„Cégünk az 1930-as években alakult, túléltünk két világháborút, csernobili katasztrófát, két gazdasági válságot, nem engedjük, hogy egy vírus kifogjon rajtunk” – mondta lapunknak Vágássy Balázs, aki édesapjával és testvérével a Práter utcában található Vágássy Optikát vezeti.

„Az első hullámot tavasszal átvészeltük, az alkalmazottakat pedig megtartottuk, mert nem volt kérdés, hogy a munkatársainkat megvédjük, bármennyire is nehéz volt a helyzetünk” – folytatta Vágássy. Az optikus szerint, mint mindenkit, őket is megviselte anyagilag a tavaly tavaszi, 2,5 hónapos zárvatartás. „Heti egy napot nyitottunk csak ki ügyelet címszóval, hogy a bajba került vásárlóink sérült szemüvegeit meggyógyíthassuk.”

Nulla bevételből fizetni mindent

Vállalkozásukat az is sújtotta, hogy egy kormányrendelet értelmében látásvizsgálatot tilos volt végezni, amivel ellehetetlenítették a körülményeket, hogy üzemelni tudjanak.

Sőt: az optika mint iparág a kereskedelembe tartozik, így ők semmilyen támogatást nem kaptak – szemben például a vendéglátósokkal, idegenforgalomból élőkkel. „Ugyanúgy kellett béreket, járulékot és áfát fizetni, a szinte nulla bevételből” – magyarázta Vágássy Balázs.

A legnagyobb károkat a Vágássy Optikában egyébként éppen a fertőtlenítés és higiéniai szabályok betartása okozta: minden szemüvegkeretet, vizsgálóberendezést erősebb dózisban, sűrűbben kellett tisztítani, mint normál életkörülmények között erre szükség volna.

„Ezek a fertőtlenítők sajnos aztán megrongálták egyes vizsgáló berendezéseinket, melyek pótlása, javítása újabb súlyos és nem kívánt költséget vont maga után.”

Megkésett kárpótlás az államtól

A fertőtlenítőszerek ára ráadásul a vírus berobbanásával megtöbbszöröződött, a maszkoké szintúgy, a munkatársaikat és vásárlóikat viszont védeni kellett. Az optikus szerint a „második hullámot kevesen vették komolyan az elején, a szankciók is enyhébbek voltak, mint tavasszal, így kisebb megszorítások mellett, de folytathattuk a munkát, ám még így is érezhető volt a visszaesés”.

Arra a kérdésünkre, hogy az iparűzési-adó (IPA) felezése mennyire segítette őket, Vágássy így reagált: „a kevés is több a semminél”. Az optikus szerint ez az egyetlen érzékelhető kormányzati segítség, amit ki tudnak használni. „Persze örömmel fogadtuk a hírt, csak ez egy kicsit kései kárpótlás az államtól az első és második hullám okozta kiesés enyhítésére.” Tavasszal is nagy szükségük lett volna a segítségre, „de a mi hangunk halk volt, nem jutott el magasabb szintekre”.

Bércsökkentés a csavarboltban

A Szigony utcai hosszú lakótelepi ház aljában üzemel a Technocar elnevezésű csavarbolt. Tulajdonosa, Barna István szűkszavúbb volt ugyan az optikusnál, de elmondta, hogy rezsicsökkentéssel, ezen belül is bércsökkentéssel igyekezték vállalkozásukat életben tartani. Az IPA felezését pedig úgy kommentálta: „örülünk minden olyan könnyítésnek, ami a működésünket segíti”.

A bezárás a véget jelentette volna

A Futó és a Nap utca sarkán található Chill-Time Dessert kissé eltér a másik két vállalkozástól, hiszen ahogy Pap Tímeától és Csillától, a kézműves süteményes műhely testvérpár-tulajdonosaitól megtudtuk, ők a pandémia előtt is elviteles helyként működtek és főleg rendelésre dolgoztak. „A járvány miatt nem tudtunk úgy növekedni, mint szerettünk volna, de örülünk, hogy egyre több helyi fedezi fel a műhelyt, látogat el a nyitott napokra, vagy rendel tőlünk tortát, aprósütit.”

Tímea és Csilla különböző ötlettel rukkolt elő a forgalom fenntartása érdekében: ajándékutalvány, hűségprogram, karácsonyi sütidoboz. Az IPA-felezésről annyit mondtak, hogy minden járulék- vagy adófizetési engedmény nagy segítség nekik és sorstársaiknak, „de a leginkább azért vagyunk hálásak, hogy nem kellett teljesen bezárnunk, mert ez lehet, hogy a desszertműhely végét jelentette volna, hiszen kicsik vagyunk még ahhoz, hogy talpon maradjunk bevétel nélkül”.

Szöveg: Zoltai Ákos; Képek: Ványi Ákos