Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Csillogó fekete lemezek a Bródyban

Kalózok és lemezturkálók

2020. július 13. hétfõ

Kürti Kristóf két éve nyitotta üzlettársával lemezboltját a Bródy Sándor utcában Kalóz Records néven. Korábban interneten kereskedtek hanglemezekkel, de úgy érezték, a vinilekkel az embereknek van egy olyan kapcsolatuk, ami megkívánja a személyességet, és a palotanegyedbeli környék is szimpatikus volt nekik, így belevágtak: így belevágtak, mert jó az utca, a környék, jó a helyiség, normális a főbérlő és van közönség. A lokalitás előnye, hogy sok jó fej ember van a környéken, akik egyébként is lemezgyűjtők, és nemcsak vásárolnak, de hoznak is be lemezeket eladásra – az itt található korongok többsége ugyanis használt.

Az elmúlt két év alatt ki is alakult egy törzsvásárlói mag, akik a vírushelyzet alatt sem hagyták cserben az üzletet. Noha fizikailag zárva voltak, online azért kereskedtek, és házhoz is szállították a lemezeket – ennek köszönhetik, hogy most is működik az bolt, és nem kellett lehúzniuk végleg a rolót. Jellemzően 2-3 km-es a kereskedés vonzáskörzete, A közönség egyébként vegyes, fiatalok és idős lemezrajongók egyaránt járnak ide, de még a szomszédba járó gimnazisták is rendszeresen benéznek, akár kazettákért. És persze egy csomó külföldi is megfordul itt egy kis lemezturkálásra.

Az üzletben kazetták, könyvek és néhány CD is kapható, a forgalom nagy részét azonban a hanglemezek adják. A legnépszerűbb műfaj a klasszikus külföldi rockzene, de ez nemcsak a Kalóz Recordsra igaz, hanem a legtöbb lemezboltra. Tényleg mindenféle muzsikát találni itt, de azért igyekeznek specializálódni világzenére, kelet-európai zenékre, magyar különlegességekre és jazzre.

Noha a zenehallgatási szokások egyre inkább a streaming irányába tartanak, ezzel párhuzamosan létezik egy visszafordulás is az analóg és a régi dolgok felé (nemcsak a zenehallgatásban). A digitális – nem fizikai – birtoklás nem annyira elégíti ki az embereket, és amit nagyon szeretnek, azt inkább fizikai valóban is szívesen birtokolják. A lemez nemcsak a fülnek szól, van borítója, megfogható, szaga van és még valamilyen identitást is képes adni – erre egy hangfájl nem képes. Maga a zenehallgatás is egyfajta szertartás, ahhoz le kell ülni nyugodtan, be kell kapcsolni a hifit, a korongot elő kell venni, a lemezjátszó tetejét felhajtani, leporolni a tűt, a lemezt megfordítani, amikor lejár az egyik oldal – és lemezhallgatás közben valóban jelen tud lenni az ember. Ez nem annyira mondható el akkor, amikor fájlokat hallgatunk, mert az nem segít kilépni a mindennapi pörgésből, amit a vinilek hallgatása viszont meg tud adni. Lemezhallgatás közben nem igazán jellemző, hogy az ember mással is foglalkozik, ez pedig segít kirántani abból a világból, amiből talán túl sok is jut az embereknek. A lemezhallgatás segít ebben a kiszakadásban, de ez nem egy hátraarc, hanem egyfajta kiegyensúlyozása annak, amerre tart a világunk. Ahogy a személyes beszélgetéseket sem helyettesítik a chat üzenetek, noha a legtöbb ismerősünkkel manapság már digitálisan tartjuk a kapcsolatot. És persze a lemezgyűjtés egyúttal egy hobbi is, ami alkalmas arra, hogy egy nyugodt szigetet létrehozzunk magunknak a mindennapokban.

A Kalózban már 50 Ft-ért is lehet lemezt vásárolni, ezek olyan ömlesztett lemezek, amiket iparművészek használnak fel, vagy esküvőszervezők tányéralátétnek, esetleg építkezéseken szigetelésnek. Ilyenkor nincs válogatás, hogy mit kap a vásárló, hiszen úgysem hallgatás céljára szolgálnak ezek az albumok. A következő árkategória a 350 Ft-os, ezek sokszor a menőbb lemezek túlhasznált verziói vagy olyan – egyébként jó – zenék, amiket nagy példányszámban adtak ki, ezért alacsony az értékük, hiszen sok van belőlük a piacon. A következő szint az 1000 Ft, ezek maxi- és nagylemezek többnyire. Efölött pedig már az egyedi árazású darabok jönnek, amikért már felelősséget is vállal az üzlet. Itt már jelzésekkel is ellátják az árut, rajta van a lemez és a borító állapota, a stílus, a kiadás éve, a nyomás helye, ha kell, a borítót megragasztják, a korongot pedig természetesen megtisztítják. Egy lemez áránál a határ a csillagos ég, jelenleg egy 160.000 Ft-os Andrew Hill első nyomású Blue Note lemez a legdrágább az üzletben. De van most egy 100.000 Ft-ot érő, soha ki nem adott, a zenekar tagjai által dedikált Republic promó album is a falon, aminek extra értéket ad, hogy az énekes Cipő már nincsen köztünk. Egyébként még mindig sokan vannak emberek, akik szeretnek drágán lemezt vásárolni és ritkaságokat keresgélni.

Minden lemezt szeretettel várnak Kürtiék, a legrosszabb, ami egy vásárlóval ilyenkor történhet, hogy olyan áruval tér be, ami a legolcsóbb kategóriába tartozik, aminek valódi forgalmi értéke nincsen, ezeket 40-50 Ft-ért tudják eladni ők is. Ami rendes pénzt ér, azért szívesen fizetnek rendes összeget; ami viszont a piacon nem ér semmit, azt csak minimális áron tudják megvásárolni. Történt már olyan, hogy az utcából egy néni behozott pár lemezt, amiért az üzletvezető kifizetett egy korrekt árat, majd miután a néni távozott, jobban megnézte, és kiderült, hogy a Dave Brubeck-album, amit behozott, még ha nem is volt túl jó állapotban, mégis egy első nyomású, monó, amerikai kiadású darab, ami sokkal többet ér. Végül sikerült a nénit utolérni, hogy jöjjön vissza, mert van még számára egy kis pénz, aminek aztán nagyon is örült a jazzkülönlegesség egykori birtokosa. Kürti Kristóf azt vallja, hogy nem éri meg inkorrektnek lenni, a renoméjukat is rombolná, ha kincsekért 300 Ft-tal szúrnák ki a laikus eladó szemét.

Aki most szeretne belevágni lemezgyűjtésbe, annak azt a tanácsot adja, hogy nézzen körül a YouTube-on, mert rengeteg hasznos tanácsot talál ott. Érdemes egy használt lemezjátszóval kezdeni, mert az újak, amik már elfogadható minőségűek, 70-80.000 Ft-nál kezdődnek, míg egy hasonló minőségű használtat már 20-25.000 Ft-ért meg lehet kapni. A Bródyban van is egy bácsi, aki hifi cuccokat árul és javít, és vele jól együtt tudnak működni, mert oda-vissza ajánlanak kuncsaftokat. Kürti szerint ha valaki lemezgyűjtésbe fog, fontos, hogy megtalálja a saját stílusát, mert olyan lemezeket érdemes gyűjteni, amiket utána hallgatni is fog. De igazából nincsen olyan, hogy kész ízlés, sok és sokféle albumot kell és érdemes hallgatni, hogy kialakuljon és formálódjon folyamatosan az ízlés. Akinek pedig már van egy kialakult ízlése, ott azt kell kitapasztalni, hogy tényleg érdemes-e az első nyomásokat megvenni egy lemezből, vagy elegendő neki az újra kiadott változatot – nagyon megoszlanak a vélemények, hogy ki melyikre voksol. Sokak szerint az eredetiek nemcsak az autenticitás miatt érnek többet, de annyival jobban is szólnak, mások szerint az új kiadású albumok hangzása jobb; ez valahol kicsit hitkérdés is. Az új dolgoknak mindig érdemes megadni az esélyt, ezért is jók a lemezboltok, ahová be lehet menni turkálni, kipróbálni újdonságokat, tanácsot kérni az eladótól – és olyan is van, hogy a vevők egymás közt kezdenek el véleményt cserélni.

A Kalóz Records-ban nagyon sokféle lemezt talál az ide betévedő, van is egy külön kategória WTF jelzéssel címkézve, amiről Kürtiék sem igazán értik, egyáltalán miért születtek meg. Például elfeledett politikusok beszédei, mormon énekek, német nyelvű viccek, 70-es évekbeli muzsika testépítéshez vagy kutyahangok hanglemezen – mindenféle furcsaság. Az is érdekesség, amikor egy lemez borítójában találnak képeket, újságkivágásokat: nemrég adtak el egy olyan John Lennon-lemezt, aminek a borítójában ott volt az énekes halála napján megjelent Daily Mirrorból kivágott cikk. Vagy olyan is történt, hogy a világhírű, Amerikában nagy karriert befutott jazzgitáros Szabó Gábor lemezének egy magyar kiadásának a borítójában találtak cikkeket Szabóról és fotókat is; többek között egy 1952-es fekete-fehér felvételt, amin az akkor 16 éves zenész Leányfalun barátaival együtt szerepel, és persze már akkor is gitár volt nála. Fel is vették a kapcsolatot az családdal, hogy odaadják neki a fényképet – igaz, még nem jöttek el érte. De majdnem minden napra esik egy különleges darab, mert nagy a forgalom, folyamatosan cserélődik a kínálat. A lemezbolt örömmel várja a józsefvárosiakat – és persze másokat is –, akár eladni, akár venni szeretnének lemezt, gyűjteményeket is felvásárolnak.

Szöveg, fotók és videó: Pálinkás János

- - -

Bár a köznyelvben előszeretettel emlegetik bakelitként a vinil lemezeket, azok soha nem bakelitből készültek. A régi – sokkal törékenyebb – gramofonlemezek úgynevezett sellakborítású lakklemezek voltak, ezeket nagyon rég felváltották már a vinyl-klorid és vinyl-acetát alapanyagból készülő korongok.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben