– Két fővárosi tulajdonú cég élén ön felel Budapest turizmusáért, fesztiváljaiért és a főváros arculatáért is. Tavasszal azt mondta, az újratervezés napjait élik. Most mit csinálnak?

– Ez egy hosszú munka, amit tavasz óta legalább kétszer kellett újrakezdeni. Azt gondoltam, ahogy sokan mások is, hogy a koronavírus-járvány sokkal rövidebb ideig lesz velünk és érezteti hatását. Először arra számítottunk, hogy pünkösd körül véget ér, aztán hogy a nyár már biztosan működni fog, legutóbb pedig arra készültünk: ősszel legalább elkezdhetünk valamit. Ehhez képest mindenki tudja, mi történt: folyamatosan újra kellett tervezni a dolgokat. Amikor a negyvenedik Tavaszi Fesztivált lemondtuk, készítettünk egy filmet Budapest Megvár címmel, elsősorban a külföldi vendégeknek. Nyáron a Budapest Restart kártyával jöttünk elő, ezt már főképp a belföldi célközönségnek szántuk, együttműködve a szállodaszövetséggel. Így a vidékről érkező látogatók kedvezőbb árakon foglalhattak hotelszobát a fővárosban. Nemrég pedig elindítottuk a setaljvelunk.hu honlapot, amely már kimondottan a budapestieknek szól. Magyarán, a külföldieket, a vidékieket és az itt élőket is próbáljuk folyamatosan megszólítani, ez a munka is egyfolytában zajlik tavasz óta.

– Orbán Viktor miniszterelnök is elismerte, komoly baj van a budapesti turizmussal. Az, hogy a külföldiek nem jöhetnek, ennyire padlóra küldte az ágazatot? A vidékiek miért nem választják Budapestet úti célul? Túl drága?

– Nem hiszem, hogy a vidékiek elkerülnék Budapestet, az ilyen statisztikák elsősorban szálláshelyadatok alapján készülnek. Nem látjuk azokat, akik rokonoknál, barátoknál szállnak meg. Ettől még komoly adósságunk, hogy Budapestet megmutassuk az országnak, hiszen nagyon izgalmas turisztikai célpont. Az elmúlt 10-15 évben ezt elmulasztotta a főváros, talán elkényeztette a döntéshozókat az a tény, hogy a külföldi turisták bőven eltartották ezt az iparágat.

– Mit tud mondani a vendéglátósoknak a mostani helyzetben?

– Nem akarom megkerülni a kérdést, de én, mint Budapest turizmusáért felelős cégvezető, sajnos nem tudok sok mindent mondani nekik. Világosan látszik, hogy a következő hat hónapban sem lesz érdemi számú turista Budapesten. Arra kell elsősorban koncentrálnunk, hogy a turizmusban dolgozók megmaradjanak a szakmájuknál addig, amíg vissza nem térnek a turisták. Ehhez kell a kormányzati segítség, ez nem fővárosi feladat, eszközünk sincs rá, például adó vagy járulékcsökkentés. Amit tudtunk, megtettünk, például jelentős bérletidíj-kedvezményeket adtunk. A vállalkozók egyébként az elmúlt fél évben rengeteget invesztáltak abba, hogy megtartsák az embereiket, de az ő tartalékuk is elfogy.

– Lát olyan külföldi példákat, amelyeket érdemes lenne átültetni a fővárosi helyzetre?

– Ebből a szempontból nem szívesen hasonlítom össze a külföldi városokat Budapesttel. Magyarország gyakorlatilag bármelyik pontjáról két-három óra alatt elérhető a főváros, ami mondjuk Franciaországra egyáltalán nem igaz. De a francia vidéki vásárlóerő megengedheti magának a hosszabb párizsi nyaralást. A nyári adatokra hivatkozva azt állítani, hogy a vidéki turizmus megmenekült, óriási tévedés. A balatoni turisztikai szolgáltatóknak valóban volt két és fél nagyon jó hónapjuk, de a többi vidéki desztinációra az egyáltalán nem igaz. A vidéki szálláshelyekre érkező vendégek 70 százaléka egyébként Budapestről érkezett. A fővárosiaknak van erre pénze, Budapest pedig azért van nehéz helyzetben, mert ugyanezt a vidéki lakosság nem teheti meg.

– A miniszterelnök szerint jövő év június-júliusára „kiszabadulunk”. Ennyit még kibír a fővárosi turizmus?

– Kormányzati segítség nélkül nem. Orbán Viktornak biztosan több információja van, mint nekem – ez jól is van így –, de mégis úgy fogalmaz, hogy ez a június-július sem biztos. Ki az a magánszemély vagy vállalkozó, aki finanszírozni tud egy-másfél évet bevétel nélkül? Egy vállalkozó, aki 5-6 embert foglalkoztat és másfél évnyi „casht” tart a folyószámláján, az nem jó vállalkozó, hiszen ekkora összeget már befektetnek vagy fejlesztésekre fordítanak. Az elmúlt 6-7 évben tényleg annyira jól ment a turizmus, hogy sok fejlesztésbe fogtak bele a szolgáltatók. Emiatt is érte őket védtelenül ez a válság, hiszen kiköltekeztek. Nem reális, hogy ekkora tartalékot halmoztak volna fel.

– Lát valamilyen szándékot a kormányzat részéről a segítségre?

– Vannak javaslataink, ahogy a Fővárosi Turisztikai Kerekasztalnak is, de eddig a kormány ezeket nem fogadta be. Sajnos én nem vagyok ott olyan megbeszéléseken, amelyeken elmondhatnám, hogy mi mit látunk.

– A koronavírus előtt mi volt a terve? Két nagy fővárosi céget is vezet.

– Budapestnek 2006 óta nincs turisztikai stratégiája. Pedig ez kell ahhoz, hogy például a turistabuszok közlekedését megszervezzük, vagy hogy kitaláljuk: mi is az, amit Budapestből leginkább szeretnénk megmutatni az ideérkező turistáknak. Egy ilyen stratégia nélkül nem lehet turizmust szervezni. Ezt akkor is elkészítettük volna, ha nincs koronavírus-járvány, de sajnos most mindenkinek annyira áthatja a gondolatait a pandémia, hogy szinte minden beszélgetést ez határoz meg. A miniszterelnöki jóslat szerint a járvány még legalább 8-10 hónapig velünk lesz, de egyszer azért biztosan véget ér, tehát 10-15 éves távlatban nem szabad ebben gondolkodni, hiszen akkor téves lenne a koncepció.

– Mégis, mi a fő irány?

– Amikor februárban átvettem az ügyeket, Budapest a határán volt a „túlturizmusnak”. A Várban, vagy a bulinegyedben lakók számára élhetetlenek voltak a körülmények a rengeteg turista miatt. Ez egyébként a külföldi látogatóknak is probléma, hiszen gyakorlatilag nem látnak magyarokat, nincsenek helyi ízek, s elveszíti a vonzerejét a város. Az én vízióm az, hogy a turizmust szét kell teríteni a városban. Józsefvárosban például a Palotanegyed, a Füvészkert, vagy az Orczy-kert alulértékelt. Ha meg tudjuk ezeket mutatni a turistáknak, két dolgot is nyerünk: az ezekben a negyedekben élő vendéglátósok is részesülnek a turizmus jótékony gazdasági hatásaiból, valamint szétterítjük a fővárosba érkező tömeget.

– Dolgozott riporterként, kommunikációs szakemberként, legutóbb pedig a Prezi nemzetközi kommunikációs vezetője volt. Nem volt kényelmesebb az a munka?

– Kényelmesebb volt, de ez egy elképesztően izgalmas feladat. Budapesten születtem, ez a kedvenc városom. Azt a tudást, amelyet többek között a Prezinél is megszereztem, ennek a városnak a szolgálatába állítom, és még jobbá tesszük Budapestet, ezt a szuper helyet.

– A Színház és Filmművészeti Egyetemen végzett. Mit gondol a volt iskolája körüli ügyekről?

– Elképesztően büszke vagyok azokra a tanárokra és diákokra, akik kiállnak az egyetemi autonómia mellett. Ez persze elvont fogalom, de egyszerűen arról van szó, hogy olyan dolgot akarnak az SZFE-re erőltetni, ami nincsen rendben. Remélem, hogy az oktatás, ami ott folyt, és aminek következtében én is sokkal jobb szakember lehettem, hamar visszaállhat.

Szöveg: Zoltai Ákos; Fotó: Ványi Ákos

NÉVJEGY 

Faix Csaba a tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezte. 2005-2012 között a TV2 politikai újságírója volt, 2010-ben alapította meg saját cégét. 2014-től 2020-ig a Prezi nemzetközi kommunikációs vezetőjeként dolgozott. A fővárosi közgyűlés januárban választotta meg a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft., februárban pedig a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetőjévé. A két szervezetet párhuzamosan vezeti.

Frissítés: Az interjú elkészülte óta, november 1-jén a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ egyesült, és a jövőben Budapest Brand Nonprofit Zrt. néven folytatja a munkáját. A Budapest Brand egyszerre alakítja a város márka és turizmus stratégiáját, felel a kulturális tartalom előállításáért és a fesztiválok, vásárok szervezéséért a jövőben.