December közepén adott interjút a Klubrádióban Podani János biológus, ökológus egyetemi tanár a múzeum sorsával kapcsolatban. Az MTA rendes tagja elmondta, hogy új hírek azok, hogy nincsenek komolyabb hírek, de valószínűleg a kormány nem adta fel a költözésre vonatkozó terveit.

Nyáron már megszólalt a szakma, akkor a debreceni polgárokhoz szólt üzenetük. Szeptember 1-jén 80 tudós egy újabb nyílt levelet írt, ezúttal már a kormánynak. Erre semmilyen választ nem kaptak, de egy szeptember 23-i kormányrendelet homályos mondata arra utal, hogy a múzeumnak otthont adó terület a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kezelésébe kerülhet. A szöveg úgy fogalmaz, hogy a kormány „egyetért az Egyetem infrastruktúrájának további fejlesztésével, a szükséges rekonstrukciós munkálatok elvégzésével, valamint kulturális tér és további irodai kapacitás funkcióváltással történő kialakításával a Ludovika Campuson". 

Debrecen vezetése tárt karokkal várná a fővárosi múzeum átköltöztetést, mert ez turisztikai vonzerőt jelenthetne a városnak. Ott már most is van egy orvostörténeti gyűjtemény, a református kollégiumnak is van egy múzeuma, a Mezőgazdaságtudományi Karon működik egy Agrártörténeti Múzeum, a Természettudományi Karon többféle kisebb gyűjtemény létezik, 2015-ben pedig az Agóra Tudományos Élményközpontot is megnyitották.

Tudni érdemes, hogy a természettudományi múzeumok szerte a világban úgy működnek, hogy a gyűjteményük 99 százalékát nem állítják ki, ezeket kimondottan tudományos célú kutatás miatt tárolják. Ennek a mozgatása nemcsak lassú és drága, de iszonyatos károkat is okozhat – ráadásul erre az időszakra a hazai biodiverzitás kutatása is visszaesne.

A múzeum sorsa továbbra is bizonytalan, senki nem tudja, mikor indulna el a költözés (ha lesz egyáltalán), ez pedig nem javítja a morált az intézményben. Az utóbbi egy évben a budapesti részleget 55 munkatárs hagyta ott, ebből több mint harmincan ősszel, amikor a közalkalmazotti jogviszonyt a múzeumi dolgozóktól elvették egy törvénymódosítással, az ezzel járó változásokat pedig sokan már nem akarták vagy nem tudták vállalni.

A Józsefváros újságnak november második felében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a múzeum költözésére és az ingatlan hasznosítására vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta: „A Múzeum jelenleg is az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia épületeiben működik. Amennyiben a múzeum költözik, az NKE birtokba fogja venni ezeket az ingatlanrészeket, ahol az egyetem szervezeti egységei kapnak majd helyet.” A múzeum vezetése pedig kérdésünkre akkor úgy kommentálta a helyzetet, hogy az intézmény „országos hálózattá bővítése és megújítása az évszázad legnagyobb mértékű európai múzeumfejlesztési projektje lehet”, a „kilépők pótlása pedig folyamatos”. 

Eközben Debrecenben a polgármester az ottani egyetem professzori klubjában egy beszélgetésen elmondta, hogy még mindig készül egy olyan tanulmány – melynek készítőiről semmit nem lehet tudni –, ami azt vizsgálná meg, hová és milyen formában költöztessék a múzeumot. Ez tehát arra utal, hogy egyelőre mégsincs végleges döntés. Egy olyan megjegyzést is tett Dr. Papp László városvezető, hogy a kormány döntésére várnak. A polgármester Trianont hozta fel érvként a költöztetésre, mert szerinte 100 éve regionális központokat (Pozsony, Kassa, Kolozsvár, stb.) veszített el az ország, és Budapest az ország vízfejévé vált. Az a véleménye, hogy ezért is lenne fontos, hogy a vidéket fejlesztve a Természettudományi Múzeumot Debrecenbe költöztessék, mert ez segítene ezen a problémán. Podani szerint viszont ez egyfajta Trianon lenne a szakmának, amire semmi szükség nincsen.

Szöveg: Pálinkás János, Képek: Huszár Boglárka