Élhető megoldások

A legjobb, ha az önkormányzat jó példával jár elöl, ráadásul ezzel „kipipál” egyet a klímavédelmi intézkedéscsomag pontjai közül is: nemrég adták át azt a négy „szolgálati” biciklit, mellyel a hivatal dolgozói járhatnak megbeszélésekre. Az önkormányzati használatú gépkocsiparkot még hivatalba lépésekor lecsökkentette a kerület új vezetése, a cél, hogy minél többen – nem csak az önkormányzati dolgozók – a munkába járáshoz is használjanak kerékpárt, ezért új biciklitámaszok kihelyezését is tervezik kerületszerte.

A polgármesteri hivatalban és az önkormányzati intézményeknél azt tervezték, hogy a téli fűtési szezonban csökkentik a hőmérsékletet 21 fokra, ám ez némi tiltakozást váltott ki a fázós kollégák között, ezért végül 22 fokban egyeztek ki. Olyan megoldásokra törekednek minden téren, ami élhető a többség számára.

Enyhülés a hőségben

A Fővárosi Önkormányzat ötlete volt, de a kerület is támogatta a nyári forró hónapokra felállított ideiglenes zöldszigetet a Blaha Lujza téren, ahol árnyékot és kis enyhülést kaphattak a tűző napon buszra várakozók. A megoldás sokszor pofonegyszerű: fehérre festették az aszfaltot, ami így kevésbé nyelte el a hőt, nem forrósodott fel úgy, mint a sötét aszfalt, így nem sugározta vissza annyira a meleget a járdán állókra. Emellett öt új kutyabarát ivókutat is üzembe helyeztek: a Blaha Lujza tér mellett például a Kálvária téren és a Harminckettesek terén – ezek tartósan meg is maradnak.

Udvarok zöldítése

Bár Dr. Erőss Gábor alpolgármester és több, a zöld ügy mellett kiálló politikus is szeretné, sajnos nem lehet minden foghíjtelekből közösségi kert, játszótér vagy park, mert a telekeladásokból olyan bevétele származik a kerületnek, amit vissza tud forgatni mondjuk házfelújításokba. De sikerült elérni, hogy egy régebb óta meglévő közösségi kert megnyisson, így bárki megpihenhet a Tolnai Lajos utcai „nyugiparkban”. További három telket készítenek elő közösségi kertnek a Magdolna, a Kálvária és a Kőris utcában. Eddig az volt a gyakorlat, hogy csak ideiglenesen maradhattak meg, amíg be nem építik a telket, de a klímavédelmi tervben kijelölt cél, hogy tartósan a kerületieké maradhasson ez a néhány zöldkert. 

Még korábban elindult egy zöldudvar pályázat EU-s forrásból, melyet mostanra sikerült megvalósítani, ennek keretében eddig nyolc 100%-ban önkormányzati tulajdonú ház kapott az eddigi beton helyett növényesített, zöld, közösségi funkciókkal is bíró kertet. Egy ehhez hasonló, de kisebb volumenű önkormányzati pályázat is indult, első körben összesen ötmillió forintos kerettel, ahol társasházak 1-1 növénysarokra, fára pályázhatnak százezertől egymillió forintig. Kerti komposztálóra is lehetett a nyáron pályázni, ennek lesz majd egy második köre is, ahol egyszerűbben, közgyűlés összehívása nélkül, a közös képviselő igényelhet komposztálót.

Öko-ovi program

A környezettudatosságra való nevelést a legfiatalabbakkal kell kezdeni, ezért Erőss az alpolgármesteri keretből támogatott egy képzést óvónőknek „Környezettudatos gyakorlatok az oviban” címmel, ahol többek között zero waste alapokra és klímatudatos pedagógiai szemléletre oktatták a kerületben dolgozó óvónőket. 

Energiaszegénység

A kerület legnagyobb energiafogyasztói a hőszigetelés nélküli, régi fűtésrendszerű házak, ahol az energiafelhasználás alacsony hatásfokú. Ráadásul mivel a takarékosabb és környezetkímélőbb rendszerekre való átállás drága, éppen a legszegényebb réteg rendelkezik a relatíve nagyobb ökológiai lábnyommal, miközben még sokat is kénytelen fizetni rezsire. Ezen kíván segíteni az önkormányzat több programmal is. Első körben energetikai szakemberekkel felmérik a házak állapotát, meghatározzák a teendőket, majd finanszírozási tervet dolgoznak ki, végül állami és EU-s pályázat forrásokat felhasználva cserélik, javítják a fűtési rendszereket.

Szöveg: Ádám Judit; Fotó: Huszár Boglárka és Nagy Dániel