élet 

Pedig egy s más igen fontos dolog történt azóta a Heinrich-udvarral kapcsolatban. Decemberben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a földszintes raktárépületek műemléki védettségét egy tollvonással megszüntette. Ez azt jelenti, hogy a vörös téglás raktárépületeket akár le is lehet bontani. De ha ez nem lenne elég a műemlékvédelem és a környék lakóinak szempontjából, április végén Orbán Viktor kormányfő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a magánberuházást. A kormányrendelet gazdaságfejlesztési célt és munkahelyteremtést említ a kiemeltté tétel indokaként, ám szakértők szerint ezzel az érvvel magánberuházások ezrei előtt lehetne szélesre tárni a jogi kiskapukat, hogy ne kelljen figyelembe venniük a településrendezési előírásokat, és hogy mind a helyi, mind az országos szabályozástól eltérhessenek. Az Üllői úti egykori bérpalota és a Mária utcai emeletes raktárépület továbbra is műemléki védettséget élvez, azokat tilos lebontani, átalakításuk során meg kell őrizni az eredeti építészeti jellegüket. Az önkormányzatnak azonban ma már nincs jogi lehetősége arra, hogy beleszóljon a folyamatba. Félő, hogy a beruházás jelentősen eltér majd attól, amit még a kerület előző vezetése elfogadott, főleg az udvar beépítése lehet aggályos.

Kinek a jogbiztonsága? 

A kerületek építési ügyeinek szakmai fóruma a Tervtanács. A Heinrich Passage építését tárgyaló tavaly október 8-i ülésen történt egy érdekes jelenet. Birtokunkba került a tervtanácsi dokumentáció (az illusztrációként használt átépítési tervek és látványtervek ebből származnak) és a tanácsülés jegyzőkönyve is. Utóbbiból kiderül, hogy az ülésre meghívott műemlékvédelmi szakember azt mondta, ők (ami szervezetileg a Miniszterelnökséget jelenti) nem támogatják a tervet, mert az nincs tekintettel arra, hogy műemléki épületek nem bonthatók el. A beruházó erre „felháborodását fejezte ki a jogbiztonsággal kapcsolatban”, mert elmondása szerint egy évvel korábban megkapták a Miniszterelnökség támogatását. Az erre vonatkozó dokumentum ismertetéséből azonban az derült ki, hogy a Miniszterelnökség felhívta a figyelmüket arra, hogy műemléket nem bonthatnak. A figyelmes olvasó ebből kiolvashatja, hogy a beruházó nem tartotta jogosnak, hogy vele a jogot (a műemlékvédelmet) betartassák. A Tervtanács tagja volt Tima Zoltán Prima Primissa díjas építész is, a kormányközeli Magyar Művészeti Akadémia tagja. Ő a tervet városképi szempontból nem tartotta elfogadhatónak, és azt mondta, hogy „a világban egyre nagyobb értéke van az ilyen típusú megmaradt múltnak, mint amilyen a Vasudvar”. 

A kerület akkori főépítésze, Iványi Gyöngyvér is a terv elfogadása ellen szavazott, mert túl soknak tartotta a beépítést. Ugyanő ma már állami főépítész, és a feladata a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások koordinációja. Egy másik érdekes szála a történetnek, hogy az engedélyezési eljárást lefolytató fővárosi Kormányhivatalt nem más irányítja, mint a kerület korábbi polgármestere, Sára Botond. 

A beruházás kiemelt státusza sokat ront az itt élők érdekérvényesítési lehetőségein. A már idézett tervtanácsi ülésen az egyik lakó megkérdezte, milyen távol lesznek az új falak attól a homlokzattól, ahol az ő szobaablakai vannak. Ekkor a beruházó még 10-18 métert mondott (bár már ez is kevesebb, mint amiről korábban szó volt), ám a beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító április végi kormányrendelet azt mondja ki, hogy az egymással szemközti homlokzatok között a „legalább 10 méter távolság biztosítása nem kötelező”. Vagyis nemhogy a 10-18 méter nem lesz meg, de várhatóan még 10 sem. A beépítettséget tekintve is sokkal engedékenyebb a HPI felé az Orbán Viktor által aláírt különleges státusz, mint a mindenki másra érvényes általános szabályozás: több mint húsz százalékkal nagyobb beépítettséget enged meg, mint amit a kerületi szabályozás lehetővé tett, pedig az sem volt túl szigorú.

Rádai Dániel alpolgármester

Megkérdeztük a kerület vezetését és az érintett civil szervezetet, hogy mit szólnak a beruházáshoz. Rádai Dániel alpolgármester azt mondta, hogy az önkormányzat örülne minden értelmes beruházásnak, amely a műemléképületek helyreállítását célozza, de már az eddigi tervekből is arra következtetett, hogy a Heinrich Passage beépítése eltúlzott, funkciójában felesleges, és jelentősen megterheli az amúgy is forgalmas Mária-Üllői sarok környékének közlekedését. Sátly Balázs, a Közösen Józsefvárosért frakció képviselője a testületi többséget adó képviselőcsoport nevében pedig azt mondta: érthetetlen, miképp lehet egy belvárosi hotel felépítése kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű, és azt ígérte a kerület lakóinak, hogy párbeszédet kezdeményez a beruházóval. A Civilek a Palotanegyedért Egyesület vezetője, Perényi László is a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza, s noha tavaly nem sikerült a beruházót rávenni, hogy egyeztessen a lakókkal és a civilekkel, nem adja fel ezt a tervét. Kíváncsiak voltunk a Fidesz-KDNP frakció véleményére is, de ők továbbra sem nyilatkoznak lapunknak. És természetesen kerestük a Heinrich Passage-t is. Van bejegyzett honlapjuk, azon viszont nincs tartalom, és a cégadatbázisban is csak egy gmail-es emailcím van. Az erre elküldött interjúkérelmünkre azt a választ kaptuk „Heinrich Passage projekt” aláírással, hogy kérdéseinket tegyük fel írásban és adjunk meg válaszadási határidőt, ám választ nem kaptunk, de azzal a felajánlásunkkal sem élt a cég, hogy ha a határidő nem felel meg számukra, akkor legalább egyeztessünk egy új határidőről. 

Sátly Balázs képviselő

Szöveg: Gaal Ilona; Fotók: Fejér Martin, Huszár Boglárka, Takács Mária, Ványi Ákos, Tervtanácsi dokumentáció; Videó: Takács Mária

Érdemes megnézni a beruházás hátterét feldolgozó videónkat is.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben