Az Autómentes Szeptember programsorozat részeként öt alkalmat hirdettek meg, amikor csatlakozni lehet a könnyű biciklis túrához, amely inkább beszélgetés és tanácsadás, mint sportteljesítmény vagy erőnlétet igénylő kirándulás.

A résztvevők a 2–2,5 óra alatt párszáz méteres szakaszokban járják körbe a kerületet – a szervezők figyeltek arra, hogy az útvonalon minden típusú utcát, kereszteződést, hétköznapi közlekedési helyzetet bemutassanak. 

Vágjunk bele!

A program célja – a közösségi élmény mellett – a kerékpározásra ösztönzés. Hiába profi biciklis valaki, a városi közlekedésbe bele kell tanulni. Elsőre ijesztő lehet a fővárosi forgalom annak, aki előtte csak kerékpárúton vagy vidéken ült biciklire. Sokakat az tart vissza, hogy veszélyesnek érzik az autókat, buszokat, rettegnek a villamossínen átkeléstől, sávváltástól, balra kanyarodástól.

Budapesten biciklizni valóban nem életbiztosítás, de ha néhány szabályt betartunk, nem sokkal veszélyesebb, mint gyalogosként átkelni az úttesten. Ezekről a szabályokról, hasznos tudnivalókról beszélt a Kerékpárosklubtól Árva János még a KRESZ szabályait nem ismerők számára is közérthetően. Az elindulástól kezdve a jobbkezes utcákon át a bonyolultabb elsőbbségadási szabályokig gyakorlatilag minden fontosat átvettünk, amire egy biciklisnek szüksége lehet a forgalomban. Azzal a tudással, amit a résztvevők kaptak, bátran bele lehet vágni a kerékpáros közlekedésbe nemcsak a kerületben, hanem bárhol Budapesten.

Első a biztonság

Az egyik legfontosabb biciklis alapvetés – amit a kerékpárosklubosok megfogalmaztak –, a saját biztonságunk előtérbe helyezése. A legjellemzőbb biciklis esések okozója olyan utas vagy sofőr, aki körülnézés nélkül száll ki az autóból, és rányitja a mellette elhaladó biciklisre az ajtót. Ezt biciklisként úgy kerülhetjük el, ha egy nyitott ajtónyi távolságot tartunk az autóktól. Az autósort jobbról előzve pedig érdemes minél lassabban, akár az autókba benézve haladni. A Kerékpárosklub törekvése nyomán a KRESZ szerint szabályos egyirányú utcában sávot foglalni, azaz nem kötelező jobbra lehúzódni a biciklisnek és elengedni az autóst, ha az nem tudná úgy kikerülni, hogy a biciklis kellő oldaltávolságot tudjon tartani a parkoló autóktól. Mivel Budapesten az autók 20-22 km/h-s átlagsebességgel haladnak, ha egy párszáz méteres egyirányú utcában feltartjuk őket, néhány másodpercet veszítenek csak.

A másik legnagyobb nehézség biciklisként a sávváltás, ezt is gyakorolják a Kör(be)biciklizés alkalmakon, minden nehézség előtt alaposan megbeszélve a teendőket (indexelés, hátranézés stb.) és a lehetséges veszélyeket. Kezdőként a sávváltást, ha balra szeretnénk kanyarodni, úgy is megoldhatjuk, hogy leszállunk a bicikliről, és keresztben áttoljuk inkább a zebrán, majd folytatjuk utunkat. Az indirekt balkanyar is szabályos megoldás egy ideje: ha a biciklis nem szeretne az autókkal együtt balra kanyarodni, jobbra fordul, és beáll az egyenesen haladó autók elé, amíg nekik piros a lámpa. 

Nagy az érdeklődés

Még két alkalommal lehet csatlakozni a programhoz szeptemberben:  19-én és 22-én. A részvétel ingyenes, de regisztrálni kell a reszvetel@jozsefvaros.hu címen. Az első két alkalommal nagyjából be is telt a létszám: jöttek fiatalok, idősebbek, biciklizéssel csak most ismerkedők és haladók, saját bringával rendelkezők és MOL Bubizók. Megéri csatlakozni, gyakorlott városi bringásként is sok újat lehet tanulni! 

Szöveg: Ádám Judit; Fotó: Huszár Boglárka

- - -

Biciklisáv: marad is, meg nem is

Tavasszal a Fővárosi Önkormányzat biciklisávot épített ki Budapest egyik legfontosabb útvonalán, a Nagykörúton. Így a József körút is egysávos lett az autóknak, nem kis felháborodást kiváltva. Szeptembertől kompromisszumos változtatást jelentettek be: a Petőfi hídtól a Dohány utcáig visszakapják az autósok a 2x2 sávot, a biciklisávot pedig a parkolók helyén alakítják ki. A Nagykörút többi részén, a Nyugati térig marad az egysávos autósforgalom.