Azt a taktikát választottuk, hogy bérlőjelöltként jelentünk meg az önkormányzati ingatlanokat kezelő Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. (JGK) Őr utcai telephelyén, és a lehetőségekről érdeklődtünk. A bérbevételi folyamat nem tűnt egyszerűnek, így ezután Guth Csongort, a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Vagyongazdálkodási Igazgatóságának irodavezetőjét kértük meg, segítsen eligazodni a bürokratikus folyamatban.

Óriási a kínálat

Összesen körülbelül 1600 üzlethelyiség van az önkormányzat birtokában, ebből 800-at jelenleg is hasznosítanak, további 800 pedig üresen áll – tudtuk meg Guth Csongortól. Ebbe a nagy számba a pincék is beletartoznak, amelyeket mostani állapotukban legfeljebb raktározásra lehet használni, de az önkormányzat által birtokolt üzlethelyiségek száma még így is a többszöröse annak, mint ami a piacról elérhető, és amennyit az ingatlankereső portálok kidobnak, ha rákeresünk.

A keresést nehezíti, hogy az önkormányzati helyiségek nincsenek befotózva, nincs róluk részletes leírás, a legtöbbnek csak a címét és a méretét, illetve az épületen belüli elhelyezkedését lehet tudni – derült ki a személyes látogatásunkkor. Az igényeink alapján nyomtatnak egy listát címekkel és négyzetméterekkel, majd a segítőkész hölgy próbálja a számunkra érdekes címeket lehívni a rendszerből. Némelyikről láthatunk egy-egy fotót, ahol volt értékbecslés, ott tudunk egy nagyságrendileg pontos bérleti díjat is kalkulálni.

Guth Csongor elmondta, hogy 2020. december 31-ig befejeződik az önkormányzati ingatlanok felmérése, akkor már több információt tudnak majd adni egy-egy helyiségről. „A képviselő-testületi határozatban rögzített szabályok alapján kalkulált bérleti díj megközelíti a piaci árakat, aminek oka, hogy az elmúlt években nagyon megemelkedtek az ingatlanárak, bár a koronavírus okozta válsághelyzet miatt az értékük 5–10 százalékkal csökkent is” – folytatta Guth. Vagyis a rezsiköltségen való bérbeadás egyelőre mégsem opció.

Ha belevágna

Ha tehát önkormányzati ingatlant szeretne bérelni, látogasson el ügyfélfogadási időben – maszk viselése más zárt terű közintézményekhez hasonlóan itt is kötelező – az Őr utca 8. szám alatti JGK-telephelyre, ahol összeállítják a listát a szóba jöhető helyiségekről. Ezeket a címeket ezután érdemes személyesen felkeresni, kívülről megnézni, ha utcafronti. Ezután a listából hatot választhat ki egyszerre, amelyeket időpont egyeztetés után belülről is megmutatnak a JGK munkatársai. A helyiség kiválasztása után a JGK irodájában lehet beadni a bérbevételi kérelmet, a végső döntés minden esetben az önkormányzat tulajdonosi jogokat gyakorló bizottságáé. A bizottságnak lehetősége van a kérelmet elfogadni, elutasítani, vagy módosításokkal elfogadni, mondjuk magasabb bérleti díjjal. Ha pedig az ügyfél megfizeti a 3 havi bruttó bérleti díjnak megfelelő óvadékot (kaució), a felek aláírják a szerződést, végül pedig közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tenni. 

Ez az egyszerűbb verzió, ugyanis „ha a helyiség forgalmi értéke meghaladja a 25 millió forintot, a folyamat hasonló, ám a bizottság ekkor nem a bérbeadásról dönt, hanem egy nyilvános pályázat kiírásáról. A pályázat zárt borítékos rendszerben történik, majd a pályázatokat egyszerre felbontjuk és megállapítjuk, hogy ki tette a legjobb ajánlatot” – magyarázta Guth Csongor.

Bárki kiveheti?

Helyiségeket elsősorban kereskedelmi célra adnak bérbe, egyéni vállalkozónak, valamint cégeknek. A hasznosítás módja gyakorlatilag bármi lehet – amit jogszabály nem zár ki –, de fontos, hogy a kérelmező a folytatni kívánt tevékenység végzésére jogosult legyen. Magánszemély kizárólag raktározási céllal bérelhet helyiséget. 

Szöveg: Ádám Judit; Fotók: Ványi Ákos