Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

BALOGH ISTVÁN LAJOS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐRE EMLÉKEZÜNK

Nyugodj békében, Paci!

2020. november 14. szombat

Felkértük a Balogh István Lajos közéleti tevékenysége során vele együtt dolgozó néhány civilt, zenészt, továbbá Pikó András polgármestert és a képviselőtestületben képviselettel bíró pártokat, illetve képviselőiket, emlékezzenek meg a koronavírus-fertőzésben fájdalmasan fiatalon, 28 évesen elhunyt képviselőtársukról, a Közösen Józsefvárosért frakció tagjáról, a kulturális és oktatási bizottság vezetőjéről, roma és nemzetiségi tanácsnokról. A felkérést elfogadók emlékezéseit olvashatják.

Pikó András polgármester:

Balogh Lajos Paci – most még tisztábban látom – számomra a kaput nyitotta, a bejáratot tárta ki abba a Józsefvárosba, melyet meghallgatni, megérteni, helyesen segíteni az egyik legfontosabb feladata a kerület mindenkori polgármesterének. Ő ébresztett rá erre, ezért volt számomra a tavalyi képviselői győzelmek közül a legörömtelibb az övé. 

Fele annyi idős volt, mint én, tele annyi és olyan élettapasztalattal, melyet én 56 év alatt sem remélhettem – kétszer annyit tanultam tőle, mint ő tőlem a nekünk adatott szűk egy év alatt. Igazi, szenvedélyes és elkötelezett képviselője volt a józsefvárosi szegény embereknek, romáknak és nem romáknak egyaránt. Nem tűrte az igazságtalanságot, nehezen értette és nem volt képes elfogadni, ha ezt jogszabály, törvény szentesítette. Nehéz vitáink voltak, de sosem voltak eltérő céljaink. Mert hitt abban, hogy romáknak és nem romáknak közös a sorsuk és a feladatuk Józsefvárosban. „Itt csak az marad idegen, aki az is akar lenni” – mondta sokszor. Igaza volt, ebben is.

Rengeteg tervünk maradt félbe, melyet most már az emléke előtt is tisztelegve, be kell fejeznünk. Nehéz lesz a segítsége nélkül. Minden sokkal nehezebb lesz Nélküled, képviselő úr!

Nyugodj békében!

Hermann György, Könczöl Dávid, Szarvas Koppány Bendegúz, a Momentum képviselői:

Drága Paci!

Hihetetlenül rövidnek tűnik ez az egy év, amit együtt töltöttünk, de közben mégis olyan sok mindent éltünk át együtt, hogy egy életre szóló barát lettél. Olyan embernek ismertünk meg, akinek mindig, mindenkihez van egy jó szava, aki kiáll mindenkiért, ha igazságtalanságot érez, többször mellettünk is, amikor erre igazán szükségünk volt. Akinek tervei, víziói vannak, hogy mivel lehet egy kicsit jobbá tenni ezt a helyet. Bevezettél minket is a helyi folklór és az örömzene világába, elképesztő történeteid voltak, éltél és lüktettél minden pillanatban. Köszönjük neked mindazt, amit adtál, amit ebből tovább tudunk vinni magunkkal, a barátságodat és a hitedet a jobb világban.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós, Czeglédy Ádám, Szili-Darók Ildikó, Veres Gábor, az MSZP politikusai:

Balogh Lajos Paci képviselőtársunk és barátunk elfogadhatatlanul korai halála mindannyiunkat megrendített. Hittünk benne, hogy nem veszíthet most sem. Hiszen nem veszített a tavalyi választáson sem, pedig akkor nem sokan hittek a győzelmében. Gyászoljuk a baloldali értékek hiteles képviselőjét, a példamutató civilt és roma emberi jogi aktivistát, a csodálatos zenészt. A következő években mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy megvalósítsuk nagyszerű elképzeléseit a kerületi cigány és nem cigány emberek életkörülményeinek jobbításáért.

Erőss Gábor (Párbeszéd):

Balogh Lajos „Paci” a képviselőm volt, a harcostársam, a barátom, a kulturális-oktatási bizottság elnöke. Sok közös harcot megvívtunk már együtt, de annál több tervünk volt még!

Amikor a coviddal kórházba került, még akkor is volt szmájli a Facebook-posztjában; mert ő ilyen volt: életvidám, optimista, tele eredeti ötletekkel.

Az egyik utolsó közös programunk az volt, még augusztus végén, hogy a nyári iskola záróelőadásán vettünk részt. Látszott, mennyire boldog, hogy ott van az a sok, mindenféle nehézségekkel küzdő, mégis ügyes, okos roma gyerek, akik zenélnek, de szavalnak is, s könnyedén átmennek az osztályozó vizsgán, ha csak egy kicsit segítenek is nekik.

Ő ezt csinálta: segített a közösségének, a cigányságnak, és segített a józsefvárosiaknak. Hiszen a kettő nem elválasztható. Ezt az űrt nem lehet betölteni, de folyatjuk, immár nélküle, amit együtt elkezdtünk.

Sátly Balázs (LMP):

Paci nem csak Józsefváros, hanem Magyarország hőse volt. Minden nehézséggel szemben megállíthatatlanul küzdött és képviselte a közösségét, reményt és segítséget nyújtott mindenkinek, aki rászorult. Hatalmas veszteség. Miénk a feladat, hogy folytassuk munkáját.

Stettner István (DK):

Paci másfél évvel ezelőtt lépett be a Demokratikus Koalícióba. Mikor megismerkedtünk, hamar szinte baráti viszonyba kerültünk. Az Ifjú Demokraták közé is beválasztották, a pártban nagy jövő előtt állt, mint nemzetiségi politikus. Büszke volt roma származására, és jól érezte a hétköznapi emberek problémáit, hiszen köztük élt. És elveszítettünk egy zenei tehetséget is. Paci több hangszeren játszott, még szájdorombon is. Nagyon fog hiányozni, de nem felejtjük, nyugodjék békében.

Hajdú Gergely, aHang civil szervezet:

„Az üstökösök keringési ideje változó, néhányszor tíz évtől több száz vagy több ezer évig is terjedhet, miközben némelyikről feltételezhető, hogy csak egyetlenegyszer halad át a belső Naprendszeren.” (Wikipédia) Paci üstökös volt, így robbant be hozzánk az aHangba. Nem tudom mikor s hogyan történt, de Paci eldöntötte, hogy nem fél. Nem fél semmitől és senkitől. S azt is eldöntötte, hogy nemcsak magáért, hanem másokért is felelősséget vállal. Ő volt a legfiatalabb a csapatunkban, mégis rengeteget tanultunk tőle. Ő volt az, aki mindig mondta, hogy elég most már a sok megbeszélésből, csak csináljuk! Nem lehet egy bekezdésben leírni, hogy ki volt ő nekünk, ezt majd le fogjuk írni hosszabban, ha magunkhoz térünk. Büszkék vagyunk arra, hogy néhány évig részesei lehettünk a vágtájának. Drága Paci! Most még nem találjuk a szavakat, de ahogy majd visszanézzük a videóidat, üzeneteidet, írásaidat, úgy majd egyre inkább sikerülni fog. Csak hagyj nekünk egy kis időt.

Kovács A. Máté, zenész:

Kispacival, ahogy én és még sokan mások hívták, sokkal messzebbre nyúlik vissza az ismeretségünk, mint a színpadon való közös zenélés. Ahogy Kispaci mondaná, mi már harmadik generációs barátok voltunk, hisz már nagyapáink és apáink is jó barátságot ápoltak. Mióta az eszemet tudom, barátok vagyunk. Hatalmas veszteség a halála, hiszen ő azon kevesek közé tartozott, akinek tényleg fontos volt a cigányság helyzete és jövője. Biztos vagyok abban, hogy hatalmas dolgokat ért volna el, mint roma aktivista. Szívszorító érzés a barátomról írni ezeket a sorokat és búcsúztatni Őt. Nyugodj békében, Kispaci.

Fotó: Ványi Ákos és Nagy Dániel

- - -

Balogh István Lajos hívő volt. Halála napján Erdő Péter bíboros a Horváth Mihály téri Szent József templomban celebrált szentmiséjében emlékezett meg róla.

„ÉN VAGYOK A HÍD”

„Roma vagyok, így én vagyok a híd a kerület legnagyobb kisebbségét alkotó roma lakosság és az önkormányzat között” – ezt a Józsefváros újságnak februárban adott bemutatkozó interjújában mondta Balogh István Lajos.

A képviselő arról is beszélt, hogy korábban volt piactakarító és kampányszervező az aHang civil szervezetnél, és mindkettőt nagyon szerette.

A politikáról pedig azt mondta az interjúban: „Ahogy én cigányként elvárom, hogy senki ne tegyen különbséget magyar és magyar között, úgy minden józsefvárosi joggal várja el, hogy ne tegyünk különbséget lakos és lakos között a politikai nézetei alapján. Nagyon remélem, hogy a képviselőtestületben is idővel eljön a nyugodt, szakmai politizálás időszaka.”

A teljes interjút az alábbi linken újra elolvashatják.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben