Az utóbbi években teljesen átalakult a drogfogyasztás, mások a problémák, és sokkal nehezebb fellépni ellenük – mondta kérdésünkre az önkormányzat új drogstratégiájának kidolgozásában résztvevő Könczöl Dávid képviselő. Míg korábban az intravénásan használt szerek voltak népszerűek, és jobban láthatóak voltak a drogfogyasztás jelei, mára más képet mutat a piac: a legolcsóbban, legkönnyebben elérhető, ezáltal a szegényebb és szélesebb réteg által keresett szerek főként a dizájnerdrogok és a herbál, ezek kelendőek. 

Nem szorult ki teljesen a tű

A Lujza utca 38. alatt található társasház egyik lakója számolt be lapunknak arról, hogy rendszeresen tele van a lépcsőház eldobált tűkkel. A lakók nemcsak drog használatára, hanem árusítására is gyanakodnak, mivel minden nap rendkívül sokan fordulnak meg egy adott lakásban, és az érkezők összevizelik, piszkítják a lépcsőházat, majd a tűket is eldobálják. A ház közös képviselője annyit tett, hogy kiragasztott egy plakátot. A panaszos lakó még szeptember 5-én jelentette a rendőrség inNOVA nevű online felületén a drogfogyasztással és terjesztéssel kapcsolatos gyanúját, de azóta sem kapott választ.

Megkérdeztük a budapesti és a kerületi rendőrkapitányságot is, egyelőre annyi választ kaptunk, hogy dolgoznak az ügy kivizsgálásán.

Az önkormányzat illetékesei is többször kapták meg a kérdést ehhez hasonló ügyekben a kerületi fogadóórákon, hogy miért nem tesznek semmit. Csakhogy az önkormányzat nem tud mit tenni, mivel ez a rendőrség hatásköre. Térfigyelő kamerák vannak az utcában, és persze logikus lenne visszanézni a felvételeket, a közterület-felügyelet viszont szintén nem tehet semmit a rendőrség utasítása nélkül, a hatóság pedig egyelőre nem kérte be a felvételeket.

Nehéz fellépni a dizájnerdrogok ellen

A kerület nagy részére a dizájnerdrogok használata jellemző, ezektől és a herbáltól, ragasztóktól akár már 500 forintból „jól érezheti magát az ember”, elszakadhat egy kis időre a saját szomorú valóságától.

A dizájnerszerekkel az a legnagyobb baj, hogy készítőik igen naprakészek a törvényi szabályozásokkal, s mindig olyan összetevőkből próbálnak kábítószert gyártani, amiket még nem tiltottak be. Így, ha rajta is kapja őket a rendőrség, nem tudnak ellenük fellépni, míg tiltólistára nem kerül az adott szer. És mire felkerül, már megint másból készítik a dizájnerdrogot.

Nem üldözni, segíteni kellene

Az elmúlt évek kerületi drogstratégiája a prevencióra fektette a hangsúlyt, de konkrét intézkedéseket alig találni. A következő időszakra tervezett stratégia elsősorban a szerhasználók intézményi segítésére koncentrálna, üldözés helyett edukációt és alternatívát szeretne kínálni nekik. 

Természetesen a droggal kereskedők ellen továbbra is keményen fel fognak lépni, de ez a rendőrség hatásköre.

Felmérik a támogató intézményeket

Jelenleg is zajlik az intézményi kérdőíves felmérés, amiben az összes olyan, a kerülethez kapcsolódó hivatalt, kórházat, önkormányzati szervezetet, óvodát, iskolát meginterjúvolják, ahol szóba jöhet bármiféle kapcsolat az addiktológiával és megelőzéssel. Ez nem lesz reprezentatív kutatás, de legalább kapnak egy képet arról, hogy kikkel tudnak együttműködni. A tervek szerint az év végéig befejeződik ez az adatfelvétel, utána kezdődhet a stratégia kidolgozása.

Könczöl hozzátette, az addiktológiai problémák összekapcsolódnak a lakhatási gondokkal, a hajléktalanság kérdésével, így az önkormányzat elsősorban a tünetekre tud megoldást találni, de fővárosi és országos szinten is kezelni kellene a helyzetet. Az elmúlt 30 évben Józsefváros biztosította a szociális ellátó intézmények jelentős részét Budapesten, ezért a képviselő úgy gondolja, ideje fokozatosan tehermentesíteni a kerületet, és Budapest minden kerületében legalább egy addiktológiai rendelőt üzemeltetni, ahova a felhasználók fordulhatnak.

Szöveg: Ádám Judit; Fotók: Ványi Ákos, Pixabay