Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

A JÓZSEF TÁVBESZÉLŐ KÖZPONT KÍVÜL HAGYOMÁNYŐRZŐ, BELÜL ULTRAMODERN VOLT

Halló! József 47-79-et kérem!

2020. szeptember 14. hétfő

Így szólt a telefonba 1917-ben Rottenberg Rezső a Rákóczi út 47-ből (száma József 22-47), ha Metykó János Baross utcai fűszerüzletével kívánt beszélni a heti házhoz rendelésről. „Kapcsolom” – mondta erre a telefonos kisasszony a Mária Terézia téri József Távbeszélő Központ kapcsolótermében, és máris összedugaszolta a két vonalat a hatalmas kapcsolótáblán.

Így szólt a telefonba 1917-ben Rottenberg Rezső a Rákóczi út 47-ből (száma József 22-47), ha Metykó János Baross utcai fűszerüzletével kívánt beszélni a heti házhoz rendelésről. „Kapcsolom” – mondta erre a telefonos kisasszony a Mária Terézia téri József Távbeszélő Központ kapcsolótermében, és máris összedugaszolta a két vonalat a hatalmas kapcsolótáblán.

A Horváth Mihály tér templom előtti részét és a Német utca fél oldalát elfoglaló, vár formáját idéző hatalmas épület palotának látszik, nem pedig üzemnek. Az 1910-es években még a gyárak sem nélkülözték a külcsínt, a korabeli csúcstechnikát rejtő, 15 ezer vonalat kiszolgáló telefonközpontnak azonban igazán menő épületet szánt a Magyar Posta. A Posta mai állapotát látva nehéz elképzelni, hogy valamikor – a MÁV-val együtt –, a legnagyszerűbb és legkorszerűbb vállalat volt, amely a modern technikai civilizáció győzelmét jelképezte.

A 20. század elejétől nagy iramban nőtt a telefon iránti igény Budapesten. A kezdeti pár százas vonalszám hamarosan csaknem 20 ezerre bővült a Teréz-központ 1904-es megnyitásával. 1910-ben határoztak arról, hogy az akkori Mária Terézia téren felépítik a második nagyközpontot, aminek tervezésével Ray Rezsőt bízták meg.

Ray különös épületet tervezett, ami kívülről tökéletesen illik egy elegáns világvároshoz, belül azonban szigorú terhelési, tűzbiztonsági és távközléstechnikai feltételeknek felel meg, és magas kapcsolóüzemi csarnokokat, irodákat és kiszolgáló egységeket foglal magába öt szinten. Ray akkor forradalmi módon vasbetonból építkezett, és erősen kihasználta az anyag térformálási lehetőségeit. 

Az épület kívül ma is az eredeti arculatát őrzi, de hogy mi volt belül, amikor 1917-ben megnyílt a telefonközpont, csak elképzelni tudjuk. Kézikapcsolású központként indult, telefonos kisasszonyok szorgoskodtak a kapcsolótáblák előtt. Kosztolányi Dezső szemtanúja volt ennek a szorgos munkának: „Mint egy templom. Valóban, mint egy ismeretlen, különös, huszadik századi vallás székesegyháza a telefonközpont, hol soha véget nem érő imát zümmögnek, halk, alig hallható zsolozsmát mormolnak, melynek moraja rejtélyes egyveleggé olvad. Állok fenn az erkélyszerű emelvényen, a karfa mellett s áhitat fog el. Innen belátni az egész helyiséget: az emeleten nők, a földszinten nők, túl a másik szárnyon az emeleten, földszinten szintén nők végeláthatatlanul, kötött kabátkákban, leányok, asszonyok, húsz és harminc között, mind a fal felé fordulva, bámulva a falat, kissé előregörnyedve, valami alázatos, imádkozó mozdulattal, mint a jámbor zsidók. Az eleven falon jelek gyulladnak, sárga köröcskék, zöld köröcskék, piros köröcskék, melyek egy-egy emberi akaratot jelentenek valahol a drót végén, egy-egy hangot, mely fénnyé változott. Műszerek acélzaja. Amint lemegyek az erkélyszerű emelvényről, hallom az egyhangú, mindig egyforma litániát. Központ! Halló, halló! Mással beszél! Központ! Tizenkét óra! József! Egyedül? Hozom már! Központ! Maradjon kérem! Teréz! Lépjen ki! Megvan, tessék! Központ! Csengetem! Foglalt! Központ! Központ! Központ!” (Telefonos kisasszony, 1929)

A kéziközpontot az 1930-as években automata váltotta fel, de az utolsó telefonos kisasszony csak 1989-ben fejezte be a munkát, amikor a külföldi hívások is mind gépi kapcsolásúvá váltak Magyarországon. Az 1950-es években váltottak rotary rendszerre, de a József-központ jelentősége idővel csökkent, a nagy fejlesztések elkerülték. 1999-ben, amikor már a MATÁV tulajdonában volt, kikapcsolták az utolsó rotary egységet is, 2007- ben pedig még az irodákból is kiköltöztek. Mindez kívülről nemigen látszott, az épület mindig őrizte méltóságos kinézetét, még ha belül idővel egészen romossá vált is. 

Szöveg Bányay Géza; Fotók: Huszár Boglárka és Fortepan

- - -

Luxushotel a kapcsolótermek helyén

A 2007-ben kiürült telefonközpont sokáig üresen állt, csak 2015-re tisztázódott, hogy szállodává alakítják. Akkor épp egyiptomi tulajdonban volt. Az építkezés hol meglódult, hol megállt, és most egy spanyol cég az, ami a készközeli állapotba jutott projekten dolgozik, és Kozmo, illetve Úttö néven két luxusszállodát kíván megnyitni egymás mellett az épület két szárnyában.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben