Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Káptalanfüred: az eredeti terv rossz és drága

Tábor gyerekek és fák nélkül

2021. január 13. szerda

A kerület előző, fideszes vezetése 2018-ra ígérte a nyári tábor újjáépítését, de a most is csak félkész beruházás csúszását a tavaly érkezett Pikó Andrásra próbálják kenni, a kormányzat pedig össze-vissza beszél és csuklóztatja a polgármestert.

A Józsefvárosi Önkormányzatnak van Káptalanfüreden egy méretes, 3,2 hektáron elterülő gyermeküdülője. Pontosabban: egy félkész tábora van, amely jelenleg néhány, pár éve elkészült korszerű, de azóta is üresen álló üdülőházból, a korábbi épületek bontása után hátramaradt romokból és egy hatalmas, üres prériből áll. Pedig sűrű erdős rész volt ez korábban, hatalmas, árnyat adó tölgyekkel, a fák között megbújó faházakkal. Nézzük, hogyan jutottunk odáig, hogy ilyen állapotba került a tábor, és miről folyik a politikai adok-kapok a beruházás körül.

 „1968–69-ben készült el helyi vállalatok 2,6 millió forint értékű támogatásával, 1 080 000 Ft értékű társadalmi munka igénybevételével és a tanács 1 660 000 Ft-os hozzájárulásával a Balatontól 500 méterre lévő káptalanfüredi gyermeküdülő 63 faházzal, 400 adagos konyhával, 200 személyes ebédlővel és sátortáborral. Kéthetes váltakozással nyaranta több mint 2000 úttörő üdülhetett itt” – írta az akkor még úttörőtáborról 1970-ben a Józsefvárosi Lexikon. Bő húsz évvel később emlékei szerint gyerekkora számos nyarát töltötte ott egy Kocsis Máté nevű kisfiú.

Mertek nagyot álmodni

Újabb 20 évre rá ez a kisfiú már a tábort működtető Józsefvárosi Önkormányzat első embere volt. A fideszes Kocsis Máté polgármesterségének első éveiben, 2010–2015 között a táborban kisebb felújításokat, beruházásokat végzett el az önkormányzat: 2011-ben a sportpályák burkolatát cserélte ki, 2013-ban a vizesblokkokat korszerűsítette, 2014-ben pedig több házat. Ám a többi, csaknem 80 faház és a kiszolgáló egységek teljes felújítása évtizedek óta elmaradt. Az önkormányzat ezért 2015 elején bezárta a tábort és bejelentette, hogy 2016 nyarára átfogó modernizálást végez: a régi faházak helyére új, komfortos házakat épít, és felújítja a konyhát, kiszolgáló egységeket is.

Ám az első ütemre csak 52 millió forintot különítettek el, és hamar kiderült, hogy a teljes beruházásra nincs elég pénz. Nem sokkal később, 2015 őszén a Józsefváros újság arról számolt be, hogy „a tábor fejlesztésének költsége az előzetes számítások alapján rendkívüli terhet jelentett volna az önkormányzat számára, ennek csökkentése érdekében további források bevonásának lehetőségét vizsgálták meg”. Sőt, ekkora meg is találták a finanszírozó partnert. A Kocsis Máté vezette önkormányzat megállapodást kötött az egykori Fidesz-pénztáros Simicska Lajos bizalmasa, Fonyó Károly elnökölte veszprémi kézilabdaklub cégével. A klub tao-pénzeket felhasználva olyan sportágfejlesztési programot adott be a Magyar Kézilabda Szövetséghez (MKSZ), amelynek része volt a káptalanfüredi tábor újjáépítése is. Az MKSZ nem gördített akadályt a beruházás elé – az MKSZ elnöke szintén Kocsis Máté volt.

Győztek a láncfűrészek

A külső forrás bevonása azonban kompromisszumokkal járt. A kézilabdaklub kedvéért – és főleg: pénzéért – teljesen átírták a projektet. Ahhoz, hogy tao-pénzt lehessen költeni az üdülő komplex felújítására, edzőtáborozáshoz szükséges létesítményeket is építeni kellett: konferenciaközpontot, sportcsarnokot öltözőkkel, kültéri futópályát. Pedig ha valamire éppen nem volt szüksége a veszprémi klubnak, akkor az egy újabb sportcsarnok. A beruházás sportszakmai szempontból nehezen is volt indokolható, hiszen a helyszíntől alig 13 kilométerre van Veszprém, ahol kiváló „hazai pályán” lehetett edzeni, az akkoriban szintén hivatkozott utánpótlás-nevelésre pedig ott volt a déli parti Balatonbogláron az európai szintű körülményeket biztosító Nemzeti Kézilabda Akadémia. 

A munkálatok végül 2016-ban elindultak: lebontották a faházakat, feltörték a betonalapjukat, tehát jórészt eltakarították a múltat, és nekiálltak építeni a jövőt. Először is helyet kellett csinálni a sok új épületnek, sportcsarnoknak, miegymásnak, úgyhogy 2017 elején jöttek a láncfűrészek és elkezdték kivágni a 3,2 hektáros tábor területének nagy részét beborító erdőt. A légifelvételeken jól látható: a telek középső harmadán, mintegy egyhektáros területen szinte nem maradt fa, miközben az illetékes Veszprémi Kormányhivatal akkori közlése szerint csak 69 fa kivágására volt engedély, visszapótlási kötelezettséggel. Érdekes, hogy a beruházás ismertetőjében már ekkor jóval több, 551 fa ültetését ígérték „az elöregedett, beteg fák helyére”. 

Nem sikerült a 2018-as átadás 

Eközben a G-napot, vagyis a Fidesz és Simicska Lajos nyilvánosság számára is látványos szakítását követően a veszprémi klubban is Simicskáék helyébe lépett Mészáros Lőrinc üzleti köre. Ez mintha meglódította volna az addig nem túl látványosan haladó káptalanfüredi beruházást is. A kormány pedig júniusban 300 millió forintot ítélt meg a tábor területén a kézilabdacsarnok építésére. Ekkor, 2017 nyarán már az új lakóegységeket építették: 6 darab, 38–43 fős bungalót terveztek. Hozzáfogtak a portaépület, a játszótér, a futópálya, az utak, a parkoló és a közművek kivitelezéséhez. Ezeken kívül is sok munka volt még hátra, például a sportcsarnok és a kapcsolódó 60 fős „kollégiumi rész” megépítése, az önkormányzat mégis optimista volt.

„Jövőre már fogadhatja a gyermekeket Józsefváros balatoni, káptalanfüredi üdülőtábora, amely a világhírű veszprémi kézilabdacsapattal kötött megállapodás eredményeként 3,5 milliárd forintból újul meg” – közölte az önkormányzat. Csakhogy közben teljesen megváltozott a koncepció. Egy 2018 februári képviselőtestületi ülésen az a változat került az asztalra, hogy mivel a veszprémi klub már inkább a városban „terjeszkedne”, nélkülük folytatná az önkormányzat a beruházást, aminek befejezéséhez sikerült is közben 2017 végén egy 2,2 milliárd forintos állami támogatást kapniuk. 

2019-re kész, de inkább 2020-ra

Az is kiderült, hogy bár a bungalók elkészültek, a folytatásra még tervek sincsenek, így legkorábban 2019-re lehetnek készen. Kocsis Máté polgármester elmondta, hogy a tao-felhasználásra kötött megállapodás felbontása miatt el kell majd számolniuk a veszprémiekkel, de szerinte az állami 2,2 milliárd erre a kifizetésre és a befejezésre is elég lesz. „A veszprémi konstrukció sem volt rossz, hiszen saját erőből nem tudtuk volna megvalósítani (...) ami a második ütemet illeti, nem lesz már olyan grandiózus, de nekünk akkor is kell még építeni főépületet konyhával, ebédlővel, irodával” – mondta. 

Az elválás a veszprémiektől nem ment könnyen. Tíz hónappal később, 2018 decemberében hangzott el egy képviselőtestületi ülésen a polgármester szájából: „Most jutottunk el oda, hogy gyakorlatilag közös megegyezéssel el tudunk válni egymástól.” A polgármester azonban ekkor már nem Kocsis volt, mivel ő a parlamenti mandátumát választotta két, összeférhetetlen tisztsége közül, helyette pedig 2018 nyarán a szintén fideszes Sára Botondot választották polgármesternek. Sára megörökölte a félkész beruházást, és kénytelen volt elismerni, hogy már a 2019-es átadás sem tartható, hanem: „arra van esély, hogy akár 2020-ban a megújult tábor átadásra kerüljön”. 

Kiderült az is, hogy a bungalók darabja 80 millióba került – és ennek 30 százalékát kell az elszámolásnál a veszprémieknek kifizetni –, de Sárát ez nem zavarta, mert mint mondta, „állami támogatásból fizetik ki, nem önkormányzati forrásból”. Végül 2018 végén elfogadta a testület a szerződésbontást, az elszámolást a veszprémiekkel, illetve arról is döntöttek, hogy a feladatterv, az ütemterv és a költségterv benyújtására 2019 március végéig, a beruházás befejezésére pedig 2020 végéig kér hosszabbítást az önkormányzat. 

Pikó félkész beruházást örökölt

Egy évvel később a beruházás még ugyanott állt, 2019-ben előrehaladás nem történt. Közben viszont 2019 őszén Pikó Andrást választották polgármesternek, aki tehát egy 2,2 milliárdos állami forrással megtámogatott, ám hosszú ideje húzódó és befejezetlen projektet vett át. Erre Pikó most úgy emlékszik vissza: „egy félkész beruházást vettünk át: a folyamatos késedelem miatt teljesíthetetlen volt a 2020. év végi határidő, ráadásul a második ütem kivitelezési tervei sem voltak műszakilag megfelelőek. Az évekig tartó fideszes bénázás alatt megemelkedtek az építési költségek, ezért az eredeti költségvetés már nem volt elegendő, az újratervezés is elkerülhetetlenné vált.” 

A projekt befejezése érdekében az új önkormányzati vezetés a kivitelezést bonyolító állami céggel közösen dolgozott a terveknek a szűkössé vált pénzügyi keretek közé szorításán, és kérték az átadási határidő meghosszabbítását egy évvel. Folyamatos egyeztetésben volt az önkormányzat az elmúlt évben minden állami szereplővel, a tervek módosításáról minden érintett tudott és egyetértett vele, ezt írásba is adta – emlékeztetett Pikó. „Már csak a határidő módosításának formalitása maradt hátra, és akkor 2022 tavaszán átadhattuk volna a gyermeküdülőnket, melyben jövő nyáron végre ismét a józsefvárosi gyerekek pihenhettek volna” – fogalmazott a polgármester. 

Hidegzuhany: vissza a pénzt! 

A határidő-hosszabbítást azonban elutasította az állami támogatás bevonása miatt az ügyben főszereplővé vált Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) sportállamtitkára, Szabó Tünde. Erről szóló levelét január első napjaiban kapta meg az önkormányzat. Az államtitkár azt írta, okafogyottá vált a hosszabbítás, mert a szakmai programban olyan műszaki tartalomcsökkentés történt, amely „megváltoztatja a támogatott tevékenység eredeti célját”. A hosszabbítás elutasítása miatt a projekt „lejárttá vált”, ezért az önkormányzattal visszafizetteti az EMMI a 2,2 milliárdos támogatásból még fel nem használt mintegy 1,7 milliárd forintot. 

A beruházást évekig húzóhalasztó Kocsis Máté és Sára Botond kizárólag Pikó Andrást okolta, mondván: ők úgy hagyták itt a projektet, hogy a tervek készen álltak, a pénz is megvolt, Pikónak csak be kellett volna fejeznie az elkezdett munkát. Csakhogy nem volt minden megfelelően előkészítve, mert mint Pikó emlékeztetett, „az állami kivitelező cég, a BMSK tervellenőri észrevételeiben az előző önkormányzati vezetés által készíttetett terveket a közbeszerzési eljárás megindítására nem találta alkalmasnak, és jelezte, hogy a tervezői költségbecslés meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet”. 

Emiatt kellett tehát az új önkormányzati vezetésnek módosítania a terveket, a műszaki tartalmat és a kapcsolódó szakmai programot. Néhány változtatással – a legjelentősebb a konyhai kapacitás csökkentése volt, emellett kihúzták egy kis park kialakítását, viszont környezettudatos és olcsóbban fenntartható gépészeti megoldásokat emeltek be – így bele is fértek a költségkeretbe, a minisztérium egyik főosztályvezetője pedig előzetesen támogathatónak nevezte a változtatásokat. Ehhez képest érkezett később a döntés, hogy mégsem, a tárca kéri vissza a pénzt. 

Mégis van pénz, de nem úgy? 

Miközben Kocsis Máté Pikót okolta a csúszásért, és egy szót sem ejtett arról, hogy az ő polgármestersége idején még 2018-as átadásról volt szó, megígérte, hogy „újra megszerzi” a visszavett pénzt a kormánytól. Nem sokkal később a tárca jelezte, talán mégis támogatnák a beruházás befejezését. Ezt a fordulatot azonban a minisztériumnak egy, az ügyben addig nem szereplő államtitkára, Latorcai Csaba írta meg levélben, és nem az önkormányzatnak, hanem a nála érdeklődő Kocsisnak. Pikó erre közölte, hogy egyelőre nehéz hinni a homályos ígéretnek, ezért „ideje, hogy az állami szereplők tisztázzák, mit akarnak a beruházással”. 

Úgy tűnik tehát, a kormányzat mégis hajlandó odaadni a visszakért pénzt Józsefvárosnak a tábor befejezésére. Ám előbb elbizonytalanították a Pikó vezette önkormányzatot, hogy aztán a Fidesz látványos közbenjárására biztosítsák arról, mégis lesz pénz. De sok még a homályos részlet. Kiderült például, hogy a minisztérium valamiért ragaszkodik az eredeti műszaki tartalomhoz, vagyis még az előző, fideszes vezetés által készített tervekhez. Akkor is, ha azok a tervellenőri feladatokat ellátó állami cég szerint nem jók, ráadásul csak drágábban megvalósíthatók, mint az állami támogatási keret. Azt pedig nem tudni, hogy erre pluszpénzt is hajlandóak-e adni.

Szerző: Lengyel Tibor; Képek: Nagy Dániel; Archív képek: Józsefvárosi Önkormányzat, Józsefváros újság

A cikk a Józsefváros újság 2021/1 számában (2021.01.13) jelent meg.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben