Karácsony Gergely főpolgármester, ahogy kampányában ígérte, létrehozta a Budapesti Állatvédelmi Chartát, melynek első lépése volt az állatvédelmi ombudsman, azaz Szabó Rebeka idén szeptemberi kinevezése. Az ő elsődleges feladata a Chartában foglalt javaslatgyűjtemény megvalósítása. A szűk két hónap alatt, mióta Szabó munkába állt, számos állatvédelemben érintett szereplővel, legfőképpen civil szervezetekkel egyeztetett. A civilekkel folytatott párbeszéd fórumaként létrehozott egy kerekasztalt, ami a járvány miatt egyelőre csak online ülésezik, de jó terep arra, hogy közösen lépjenek fel fontos kérdésekben. Szabó lapunknak azt mondta, azért fordult először a civilekhez, mert ők végzik a legtöbb állatvédelmi munkát.

Ne legyen kérdés az ivartalanítás

Szabó Rebeka az ivartalanítás kérdését érzi az egyik legégetőbb problémának, aminek van egy gyakorlati fellépést igénylő része, és egy szemléletformáló, edukációt kívánó oldala. Mindkét programon dolgoznak, és az illegális szaporítók elleni fellépés is célja lesz a kommunikációs kampánynak. Azt szeretnék elérni, hogy kevesebb nem kívánt állat szülessen, és csak felelős tenyésztők működhessenek.

Bár Budapest jobb helyzetben van a vidékhez képest, ha állattartási, állatvédelmi kultúráról beszélünk, kóbor kutyát a fővárosi külsőbb kerületeiben, gazdátlan macskát pedig még a belvárosban is gyakran látni. Szabó Rebeka elmondta, hogy a rosszindulat mellett sok esetben a tudatlanság és a pénzhiány együtt vezet az állatok elhanyagolásához, vagy akár bántalmazásához. A fővárosban egyértelműen jobb az átlagos életszínvonal, és több a lehetőség, ha például valaki kutyaiskolába vinné a négylábúját, és több a civil szervezet is, ha segítségre van szükség.

Jogszabályi háttér kellene

„Minél előbb kezd el egy ország állatvédelemmel foglalkozni, jogszabályokat, törvényeket hozni, annál előrébb jár állattartási kultúrában is” – mondja Szabó Rebeka. Egyes nyugat-európai nagyvárosokban egyáltalán nem jellemzőek a kóbor állatok, mert jóval régebben elkezdték beindítani az ivartalanításra ösztönző vagy szaporítás elleni programjaikat. Bécsben például már tavaly bevezettek egy kötelező alaptanfolyamot a kutyatartóknak: ezen még az állat érkezése előtt megismerkedhetnek a legfontosabb szabályokkal, tudnivalókkal, nevelési elvekkel. Szabó Rebeka szerint egyelőre itthon ezt még nem lehet elvárni egy örökbefogadótól, bár kétségtelen, hogy nagy szükség volna rá. Elsősorban a jogszabályi környezetet kellene úgy alakítani, hogy az önkormányzat ilyen feltételekhez köthesse az állattartást, emellett egy ilyen fejlesztést a civilekkel is össze kellene hangolni.

Az állatot nem kezelik sértettként

Szabó Rebeka régóta követi az állatvédelem fontosabb kérdéseit, és úgy véli, a legtöbb gond itt is a szabályozással van. Ha elméletben léteznek is, a gyakorlatban nincsenek elég szigorú szankciók, sokszor az intézkedő hatósági képviselő személyes elköteleződésén múlik, hogy állatkínzás esetén mi lesz az érintett állat sorsa. Gyakran előfordul, hogy az eljárás idejére a bántalmazott állatot visszaadják eredeti gazdájának. Ezt azért tehetik meg, mert az állatvédelmi megbízott szerint „a törvény nem kezeli az állatot sértettként, az állat csupán egy használati tárgy”. A törvényeknek és jogszabályoknak ez a része elég homályos terület, de az ítélkezési gyakorlat is problémás: még mindig nagyon ritka, hogy akár egy rövidebb letöltendő szabadságvesztést is kiszabjanak állatkínzásért Magyarországon.

Ugyanígy nincs szabályozva az sem, hogy ki hívhatja magát állatvédőnek, mert bárki gyűjthet adományokat akkor is, ha nem felel meg az etikai normáknak, esetleg állatvédő tevékenységet sem folytat, csak hasznot akar szerezni mondjuk kutyák értékesítéséből. Szerencsére ez a ritkább eset – teszi hozzá Szabó Rebeka –, mert a legtöbb állatvédő áldozatos munkát végez, és nemcsak az állatok mentése és örökbeadása területén, de a jogszabályi háttér javítását is feladatuknak érzik. Számos esetben készítettek el komplett, kidolgozott javaslatcsomagot az előbb említett jogszabály módosítására.

Minden kutyás mellé rendőrt?

Beszélni kell az állatok jogai mellett az állattartók alapvető kötelességeiről is – folytatja Szabó Rebeka. „Betartatni azt lehet, amiről van írásos jogszabály, ilyen a kötelező oltás, vagy a chip megléte. Az, hogy a kutyát nem hagyjuk felugrálni másokra, nem olyan kérdés, amit a közterület-felügyelőnek kellene szankcionálnia. Nem állíthatunk minden kutyatartó mellé egy közterest” – véli Szabó. Úgy gondolja, az emberek egyre inkább kutyával akarják használni a városi tereket, intézményeket, és ezzel nincs is gond, amíg kutyásként tekintettel vagyunk a közösségi együttélés szabályaira, ugyanúgy, ahogy az emberekre is vonatkoznak ilyen szabályok. 

„Vannak bankfiókok, üzletházak, ahova be lehet menni kutyával, jó ötletnek tartom nyitni efelé. Az lenne az ideális, ha nem lenne probléma, ha a kutya bemegy egy intézménybe a gazdájával együtt pórázon. A Fővárosi Önkormányzatnak nincs hatásköre ezen változtatni, jó volna viszont kísérletképpen kutyabarát ügyfélszolgálatokat létrehozni a saját hivataljainkban, figyelembe véve persze a kutyáktól esetleg idegenkedő ügyfelek szempontjait is” – mondja az állatvédelmi megbízott.

A parkokat sem kellene lezárni

Szabó Rebeka úgy gondolja, a kutyás és a nem kutyás emberek békés együttéléséhez az lenne a kulcs, hogy a döntések meghozatala előtt párbeszédet folytassunk, és úgy alakítsuk ki a kutyásoknak is kedvező feltételeket, hogy a nem kutyások életét se zavarjuk. Ezért született többek között az a szabály, hogy a kutyák ne mehessenek be a játszóterekre, kivéve a kifejezetten erre a célra készült kutyás játszótereket. Ám Szabó Rebeka nem tiltaná ki a pórázon vezetett ebeket semmilyen olyan közterületről, ahol amúgy emberek sétálhatnak. Mivel a Fővárosi Önkormányzatnak csak az általa üzemeltetett közterületek szabályozására van hatásköre, csupán javasolni tudja az önkormányzatoknak és a magánkézben lévő parkok üzemeltetőinek, hogy a lakosság bevonásával egyeztessenek erről. 

Szöveg: Ádám Judit; Fotó: Ványi Ákos

- - -

NÉVJEGY

A biológus, ökológus és állatvédő Szabó Rebeka 2009-ben az LMP egyik alapítója volt, 2010-től a párt országgyűlési képviselője, majd a pártszakadás után, a 2013-ban alakult Párbeszéd Magyarországért alapító tagja. 2014-2019 között, Karácsony Gergely zuglói polgármestersége idején környezetvédelemért felelős alpolgármester és munkájára az új zuglói az MSZP-s Horváth Csaba  számított, így 2019 ősze óta társadalompolitikáért és környezetvédelemért felelős alpolgármester a XIV. kerületben. Aktívan kiáll nemcsak természet- és hanem állatjogi kérdésekben is, 2020. szeptemberében ezért is kérte fel Karácsony Gergely főpolgármester, hogy megbízottjaként legyen a Budapesti Állatvédelmi Charta célkitűzéseinek megvalósítója. A Párbeszédben formális tisztséget már nem visel, főpolgármesteri megbízotti feladatait díjazás nélkül, társadalmi munkában látja el.

- - -

Budapesti Állatvédelmi Charta

A Budapesti Állatvédelmi Charta megvalósítása Karácsony választási ígérete volt, csakúgy, mint egy állatvédelmi „ombudsman” kinevezése. A javaslatcsomag rögzíti a Budapesten élő állatok értékének és természetes igényeinek elismerését. Emellett összefoglalja azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a Budapesten társként és a természetben velünk élő állatokért megtenni terveznek. Főbb érintett témái: ivartalanítás, illegális szaporítók elleni fellépés, menhelyek korszerűsítése, edukációs programok.