Azzal szerzett országos hírnevet, hogy kitartó munkával élhető hellyé tette a szegénységbe süllyedt falucskát, és egyaránt szókimondással beszélt a romákat sújtó megkülönböztetésről és a romák hibáiról is. Vezetésével 2014-ben a Lőrinc pap téren osztották a cserdi romák a maguk által megtermelt zöldséget a józsefvárosi rászorulóknak.
Július 14-én, kedden holtan találták a 368 fős Baranya megyei Cserdi polgármesterét, országosan ismert roma polgárjogi aktivistát, a 46 éves Bogdán Lászlót. Családja talált rá a falu feldolgozóüzemében, ahol feltehetően öngyilkos lett. A faluban csütörtökön virrasztással egybekötött közös imádkozást és emlékezést tartanak, Bogdán László temetése pedig pénteken lesz Cserdiben.
Bogdán László 2002-ben, függetlenként lett az 70 százalékban cigány lakosságú Cserdi alpolgármestere, 2006-tól haláláig pedig a falu polgármestere volt. Vezetése alatt a falu egészen megváltozott: parkosítottak, játszóteret építettek, a házak többségét felújították, s jószerivel megszüntették a bűnözést és a munkanélküliséget.
Elszánt aktivista volt, de nem akart politikus lenni
Bogdán László gyermekkorától Cserdiben élt, szegény cigány családban, apja bányász volt. Anyagi okok miatt nem tanulhatott tovább, ezért folyamatos önképzéssel fejlesztette tudását. A finn tulajdonú Elcoteq Magyarországnál kezdett dolgozni, ahol felismerték vezetői képességeit, s végigjárta a hierarchia lépcsőfokait. 2010-ben termelési vezetőként jött el a cégtől.
2013-ban vált országosan ismertté, amikor bűnmegelőzési programot indított Köcsögmentesítő napok címmel, és a helyi fiatalokat börtönlátogatásra vitte, hogy lássák, hová vezet a bűnöző életmód. Önkritikus nyíltsága rajongást és bírálatot is kiváltott. Miközben a romák elnyomásáról beszélt és elítélte a szélsőjobboldalt, valamint az esélyegyenlőség mellett érvelt, nem mentegette a cigányságot sem, ami miatt liberális oldalról is támadták. Az Amnesty International például azzal kritizálta, hogy ezzel a programmal a „cigánybűnözéssel” kapcsolatos előítéleteket erősíti. Bogdán 2014-ben azt mondta a HVG riporterének: „Nem költői túlzás, de már 8-10 évesen rájöttem, hogy a cigányság nagy problémája nem a bőrszínünkben rejlik, hanem abban, ahogy viselkedünk.”
Ekkor derült fény arra is, hogy Cserdiben a vezetésével milyen komoly, alulról szerveződő zöldségtermesztési közfoglalkoztatási program és komplex fejlesztési folyamat indult a falu rendbetételére. Azóta sokat foglalkozott vele a média, országosan ismert roma aktivista lett, akit számos párt is megkeresett azzal, hogy legyen a politikusa, amit ő mindig elutasított, mert helyben akart eredményeket elérni.
Segítséget kérőből segítséget adóvá váltak
Bogdán László sokféle kezdeményezéssel igyekezett a cserdiek életén javítani, nem kis sikerrel. Mindenféle munkalehetőséget vitt a faluba, bérmunkát és bedolgozást, miközben azon dolgozott – saját két kezével is beleállva a munkába –, hogy tartós megélhetési forrást teremtsen. A zöldségtermesztési programmal elérte, hogy az addig segítségre szorult roma közösség mások segítőivé váljon. Létrehozott egy cigány márkát, a Lasipét, és C1 (Cigány1) néven hűtőházat is épített többek között.
Hopp, te Zsiga! néven adományozó programot vezetett, ahol cigányok adományoztak saját terményeikből a „szegény budapestieknek”. 2014-ben például négy tonnányi hagymát, fokhagymát és krumplit osztottak szét a Lőrinc pap téren. Víg György 2014-es cikkéből idézünk:
„Bogdán László, a négyszáz fős, túlnyomórészt roma lakosságú Cserdi polgármestere már tavaly is hozott általuk termelt élelmiszert a pesti szegényeknek. Idén beszállt a Hopp te Zsiga feliratú piros Zsiguliba Kosztics József, a romák lakta Siklósnagyfalu vezetője is. A baranyai adományok szétosztását immár hagyományosan a segítőkész guruló gerillákból álló európai hírű Budapesti Bike Maffia szervezte meg.
A szeretet olyan, mint a bunyó – néha kapunk, ha muszáj, de adni sokkal jobb – mondta Kosztics József. – Bogdán Laci barátommal azt a sztereotípiát igyekszünk eloszlatni, hogy a romák csak azért nyújtják a kezüket, hogy elvegyenek valamit. Mi adunk, a magunkéból, amiért megdolgoztunk.
Cserdiben évek óta nincs kocsma, azt megválasztásakor Bogdán azonnal bezáratta, viszont már van óvoda, és nemsokára angol nyelvű iskola is nyílik. – Igen, angolul fognak tanulni a cigány gyerekek – szögezte le eltökélten Bogdán László.
A cserdiek több hektár földön gazdálkodnak. Az egykori gyári munkások, kőművesek, betanított munkások megtanultak palántázni, vetni, fóliázni. Nem csak saját részükre termelik meg a levesbe valót, hanem a közösség tagjainak szavazatai alapján minden évben több tonnát adnak azoknak, akik náluk is jobban rászorul.”
Egy ország búcsúzik tőle
Bogdán László halálhíre megrázta a fél országot, és hirtelen láthatóvá vált, milyen erős volt a példája. Emberek ezrei írnak róla, és közéleti emberek is sorra megszólalnak. Halála rámutat arra a tragédiára, hogy egy ilyen nagy hatású ember mégis egyedül maradhatott a bajával.
Pikó András, Józsefváros polgármestere azt írta róla: „… Laci a konfliktusos, a jó ügyért és az övéiért folyamatosan provokáló harcos aktivista volt. … mondatai … pont olyan természetességgel hagyták el a száját, amilyen brutalitással vágták mellbe az embert.”
A helyiek elmondása szerint nem volt előjele annak, hogy mire készül. Nyilvános megszólalásaiból számos konfliktusa támadt és politikai indíttatású gyanúsításoknak is ki volt téve, de barátja, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester szerint lehetséges, hogy betegsége áll a tragédia hátterében. A faluban szerették és tisztelték.
A család a cigány hagyományokat ápolva maga adja meg a végtisztességet Bogdán Lászlónak. 2020. július 24-én, pénteken 10 órakor a cserdi Szent Márton püspök kápolnában az elhunyt lelki üdvéért gyászmisét tart Beer Miklós ny. megyéspüspök, végső útjára pedig 11 órakor kísérik a helyi temetőbe.
Szöveg: Bányay Géza; Képeink: Bogdán László 2014-ben a Lőrinc pap téren, valamint a Budapest Bike Maffia és a cserdi cigányok ugyanott zöldségosztás után. (A Budapest Bike Maffia felvételei.)