Klub Füzet néven havi ismeretterjesztő brosúrát készít a Józsefvárosi Roma Önkormányzat. Az első szám a roma holokauszt témájával foglalkozik, a második pedig a magyarországi cigány festészet gazdag múltját és jelenét mutatja be.

Szeptember óta már a második Klub Füzetét állítja össze a Józsefvárosi Roma Önkormányzat – ezek ingyenesen elérhetőek a Vajdahunyad u 14. szám alatti székhelyükön. A készülő, szerkesztés alatt álló harmadik füzet a roma zene témakörét járja körül. A szervezet célja az ismeretterjesztés, a gazdag kulturális örökség bemutatása, de a füzetek nem csak a múltról, a jelenről is szólnak.

Az első füzet nehéz témát, a roma holokausztot teszi közérthetően, átélhetően befogadhatóvá. A roma holokauszt – cigány nyelven a phorrajimos, mely elpusztítást, elnyelést, felfalást jelent – alatt az európai cigányok 1938–1945 közötti kegyetlen elhurcolását és legyilkolását értjük, mely a náci Németországban és a megszállt más európai országokban történt. Több tízezer főre tehető a Magyarországon elhurcolt romák száma. Ennek történetét tárja fel a füzet, amelyből megtudhatjuk, hogy azért augusztus 2-a a roma holokauszt emléknapja, mert 1944-ben ezen a napon számolta fel az SS az auschwitz-birkenaui haláltábor cigánytáborát, kivégezve utolsó 3000 lakóját is. 

A második füzet a magyarországi cigány festőkről és festészetről szól, azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet: számos tehetséges, kiemelkedő roma festőművész alkot, a festményeikből pedig „olvasni lehet”. A füzetben olvashatunk olyan híres roma festők munkásságáról, mint például Péli Tamás, Balázs János vagy a tavasszal elhunyt, Kossuth díjas Szentandrássy István. De olvashatnak a füzetben még mások mellett Csámpai Roziról is, aki a kerületben él és alkot, „szépséges, lágy nőalakjai, VIII. kerületi kedves utcarészletei (Lujza utca, Diószegi utca) nyugalmat és harmóniát árasztanak”.

Szöveg: Lengyel Tibor; Kép: Csámpai Rozi Esernyős nő II. című festményének részlete