Fényi Tiborral a Bacsó Béla utca sarkán álló kávézóban ültem le beszélgetni. Lassan értem csak meg, miért ide hívott. Gyalog innen 3 percre, a Bacsó Béla (régen Német) utcában volt ugyanis Róth Miksa első önálló műhelye, az Auróra (régen Kender) utcai híres műterem alig 5 percre van, a nagyapa első pesti háza a mai Palotanegyed helyén 9 percnyi séta, Fényi Tiborral a Bacsó Béla utca sarkán álló kávézóban ültem le beszélgetni. Lassan értem csak meg, miért ide hívott. Gyalog innen 3 percre, a Bacsó Béla (régen Német) utcában volt ugyanis Róth Miksa első önálló műhelye, az Auróra (régen Kender) utcai híres műterem alig 5 percre van, a nagyapa első pesti háza a mai Palotanegyed helyén 9 percnyi séta, a szülői ház a Dohány utca elején csak negyedóra, és utolsó lakhelye a Nefelejcs utcában sem több 20 percnél.

A Róth Miksa ősei feltehetően Mária Terézia uralkodásának idején lettek üvegesek, amikor királyi rendelet bővítette azon szakmák sorát, amit zsidók is művelhettek. Róth Sámuel, Miksa nagyapja Borsodban, a szendrői Csáky grófok birtokán volt üveges mester, és 1840-ben, amikor lehetővé vált a közrendűek szabad költözése, jött családjával Pestre – mondja a kezdetekről Fényi. A városfalon kívül, a Nemzeti Múzeum Rákóczi út felé eső részén vettek házat, ahol akkor még utcák sem voltak. Nehezen indult az életük, mert a pesti üveges céh a zsandársággal, az akkori közterület-felügyelettel űzette ki díjazás fejében az idegen üvegeseket, ha a városban mertek kereskedni. „A céh kiadás-könyvében ma is olvashatók a bejegyzések: kifizetés a zsandároknak zsidók bezárásáért, egy zsidó nő megveréséért. Megmaradtak Róth Sámuel panaszlevelei is, melyekben leírja, a 19. század szégyene, ahogy a zsidókkal bánnak. Egyébként ekkoriban a céhek így bántak el egy német evangélikussal is” – mondja Fényi Tibor.

Húsz évébe telt Róth Sámuelnek, mire elérte, hogy szabadon üveges mester lehessen. A halála után az 1867-es kiegyezés idején fia, Zsigmond már a város legjelentősebb üvegkereskedője és üvegfestője volt. Neki 3 fia és 4 lánya született, a fiúk művészek lettek, a lányoknak meg a fiaik lettek művészek. Miksa és öccse, Manó üvegművész lett. Manó nevét alaptalan híresztelés tette tönkre halála után, miszerint Rákosi Mátyás (Rosenfeld Mátyás) eredeti neve Róth Manó lett volna. „Még Torgyán József is azt harsogta a 90-es években, hogy Róth Manó unokái az SZDSZ-ben…” – emlékezik Fényi. Emiatt nem tudták sokáig elfogadni Szegeden sem, hogy az új zsinagóga kupoláját nem Miksa, hanem Manó készítette.

Miksa az apja, Zsigmond keze alatt kitanulta a szakmát, majd Európában utazva gyűjtött tapasztalatot. 20 évesen örökölte meg az apa műhelyét, amit később átköltöztetett a józsefvárosi Német utcába. 1891 táján a már sikeres Róth Miksa a Kender utca 24-be vitte a műhelyt.

A Kender utcában már 15–20 emberrel dolgozott egy üveges és egy mozaikkészítő műteremben. Itt készültek leghíresebb alkotásai, így a Parlament és a Zeneakadémia színes ablakai is. Minden évben innen vitt anyagot a világkiállításokra is. „Olyan sokszor nyert aranyérmet, hogy egy idő után megkérték, inkább a zsűriben vegyen részt” – mondja Fényi Tibor. „A Fiumei úti temetőben számtalan Róth-mozaik van, mint az árkádsor, a Deák- és a Kossuth-mauzóleum.”

A Deák-mauzóleumhoz eredetileg Székely Bertalan készített nagy freskókat, amik azonban a párás zárt térben idővel lemállottak. Róth Miksának egyetlen megmaradt vázlatterv alapján kellett elkészítenie újra a 6 méteres képeket üvegmozaikból.

A Bacsó Béla utcai házat pár éve elbontották, az emléktáblát összetörték. Az Auróra utcában sincs már nyoma a régi műteremnek. Az előző önkormányzati vezetés nem reagált Fényi megkereséseire, pedig legalább a Bacsó Béla utcai új házra visszatett emléktáblának illene emlékeztetnie arra, hogy Józsefvárosban dolgozott a kor egyik kiemelkedő művésze.

Szöveg: Bányay Géza; Fotók Huszár Boglárlka és Fényi Tibor archívuma