Tíz önkormányzati lakásra pályázhatnak július 13-tól azok a józsefvárosiak, akiknek nincs saját otthonuk, albérletben élnek, vagy tovább akarnak költözni az esetleges túlzsúfoltság miatt. A mostani kiírásban kizárólag egyszobás lakásokat találni, viszont, még szintén júliusban, jön egy újabb pályázat, amiben nagyobb méretű otthonokra is jelentkezhetnek a kerületiek, minőségi lakáscsereként. Ősszel pedig már felújított önkormányzati lakásokra is kiírhatnak egy pályázatot.

Molnár György, a polgármesteri kabinet főtanácsadója lapunknak elmondta, hogy az önkormányzat tulajdonában jelenleg 4300 bérlakás van, amelyből 860 áll üresen. „Ezek a lakások kivétel nélkül rossz állapotban vannak. Amikor átvettük az önkormányzat irányítását, a 860 lakásból egyetlenegy sem volt azonnal beköltözhető” – hangsúlyozta Molnár.

Megjegyezte, hogy a kormány által a koronavírus-járványra hivatkozva elvont több mint egymilliárd forintnyi fejlesztési pénzből 620 millió forintot szántak az önkormányzati bérlakások felújítására. „Rengeteg ilyen lakást még soha nem újítottak fel, és az évtizedek alatt lelakták ezeket. Sok pedig üresen állt, egy lakásnak ennél jobban semmi sem árt” – mondta.

Molnár szerint az elmúlt tíz évben az előző önkormányzati vezetés nem akarta, hogy a lakásokba szegények költözzenek. „Olyan lakáspályázatokat írtak ki, amelyekben a kapható pontok száma attól függött, ki, mennyit keres. Minél magasabb volt valakinek a jövedelme, annál nagyobb esélye volt a pályázat megnyerésére. Csakhogy akinek magasabb keresete van, már nem szívesen költözik egy lepusztult szoba-konyhás lakásba. Így pedig – szerintem szándékosan – kialakult az a helyzet, hogy az üres lakásállomány nem fogyott kellő ütemben” – magyarázta. A tavaly ősszel hivatalba lépett új kerületi vezetés más megközelítést követ, ezért megszünteti ezt a pontozási rendszert. „Az új pontozási rendszert bárki megismerheti: a kerületben élés időtartamát, a jelenlegi lakáskörülményeket, az együtt költözők, kisgyermekek számát és az egészségügyi szempontokat vesszük figyelembe. Többlet pontot kapnak a volt állami gondozottak, vagy akik családok átmeneti otthonában élnek.”

Molnár György szerint korábban általában olyan pályázatokat hirdettek, amelyek felújítási kötelezettséggel jártak. „Ez méltánytalan azokkal szemben, akiknek nincs pénzük erre.  Épp ezért szükségesnek tartjuk, hogy felújított lakásokat is meghirdessünk” – utalt az őszi lehetőségre. Ennél persze nagy gond a pénzhiány – az említett kormányzati elvonás pedig csak „rásegít” erre. A 860 üresen álló önkormányzati bérlakás felújítása ugyanis minden esetben milliós összegbe kerül. Molnár György úgy látja, a 860 lakásból rengeteg nem felel meg az előírásoknak, tehát „igazi” lakásnak nem tekinthetők.

„Ezeket nyilván nem pályáztatjuk meg, ahogy azokat sem, amelyek ugyan felújítási kötelezettséggel járnának, de még úgy sem lehetne belőlük igazi lakást csinálni.” A tervek szerint ezek egy részét az önkormányzat értékesíti. Ennek kényszerű oka is van, hiszen – mint Molnár elmondta – „az innen befolyó pénzből finanszírozzuk a többi lakás felújítását”.

A főtanácsadó egyébként rengeteg borzasztó állapotban lévő lakást nézett meg. Dermesztő élménye volt, amikor az egyik József körúti házban egy régi folyosó végén egy hét négyzetméteres lyukat talált. „Ilyet nem tudunk és nem is akarunk lakásnak kiadni, pedig korábban tényleg laktak benne.” Az önkormányzat célja, hogy a 860 lakásból minél több váljon lakhatóvá, és lehetőségeihez mérten a bérlőkkel együtt felújítsa ezeket. „Nagy csapás, hogy a kormány elvonta az erre irányzott pénzt, 107 lakást újíthattunk volna fel belőle”.

Pikó András polgármester többször keményen bírálta az előző vezetést azért, mert nem rendelkeztek semmilyen pontos és naprakész nyilvántartással a kerület lakásállományáról.

A részletes összeírás most is tart, számot már tudnak, de az állapotok felmérése még nem fejeződött be. Itt érdemes megemlíteni, hogy Pikóék a kampányban 1100 üresen álló bérlakásról beszéltek a mostani 860-as szám helyett. Molnár szerint a több mint ezres számot nem ők találták ki, az adat az önkormányzat honlapján, a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) 2018-as beszámolójában volt eldugva. „Azóta sem tudjuk, hogy ezt honnan vették.” 

Szöveg: Zoltai Ákos; Fotók: Ványi Ákos és Huszár Boglárka

- - -

Három pályázat, háromféle ár

A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet utáni első testületi ülésen már módosították a kerületi lakásrendeletet – számolt be lapunk nemrég. Korábban kétféle pályázat létezett a gyakorlatban: a közszolgálati, amikor intézményvezetők jelölték ki, hogy dolgozóik közül kik kaphatnak bérlakást a kerületben, és a pontrendszeren alapuló. A Pikó András vezette önkormányzatnak mind a kettővel komoly aggályai voltak. Molnár György ezért említette, hogy abszurdnak tartják, hogy a magasabb jövedelem több pontot ért, és az is előrébb került a rangsorban, aki több havi lakbért ki tudott fizetni egyszerre. Az új rendelet szerint a lakással nem rendelkezők részére háromféle pályázatot írnak majd ki, amelyekhez háromféle lakbér tartozik.

- A szociális bérlakások esetében teljesen felújított lakásokra lehet pályázni, négyzetméterenkénti 368 Ft-os havidíjért. (Ez a kiírás várható a tervek szerint ősszel.)

- A középső kategória a költségelvű lakbér: 493 Ft-os négyzetméterenkénti havidíjba olyan lakások kerülnek, amelyeknél az önkormányzat elvégzi a falon belüli nagyobb felújításokat, de a burkolatok (falak, padlók) felújítását a bérlőnek kell állnia, ennek költségét pedig javarészt lelakhatja.

- A piaci alapú lakásbérlésnél – ennek a pályázata jelent meg hétfőn – pedig a bérlő állja a felújítás költségét, és a költségek felét lakhatja le.