A koronavírus-járvány utáni első, múlt heti testületi ülésen módosították a lakásrendeletet. A módosításokat az indokolja, hogy az önkormányzat radikálisan mást gondol a közvagyonért való felelősségről és a bérbeadás szempontjairól, mint az előző kerületvezetés. Korábban kétféle pályázat létezett a gyakorlatban: a közszolgálati, amikor intézményvezetők jelölték ki, hogy dolgozóik közül kik kaphatnak bérlakást a kerületben, és a pontrendszeren alapuló. A közszolgálati pályázattal az volt a gond, hogy valójában a szimpátián alapult, a másiknál az értékelési rendszer volt elfogadhatatlan a Pikó András vezette új önkormányzat számára. A magasabb jövedelem ugyanis több pontot ért, ahogy az is előrébb került a rangsorban, aki több havi lakbért ki tudott fizetni egyszerre. Tehát a piaci árnál jóval olcsóbb bérlakásokat nem azok kapták, akiknek arra igazán szükségük lett volna. Az új rendelet szerint a lakással nem rendelkezők részére háromféle pályázatot írnak majd ki, amelyekhez három különféle lakbér tartozik.

A szociális bérlakások esetében teljesen felújított lakásokra lehet pályázni, négyzetméterenkénti 368 Ft-os havidíjért. (Alacsonyabb komfortfokozatnál ennél kevesebb a díj.) A középső kategória a költségelvű lakbér: a 493 Ft-os négyzetméterenkénti havidíjba olyan lakások kerülnek, amelyek esetében az önkormányzat elvégzi a falon belüli nagyobb felújításokat (pl. vezeték-, strang-, födémcsere), de a burkolatok (falak, padlók) felújítását a bérlőnek kell állnia. (A bérlő a költségei jó részét, akár 70 százalékát is lelakhatja.) A piaci alapú lakásbérlésnél pedig a bérlő állja a felújítás költségét, és a felét lelakhatja. Ennek díja jelentősen nőni fog, hogy jobban igazodjon a tényleges piaci árakhoz.

A jövőben a minőségi lakáscserére is pályázni kell, hogy ez is átláthatóvá váljon, és azonos, világos szempontok szerint juthasson valaki jobb lakáshoz. Elsőként a minőségi cserés és a piaci lakásokra írják ki a pályázatokat. 

Szöveg: Gaal Ilona; Fotók: Huszár Boglárka