Szakmai előadók:

Tóth-Pál András (Józsefvárosi Közterület-felügyelet, térfigyelő irányító)

Németh Zoltán (r. alezredes, bűnmegelőzési munkatárs, adatvédelmi tisztviselő)

Dobó Zsófia (VIII. kerületi Rendőrkapitányság, r.ftőrm, nyomozó, térfigyelő szervező)

A fórumról készült videót itt nézheti meg >>>

A kamerás megfigyeléseket négy csoportba lehet sorolni:

- Otthoni – magán – kamerarendszer

- Vagyonvédelmi

- Társasházi

- Közterületi térfigyelő rendszerek

1. Otthoni – magán – kamerarendszer

Kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében. Nem rögzít közterületet, vagy más magánterületét, pl. a szomszéd telkét. A felvétel tárolási ideje korlátlan, nem tartozik a GDPR nevű adatvédelmi szabályozás hatálya alá.

2. Vagyonvédelmi

Elsődleges cél a megfigyelt területen elhelyezett értékek személy- és vagyonbiztonság kamerarendszerrel történő őrzése. Nem figyelhet közterületet, kizárólag az őrzött területre fókuszálhat. Az ott dolgozókat és az érintett területre belépő más személyeket a rendszer működéséről tájékoztatni kell (pl. nyilatkozat, információs tábla). A munkavállalót megilletik az emberi méltóság feltételei (WC-ben, mosdóban, öltözőben nem lehet kamera).  Az őrzött épület belépési pontjai körül tájékoztató táblákat kell kihelyezni arról, hogy kamerarendszer működik.

Jellemzően bevásárlóközpontok, egyéb kereskedelmi, pénzügyi tevékenységet folytató üzletek érintettek.  Fontos, hogy ezeken a helyeken világos és egyértelmű módon legyen feltüntetve a kamera kihelyezése (piktogram) és a vonatkozó jogokkal kapcsolatos tájékoztatás. A felvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével törölni kell.

3. Társasházi

Célja az emberi élet, testi épség, személyes szabadság védelme, valamint a jogsértő cselekmények megelőzése és vagyonvédelem, melyekből konkrétan meg kell nevezni, hogy mi a célja (jogalapja) az érintett kamerarendszernek.

A lakóközösségnek a rendszer telepítéséhez és használatához nincs alanyi joga.

A lakóközösség 2/3-os (abszolút) többségi hozzájárulása szükséges a telepítéshez. Tehát nem elég a megjelent lakók szavazatának 2/3-a, szükséges mindenki, akinek az alapító okirat alapján tulajdoni hányada van.

Szükséges továbbá az SZMSZ módosítása, amelyet a rendelkező törvények alapján ki kell egészíteni egy adatkezelési szabályzattal, amelyben meg kell határozni az adatkezelőt (szervezet, személy), a kamerák üzemeltetésének jogalapját és a rögzítési időt, továbbá azt is, hogy milyen fórumhoz fordulhatnak a rendszer működésével kapcsolatba és a jogorvoslati lehetőségeket is.

A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

Kamerák felszerelése: Az emberi méltóság megőrzése érdekében a kamerákat úgy kell felszerelni, hogy a magánszféra ne sérüljön, ne figyelje lakások, egyéb közös használatú helyiségek bejáratát, ablakait. Célszerű azt a helyet választani, ahol a lakóépületben élők vagy oda érkezők mindennapi közlekedése zajlik a lakótér és a közterület között (az épület be- és kilépési pontjai, lift előterek, kommunális gyűjtőhelyek nyílászárói, stb). A kamerák elhelyezését a telepítővel egyeztetni kell.

A bekamerázott épület bejáratánál jól látható tájékoztatást kell elhelyezni a kamerarendszer működéséről, az esetleges jogorvoslat lehetőségéről, valamit  meg kell jelölni az üzemeltető cég nevét és elérhetőségeit is. Ha a társasháznak több bejárata van, úgy minden bejáratnál el kell helyezni ezt a figyelemfelhívó jelzést. Azzal, hogy a társasház kihelyezte a tájékoztatást, nem szükséges külön hozzájárulást kérnie a házba belépő vagy ott lakó személytől, mivel a tájékoztatás alapján belépő személyek „ráutaló” magatartásukkal elfogadják a rendszert.

Felvételek  megtekintése: Az érintett, akiről kamera felvétel készült, kérheti annak megtekintését, ha igazolja, hogy a felvétel mikor készült és milyen célból van rá szüksége. A társasház képviselője,  valamint az üzemeltetést végző cég alkalmazottja is megtekintheti a felvételeket – figyelembe véve annak célját és a törvényt. A társasház képviselője csak az adatkezelésre feljogosított személy társaságában tekintheti meg a rögzített felvételeket, de csak akkor ha az SZMSZ-hez csatolt Adatkezelési Szabályzat erről így rendelkezik, a GDPR szabályokkal összhangban.

A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének jogalapját és idejét. A felvételek hatóság vagy bíróság irányába történő kimásolását és átadását az üzemeltetők végzik el hivatalos megkeresés alapján.

Felvételek tárolása: A rögzítést követő 15 napig kell tárolni (bűncselekmény, szabálysértés vagy a lakók peres eljárásához történő felhasználás miatt), de 30 nap elteltével haladéktalanul törölni kell. Ha a felvétel kiadásra került, a törlést a kiadást követően végre kell hajtani.

4. Közterületi térfigyelő rendszerek

A rendszer kiépítésének  a célja:

- a közrend, közbiztonság növelése,

- a közterületek, az azon zajló események figyelemmel kísérése,

- jogsértő cselekmények, események megelőzése – bűnmegelőzés,

- vagyonvédelem – önkormányzati tulajdon védelme.

Józsefvárosban a térfigyelő rendszer üzemeltetője a Közterület-felügyelet, melynek elérhetőségeit itt találja: www.jkf.hu

A kamera telepítésének folyamata: A Közterület-felügyelet javaslata alapján az Önkormányzat képviselő testülete dönt a Rendőrség bevonásával, majd a telepítést végző cég elvégzi a kiépítést. A Közterület-felügyelet és a rendőrség között megállapodási szerződés jön létre, amelyben többek között a rendszer használatára vonatkozó szabályok vannak dokumentálva, és ami alapján közösen végzik munkájukat.

A térfigyelő rendszer működésével kapcsolatban a rendőrség – a kerület rendőrkapitánya – működési szabályzatot ad ki, amely tartalmazza a szervezeti egységek képviselőire vonatkozó előírásokat. Mivel a Józsefvárosi Közterület-felügyeleti Ügyosztály az üzemeltető, az általa megbízott személy, munkavállaló az adatkezelő.

A kerület meghatározott pontjain tájékoztató jelleggel táblákat kell elhelyezni, hogy a kerületben térfigyelő rendszer működik. Az üzemeltető a kamerák pontos működési helyét – nyilvános adatként – feltünteti a honlapján. A Józsefvárosi Közterület-felügyelet honlapján elérhetők a kihelyezett térfigyelő kamerák elhelyezkedése listában és térképen: http://www.jkf.hu/index.php?tid=1&main=31&sub=18&feed=d007c91f90efb92a2e4ad444f80bad70

Az adatok kezelése a törvényekben meghatározott módon, valamint a belső adatvédelmi szabályzat szerint történik:

- minden térfigyelős tevékenység dokumentáláshoz kötött (pl. kamera kezelése, elektronikus háttér, észlelési napló) hiszen adattartalom, annak kezelése zajlik

- a rögzített felvételeket a rendszer 8 nap tárolás után automatikusan felülírja

- ha mentés történik, de nem kerül felhasználásra, abban az esetben 30 nap elteltével haladéktalanul törölni kell

Jelenleg összesen 226 db kamera van kihelyezve Józsefvárosban. 24 órában rendőrök és közterület-felügyelők együttesen látnak el térfigyelő szolgálatot, szükség esetén azonnal be tudnak avatkozni. Bejelentés, feljelentés alapján vissza tudják nézni a felvételeket, erre 8 nap áll rendelkezésre. A kamerák jelenleg csak képeket közvetítenek, hangot nem. Sok ipari kamera is működik közterületen, amihez a VIII. kerületi Rendőrkapitányságnak nincs hozzáférése, ezek felvételeit lefoglalást követően tudják megtekinteni és használni.