„A városrehabilitációnak világszerte szerves része a rendészeti alprogram, amit közösségi rendészetnek, probléma orientált rendészetnek, vagy szomszédsági rendőrségnek is neveznek” – mondta Molnár Katalin kommunikációs és konfliktuskezelési tréner, aki 16 éve vesz részt Józsefvárosban hasonló munkákban, s dolgozott már az első Magdolna-projektben is. „Az európai uniós városrehabilitációs programoknak vannak hard elemei – az infrastruktúra, környezet fejlesztése –, és szoft elemei, mint a helyben élőkkel való törődés. A szociális rehabilitációs programok a kevésbé iskolázott, nehéz körülmények között élő emberek helyzetén javítanak, amihez hozzátartozik, hogy védve legyenek a mindennapi életet megkeserítő, a közösség erkölcsi normáit sértő magatartástól is.”

Police Café

A VEKOP-projekten belül folyó közösségi rendészeti programnak sok-sok éves előzménye van, amiben a legnagyobb szerepet egy sajátos problémafeltáró módszer játssza. A Police Café a Juanita Brown világszerte alkalmazott – hazánkban munkatársa, Ruzsa Ágota által meghonosított – World Café módszerének egyik változata. A rendőrségi alkalmazás ötlete Belgiumból került Magyarországra, és Molnár Katalin, aki csaknem 30 éve tanít rendőrtiszteket az egyetemen, a rendőrségi szubkultúra jó ismerőjeként formálta számukra is hatékonyan használható módszerré. Németh Zoltán szerint – aki rendőr alezredes, és 20 év kapitánysági szolgálat köti a kerülethez – a Police Café akár felválthatná a különféle lakossági fórumokat is.

A Café módszer teljesen bevonja a résztvevőket, és lehetőséget ad arra, hogy a felvetett kérdéseket mindenki átbeszélhesse, megérthesse, véleményt alkothasson róluk, anélkül, hogy hosszadalmas előadásokat és hozzászólásokat kelljen végig hallgatnia. Ez egy igazi szervezeti tanulási módszer – kollektív tanulás és kollektív megoldásra jutás –, amiben mindenki aktív, és a program végére a résztvevők közös tudásra tesznek szert. Molnár Katalin a Police Café működését a mostani projekt valós példáján magyarázta el.

A Szász Ferenc Szakképző Iskola diákjai négy alkalommal vettek részt Police Cafén, még a koronavírus-járvány kitörése előtt. A Kesztyűgyár tükörtermében 6 asztal mellé ült le különböző osztályokból vegyesen egyenként 7–8 gyerek, összesen csaknem ötvenen. Minden asztalnak volt egy témagazdája – a közösségi rendészet addigra kiképzett rendőr és rendész munkatársai –, akik egy-egy tárgyalandó kérdést képviseltek: például iskolai zaklatás, az internet veszélyei, családon belüli erőszak. Egy-egy asztaltársaság 20-30 percen át beszélget az adott témáról, közben rajzolnak, ábrákat készítenek, kérdeznek, tapasztalatokat osztanak meg egymással, a témagazda pedig összegyűjt minden információt. Az idő letelte után a témagazda helyet cserél egy másik asztal témagazdájával, és újabb beszélgetés kezdődik egy másik témáról.

A beszélgetések akkor érnek véget, amikor minden témagazda járt már minden asztalnál. Ezután a témagazdák egyenként 5–6 percben összefoglalják, hogy mit hallottak, és a moderátor segítségével összesítik az ismereteket. „A Café módszer lényege, hogy ekkorra összekapcsolódik a sokféle, addig szanaszét lógó információ, és mindenki kerek élménnyel, fokozott érzelmi töltettel távozik” – mondta Molnár Katalin. Egy Police Café lebonyolítása mindössze négy órát vesz igénybe, és szakszerű előkészítést igényel, képzett moderátorokat és témagazdákat, de szinte bárki meg tudja tanulni. Most sem az emberi tényező okozta a nehézséget. „A Police Café rendszer már működhetne, talán még online is, de a járványügyi korlátozások miatt nem tudunk a tervezett ütemben haladni” – állapította meg Németh Zoltán.

Kiválogatás és felkészítés

A Police Café fontos eszköz arra, hogy a közösségi rendészet a polgárokkal a legjobb viszonyban tudjon működni. A diákok számára nagy élmény volt, hogy a rendész és rendőr témagazdákkal felszabadultan tudtak beszélgetni. „Imádták őket a gyerekek, mert nem fegyelmező érzülettel találkoztak, hanem helyes, kommunikatív, nyitott, okos, mindenre válaszoló és figyelő emberekkel” – jegyezte meg Molnár Katalin.

Molnár azt is elmondta, hogy a programban részt vevő rendőrök és közterület-felügyelők komoly kiválasztási és képzési folyamaton mentek át. A közösségi rendészeti munkához ugyanis szociálisan érzékeny, jól kommunikáló, elkötelezett emberekre van szükség, ami egyébként jól jönne a szakszerű rendőri-rendészi munkához. Két pszichológus és két tréner választotta ki a megfelelő embereket a jól bevált kompetencia-alapú assessment center (értékelő központ) egésznapos módszerével.

Hat rendőrt és hat közterület-felügyelőt kellett felkészíteni arra, hogy párt alkotva járják majd az akcióterület utcáit, és kapcsolatot építsenek ki az ott élőkkel. Fontos szempont volt, hogy ne legyen egymás között rivalizálás, hogy képesek legyenek a naponta változó párosításban is jól együtt dolgozni. Háromnapos kihelyezett képzésben ismerték meg a közösségi rendészeti szolgálat tudnivalóit, és mindenki kapott Police Café témagazda felkészítést is. A továbbiakban pedig folyamatos mentori támogatásban, szupervízióban is részesülnek.

Közösségi rendészek az utcán

A programban részt vevő 12 ember minden nap járőrszolgálatot ad, egy rendőr és egy közterület-felügyelő megy mindig párban. A beosztásuk a Józsefvárosi Közterület-felügyletnél Bajusz Ferenc ügyosztályvezető kezében van, aki maga is úgy ismeri a kerületet, mint a tenyerét, hiszen 20 éven át rendőrként is szolgált itt. „Ebbe a programba önként lehetett belépni, ezért mindenkinek alapvetően pozitív a hozzáállása.

Minden nap van egy párosunk, a téli időszakban 10 és 18 óra között, nyáron pedig, amikor tovább kint tartózkodnak az emberek, 12 és 20 óra között dolgoznak” – mondta. A járőröknek ez pluszmunka, egyébként a rendőrök körzeti megbízottak, és a közterület-felügyelők is körzeti szolgálatot látnak el, tehát eleve tapasztaltak a lakossággal való együttműködésben. Itt azonban, közösségi rendészként, a magyar rendészeti hagyománytól egyelőre még idegen eszközöket is használhatnak.

„A Kálvária téren például odamentek a sakkozókhoz, és lejátszottak egy partit, miközben beszélgettek. Vagy beálltak pár ütésre tollaslabdázni, s kötetlen beszélgetésben ismerik meg az emberek problémáit. Ilyesmi a klasszikus rendőri szolgálatba nem fér bele, bár most megint látni jeleket arra, hogy a rendőrség is elindult a közösségi rendészeti felfogás felé. Erre ez a program tökéletes” – mondta Bajusz Ferenc. A járőrök ugyan minden rendőri-rendészi jogosultsággal rendelkeznek, szükség esetén intézkedni is tudnak, de alapvetően nem emiatt vannak a körzetben, hanem hogy élő kapcsolatot építsenek ki a polgárokkal. „A központi gondolat az, hogy tartósan ugyanazok legyenek jelen, ismerjék meg őket az ott élők, alakuljon ki a kölcsönös bizalom, hogy az emberek bátran fordulhassanak ezekhez a kollegákhoz, ha bármi gondjuk-bajuk akad” – mondta Németh Zoltán.

„Egy ilyen program hatékonyságát, sikerességét meghatározza, hogy milyen a viszony a polgármester és a rendőrkapitány között” – jegyezte meg Molnár Katalin. Mindhárman fontosnak tartják, hogy ez a közösségi közbiztonsági program nem most kezdődött, már Csécsei Béla polgármestersége idején elindult a szakmai munka, és folyamatos a mai napig, függetlenül a vezetés politikai színétől. „Abban bízom, hogy lesz folytatás és az önkormányzat önként vállalt feladatként viszi tovább. Ezek olyan városrehabilitációs területek, ahol nem lehet abbahagyni a munkát, itt néha egy emberöltőnek kell eltelnie a látható változáshoz” – mondta Németh Zoltán. „A közösségi rendészet megelőző jellege jó hatással lesz az utólagos feladatellátásra is, de ez nagyon hosszú folyamat” – erősítette meg Bajusz Ferenc is.

Szöveg: Bányay Géza; Képek: Ványi Ákos, Molnár Katalin

*

Mi az a VEKOP?

A Józsefvárosi Önkormányzat 2018-ban nyerte el az EU-s forrásokat elosztó Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében kiírt, VEKOP-6.2.1-15 pályázatot, amely a leromlott budapesti településrészeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítását, társadalmi és fizikai rehabilitációját célozza. A Magdolna- és az Orczynegyed szociális városrehabilitációjára a kerület 2 milliárd forintot költhet el.

A cikk a Józsefváros újság 2021.02.24-i számában jelent meg.