Idegesen áll az iskola előtt egy tinédzser fiú szeptember elsején kilenc órakor, nem engedték be az első tanítási napon. Pedig tavaly idejárt, a Lakatos Menyhért Általános Iskolába, és még nem végezte el a nyolc osztályt. Ahogy kérdezgetem, lassan kirajzolódik egy kép: József (nevezzük így a fiút) gyermekotthonban lakik, mert kiemelték a családból, de azért valamennyire az édesanyja is jelen van az életében. Azt mondja, most meglepetésszerűen kirúgták, annyit mondtak neki, mikor bejött első iskolanapjára, hogy ő már nem idejár. Én Balogh István Lajos önkormányzati képviselővel érkeztem, mert szerettük volna megnézni az iskolaőrt, úgy hírlett, szeptembertől lesz itt valaki ebben a pozícióban. Hamar kiderül, hogy nincs iskolaőr, bár az iskola kérte a fenntartótól, hogy legyen, de nem jelentkezett ide senki. Az igazgató asszony évnyitót tart, nem ér rá.

József, a „nehéz eset”

Álldogálunk az iskola előtt, beszélgetünk Józseffel, mikor egyszer csak megjelenik két munkatárs az iskolából. Dokumentumokat hoznak a fiúnak, amivel bizonyítják, hogy magaviseleti okok miatt innen elküldték, viszont egy másik kerületben egy másik iskola átvette. Mutatják a papírt, hogy ott várják Józsit, mondják neki, hogy menjen. Azt mondják, hogy József édesanyja átvette ezt a dokumentumot, tud az iskolaváltásról. Lekezelően, barátságtalanul beszélnek a fiatal fiúval, de nem arrogánsan. Higgadtan. Közben odafordulnak hozzánk, és elmesélik, hogy József tavaly rátámadt egy tanárra, emiatt rúgták ki, ez volt az utolsó csepp a pohárban. József már szinte attól ideges lesz, hogy hozzászólnak, ő is lekezelően beszél az iskola dolgozóival, közli, hogy végig sem hajlandó hallgatni őket. Az arca egyre feszültebb. Az indulatkezelésre való tökéletes képtelenség látszik a gyereken, és miközben szinte fél az ember attól, hogy hová fokozódik József dühe, a szíve szakad, mennyire kiszolgáltatott a saját borzalmasan nehéz személyiségének. „Látják, ilyen!” – fordulnak hozzánk némi elégedettséggel az arcukon az iskola dolgozói, hogy felmutathatják a bizonyítékot, amiért ennek a fiúnak nincs helye náluk. „Nem szedi be a gyógyszerét, az a baj vele.” Amikor visszamennek az iskolába, József elmeséli, hogy volt ő abban a másik iskolában a nevelővel, de oda nem vették fel. Hogy ezt rosszul tudja, vagy rosszul akarja tudni, nem derül ki. Az derül ki, hogy sodródik, hogy úgy bánnak vele, mint egy problémával, hogy senkinek nem feladata és nem igénye vele magával, Józseffel törődni. És az látszik a fiún, hogy ez hosszú évek óta így van. 

Sikeres is lehet

Ez a negyedórás jelenet két dolgot mutat meg. Azt, hogy nagyon is érthető az iskolák igénye arra, hogy legyen iskolaőr, hiszen vannak olyan gyerekek az iskolák kapuin belül, akik veszélyesek másokra. És azt, hogy az iskolaőr megoldásnak vajmi kevés. A Józsefhez hasonlóan viselkedő fiatalokkal biztosan nem tudnak mit kezdeni, hisz annak kevés az esélye, hogy ha a tanórán veszítik el teljesen a kontrollt, akkor éppen ott lesz az iskolaőr és megelőzi az ütést.

De azért vannak helyzetek, amikor sikeres lehet az iskolaőrök bevonása az oktatási intézmények hétköznapjaiba: amikor még elég visszatartó erővel bír annak a tudata, hogy ott van egy erélyes fellépésre képes ember, aki kívül van a tanár-diák viszonyon. A Németh László Általános Iskolában ezzel a várakozással igényeltek iskolaőrt, de egyelőre ők sem kaptak. (Az iskolaőr-toborzás első hullámában a jelentkezők választhattak, hogy hova szeretnének menni. Ezt a két iskolát senki nem választotta.) Kissné Botos Hajnalka igazgató elmondja, van 3–4 olyan tanuló, akik miatt az egész tantestület várja már, hogy legyen iskolaőr. Ők túlkoros gyerekek, akik 14–15 évesen még ötödikesek, szüleik hol börtönben vannak, hol otthon. A gond az velük, hogy a minimális tiszteletet sem tanúsítják a tanárok iránt. Elküldik, letegezik őket, ha valamiért szólnak. „Mi nagy hangsúlyt helyezünk a megelőzésre, ezért van ilyen kevés problémás eset. Feltételezzük, hogy a rendőri jelenlét biztonságot ad. Arra pedig nagyon figyelni fogok, hogy csak olyan iskolaőr legyen itt, akitől a gyerekek nem félnek. Aki olyan, mint régen a pedellus. Ha kell, szigorú, de a gyerekek meg merik szólítani.” Bár az iskolaőrök a rendőrség alkalmazásában állnak, a kerületi rendőrőrsök szorosan együttműködnek az iskolákkal. A nyolcadik kerületben nagyon jó a kapcsolat az iskolák és a rendőrség között, Kissné Botos Hajnalka biztos benne, hogy fognak kérni visszajelzést az iskolaőrről, és ha nem felel meg, akkor intézkednek.

A kerületben ez a két általános iskola igényelt iskolaőrt, ők egyelőre kénytelenek várni. Az első körben 1400-an jelentkeztek az Országos Rendőr-főkapitányság toborzására, közülük 500-an feleltek meg a fizikai és pszichológiai feltételeknek. (A jelentkezésnek nem feltétele semmilyen iskolai végzettség.) A felvettek 120 órás képzést kaptak augusztusban, és szeptember elsején kezdték meg a szolgálatot ott, ahol szerették volna, illetve, ahol volt hely. A rendőrség definíciója szerint az iskolaőr elsődleges dolga a kialakuló konfliktus megelőzése, békés rendezése. Ugyanakkor gumibot és bilincs is van az iskolaőröknél, s noha a jogszabály gyerekek esetében is engedi alkalmazni (de csak indokolt esetben), úgy tudjuk, hogy a képzésen ennek mellőzésére hívták fel a figyelmet. Inkább akkor lesz esély a gumibot vagy bilincs alkalmazására, ha a szülők egymás közti viszálya, vagy esetleg a szülő-tanár konfliktus odáig fajul.

Két iskolaőr már van

Van két másik iskola a kerületben, ahol viszont sikerült betölteni az iskolaőri állást. Nem meglepő módon ezek olyan intézmények, ahol kisebb súlyúak a konfliktusok, tehát kisebb a szükség is az iskolaőr munkájára. Az egyik a Szörényi úti Budapesti Gazdasági SZC Szász Ferenc Kereskedelmi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Képes Józsefné igazgató nem akart az iskolaőrökről nyilatkozni, ezért megkérdeztük az iskolából kijövő középiskolásokat. Többségük tudta, mi az iskolaőr feladata, és szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy szerintük nincs szükség rá, nincsenek olyan konfliktusok. Az iskolaőrrel egyébként akkor találkoznak, mikor reggel belépnek az épületbe, ő végzi a lázmérést. (Az iskolaőröktől a törvény megvonja a nyilatkozatadás lehetőségét, így nem is kérdeztük őt.) A Budapesti Komplex SZC Mándy Iván Szakközépiskolája és Szakiskolája Elnök utcai telephelyén a korábbi (egyébként női) biztonsági őr az iskolaőr. Mint Borbély Lászlótól, az iskola igazgatójától megtudjuk: az iskolában ritkán vannak konfliktusok, azok is csak verbálisak. Ezeket megfelelő kommunikációval könnyen lehet kezelni, így megelőzhető az eldurvulásuk. A gumibotra, bilincsre legyint, ezekre náluk szerinte nem lesz szükség.

A téma felmerült a kerület vezetése és a tankerület augusztusi egyeztető megbeszélésén is. Erőss Gábor alpolgármester lapunknak azt mondta, a Belső-Pesti Tankerületi Központ szerint szükséges intézmény az iskolaőri pozíció. A kerület vezetése tiszteletben tartja ezt az álláspontot, elfogadva, hogy rövid távon szükséges lehet ez a megoldás, ám azt gondolják, hogy hosszú távon a konfliktusok megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt. A kisebb osztálylétszámok, az iskolapszichológusok, gyógypedagógusok és szociális munkások hatékony bevonása az iskolai életbe jelentősen csökkentenék a feszültséget, megelőznék a robbanást. Az agresszió főként büntető szemléletű kezelése helyett az alpolgármester a mediációnak és a resztoratív technikáknak a jelenleginél sokkal hangsúlyosabb alkalmazását látja célravezetőnek az iskolai nevelésben. Az iskola nem a társadalomtól elzárt intézmény – hangsúlyozza Erőss Gábor. Ha a társadalomban válság van, az megjelenik az iskolában is. Ám, ha a kormány csak az iskolaőrségben látja a feszültségcsökkentés lehetőségét, akkor hosszú távon épp ellenkező hatást fejt ki ez a rövid távon tényleg szükségesnek látszó intézmény: az erőszak erőszakot szül. 

Szöveg: Gaal Ilona; Fotó: Huszár Boglárka