Ritkán válik el annyira élesen a kormánypárti és az ellenzéki szavazók véleménye, mint a főváros és a kormány viszonyának megítélésekor. Ez abból a felmérésből derül ki, amelyet a Publicus Intézet még a karácsonyi ünnepek – még az iparűzési adó megfelezése és az agglomerációs járatok miatt kért fővárosi hozzájárulás megemelése – előtt készített a Népszava megbízásából; az eredményeket most közölte a napilap.

A fővárosiak körében készített reprezentatív közvélemény-kutatása szerint ugyanis a Fidesz-szavazók alig 12 százaléka tartja úgy, hogy Budapest pénzügyi helyzete valóban annyira rossz, amennyire a városvezetés állítja. Az ellenzéki szavazók 67 százaléka viszont valósnak látja a városvezetés helyzetértékelését. Leginkább az MSZP és Momentum hívei, a 18-44 év közöttiek, a diplomások és a munkanélküliek tartják aggasztónak a helyzetet. Buda és Pest népe között nincs különbség, mindenhol 40 százalék felett van a borúlátók aránya.

A válaszadók több, mint fele úgy véli, a kormány egyes intézkedései csak arra jók, hogy az ellenzéki városvezetést nehéz helyzetbe hozzák. A kormánypártiaknak alig 7 százaléka ért ezzel egyet, míg az ellenzéki összefogás pártjaihoz tartozók elsöprő többsége szerint ez az igazság. Júliusban még az összes megkérdezett csaknem kétharmada értékelte negatívan a kormány főváros elleni lépéseit. A többség akkor és most is úgy látja, ez nem elfogadható. A politikai alapon történő kivételezést a fideszesek 89 százaléka sem tartja jónak.

A Publicus arra is rákérdezett, hogy a fővárosiak az önkormányzat nehéz pénzügyi helyzetében hajlandóak lennének-e többet fizetni a közszolgáltatásokért. A legtöbben a szociális intézmények fenntartásához járulnának hozzá, de dobogós helyre került a köztisztaság, a szemétszállítás és a kulturális szféra működtetése is. A legkevésbé a kormánypártiak nyúlnának a zsebükbe. Kivéve a szociális intézmények fenntartását – erre a fideszesek 48 százaléka áldozna, az ellenzékieknek pedig a 82 százaléka.

A közvélemény-kutatás kitér még a 3-as metró rozsdásodó orosz szerelvényei, az ingyenes parkolás megítélésére, de a felmérésben rákérdeztek a fővárosiaknál arra is, hogy arra is, hogy a települési önkormányzatoknak kellene-e megkapniuk az uniós járvány-segélycsomag felét, továbbá arra, hogy a következő hét éves uniós pénzügyi ciklus során Magyarországnak jutó uniós támogatás elosztásába a kormány vajon bevonja-e Budapestet – mindezekről a Népszava cikkében részletesen olvashat.

Szöveg: Lengyel Tibor, Fotó: Huszár Boglárka és MTI / Koszticsák Szilárd, Grafika: Népszava/Publicus