Józsefváros maga a magyar történelem. A nemzeti dicsőség és a fejlődés emlékei épp úgy megtalálhatók itt, mint a történelmi traumáink öröksége. Nekünk, józsefvárosiaknak saját történetünk van Trianonról is.

Egy évszázada annak, hogy az elcsatolt menekülőket szállító tehervagonok gördültek Pest felé, ahol a nagyobb pályaudvarokra, elsősorban Józsefvárosba és a Nyugatiba irányították a szerelvényeket. Amikor a vonatok megérkeztek, a használaton kívüli vágányokra állították a vagonokat, hogy ott is maradjanak, míg nem születik döntés a rajtuk utazó emberekkel kapcsolatban. Ők később „vagonlakóknak” nevezték magukat, és hosszú időn keresztül vártak arra, hogy a sorsuk jobbra forduljon. Többek között rájuk emlékezve tartottuk ma az önkormányzati megemlékezésünket a józsefvárosi pályaudvarnál, ezen a szimbolikus helyszínen.

A történészek adatai szerint az elcsatolt területeken élő magyarok 15 százaléka menekült át Magyarországra 1924-ig, ez mintegy 350 ezer embert jelent. Becslések szerint 40-50 ezer fő fordult meg közülük az említett vagonokban addig, amíg valamilyen más lakhatási lehetőséghez jutottak, sokan éppen itt Józsefvárosban. Az idő előrehaladtával persze csökkent Budapest és benne a kerület aránytalanul nagy szerepe a menekültek letelepítésében, de nekünk mégis fontos részlet ez abban az áttekinthetetlenül szerteágazó történetben, amit Trianon emlékezete hordoz.

Mert lehet egyoldalú igazságok, sérelmek hangoztatására és bűnbakképzésre használni a máig ható történelmi traumát, de talán mégis jobban járunk, ha olyan egyetemes értékek mellett teszünk hitet, mint a szolidaritás és a bajba jutottak segítése. Itt, Józsefvárosban ezt is jelenti a nemzeti összetartozás.

Az ünnepségen két beszéd is elhangzott.

Egry Gábor történész a soksínűséget emelte ki beszédében: "Magyarok emlékezetét tesszük láthatóvá, és megmutatjuk, hogy a magyarság – még Trianon megélésében is – sokszínű. A sokszínű emlékezet talán a mai sokféleséget is jobban kifejezi. És ha kicsit oldja a fájdalomérzet merev parancsát, talán ahhoz is közelebb visz, hogy magunk mögött hagyjuk az elmúlt 100 évet." 

A teljes beszéd itt érhető el: Egry Gábor beszéde a nemzeti összetartozás napján

Dr. Erőss Gábor - emlékezetpolitikáért felelős alpolgármester - az egymás tapasztalatainak megismerésére és a nemzetek közötti párbeszédre helyezte a hangsúlyt beszéde végén: "Ha nem egyetlen nyomasztó traumát hordozunk, hanem sok, hol fájdalmas, hol szép történetet meghallgatunk, ha egymás tapasztalatira nyitottak vagyunk, „őshonosok” az erdélyi menekültekéire, magyarok a románok, szlovákok, szerbek, ruténok tapasztalataira, fájdalmaira és örömeire, ezekből építünk szolidáris közösségeket, az az igaz nemzeti összetartozás. S így elindulhatna végre, 100 év késéssel, 100 év magány után, a nemzetek közötti párbeszéd is. Kezdjük el helyben! Legyen másmilyen a következő száz év!"

A teljes beszéd itt érhető el: Dr. Erőss Gábor beszéde a nemzeti összetartozás napján