„A 2021-es költségvetés rendkívüli körülmények között készült. Kettős kihívással, sőt inkább kettős csapással kellett megbirkóznunk” – mondta lapunknak Csaba Iván. Az önkormányzat gazdasági tanácsadója szerint a koronavírus-járvány gazdasági hatásai jelentős adóbevétel-kiesést okoznak Budapesten és a kerületben is: a járvány okozta recesszió miatt idén 1,3 milliárd forinttal kevesebb bevétellel tervezhet Józsefváros, mint tavaly. „Ráadásul a járványhelyzetre hivatkozva a kormány sorozatban hozott olyan intézkedéseket, amelyek önkormányzati gazdálkodásra gyakorolt hatása összemérhető a gazdasági válságéval. Mindezek miatt kríziskezelő üzemmódra kényszerültünk” – folytatta a szakember.

Óriási működési hiányt kellett kezelniük, ennek nagysága elérte az önkormányzat kiadásainak 10 százalékát. Némi biztonságot jelent viszont, hogy a már korábban betervezett, folyamatban lévő fejlesztésekre a pénzügyi fedezet rendelkezésre állt a tavalyi évi költségvetésben. „Új beruházásokat és felújításokat is elindíthatunk saját erőből, ingatlan értékesítésekből származó forrásokból. Igaz, a vagyonértékesítési bevételek teljesülése és tervezhetősége szintén bizonytalan a jelenlegi gazdasági környezetben” – mondta Csaba Iván, aki szerint az idei büdzsé fő célja a költségvetési egyensúly biztosítása volt.

A szakember megjegyezte: nem egyszerűen a kiadások bevételekhez való igazítására törekedtek, nem mechanikus költségvetési egyensúlyt barkácsoltak. „Az általános takarékoskodás mellett elsődleges szempont volt, hogy amennyire lehetséges, megóvjuk Józsefvárost és a kerületi lakosságot a járványhelyzet és a kormányzati lépések káros pénzügyi hatásaitól. A szociális, oktatási és egészségügyi területek védelme ezért elsőbbséget élvezett, mint ahogy az is, hogy megvédjük az önkormányzati munkahelyeket. A költségvetési szigort ezért inkább az önként vállalt feladatoknál érvényesítettük, különösen az átmenetileg szüneteltethető, illetve a járványhelyzet miatt amúgy is viszonylag fájdalommentesen felfüggeszthető tevékenységek esetében.”

„Miközben felülvizsgáltuk a kiadásainkat, igyekeztünk némi mozgásteret is teremteni a jelenlegi kerületi vezetés értékeit és prioritásait tükröző közpolitikák számára. Így városüzemeltetésre, köztisztaságra vagy a kutyafuttatók karbantartására többet költünk, ezen a területen a dolgozói létszámot még bővítjük is. Józsefváros élhetőbbé tételének szempontjait érvényesítjük a tervezett beruházások esetében is” – mondta a szakértő, és egy konkrét példát is hozott. „A legjelentősebb fejlesztés 2021-ben a Déri Miksa utca és környezetének rehabilitációja lesz. Emellett tervezünk olyan kisebb léptékű fejlesztéseket is, ilyenek például az utcazöldítési és köztérteremtési projektek, amelyek katalizáló hatással bírhatnak az életminőség és a kerület vonzerejének javítása szempontjából.”

Csaba Iván úgy folytatta: „a nehéz körülmények közepette is hídfőállásokat létesítünk a jövő számára az óvodai felújításokkal, illetve a deszegregációs program keretében a Jázmin utcai óvoda újranyitásával. Jelentős forrásokat biztosítunk, közel 400 millió forintot, a bérlakások felújítására is.” 

Józsefváros 2020-as költségvetésére a „Felelősség költségvetéseként” hivatkozott az önkormányzat. Csaba Iván az idei büdzséről azt mondta, azt most a „Megvédjük Józsefvárost” mottó fejezi ki legjobban. „Egyrészt érvényesítjük a szolidaritás és a szociális érzékenység önkormányzati elveit a járvány miatti krízishelyzetek kezelése érdekében, másrészt a pénzügyi sokkhatásokkal, valamint a kormány büntető jellegű intézkedéseivel szemben is megvédjük az intézményeink működőképességét, és fenntartjuk az alapvető szolgáltatásokat.”

Józsefváros vezetése és ellenzéki politikusok azt állítják, a kormány „kivérezteti” az önkormányzatokat. Csaba Ivántól azt kérdeztük, szakértőként is ennyire drámainak látja-e a helyzet. „A gazdasági válsághelyzetekben az állam szerepe felerősödik. Látni kell azt is, hogy csak a központi kormány, illetve a Magyar Nemzeti Bank tud az anticiklikus gazdaságpolitika eszközeihez folyamodni, hogy költségvetési és pénzügyi lazítással tompítsa a visszaesés mértékét” – vélte a gazdasági tanácsadó, hangsúlyozva: erre az önkormányzatok nem képesek. 

„Miközben a járvány miatt többletfeladatok hárulnak rájuk, bevételeik visszaesnek. Ilyen körülmények között az lenne az elvárható kormányzati magatartás, hogy a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló, értük tevékenykedő önkormányzatokat megsegítse, számukra a krízis áthidalása érdekében pénzügyi hidat teremtsen. Ez történik az Európai Unió országaiban vagy január óta az Egyesült Államokban.” Ehhez képest a magyar kormány – folytatta a szakértő – a járványhelyzetre hivatkozva pénzügyi elvonásokkal sújtja az önkormányzatokat és ezt szemet szúróan szelektíven valósítja meg. „Amit az egyik kezével elvesz, azt a másik kezével odaadja a kormánypárti vezetésű önkormányzatoknak vagy éppen a baráti üzleti csoportoknak. Eközben az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat és ezen belül is különösen a Fővárosi Önkormányzatot és a budapesti kerületeket leplezetlenül bünteti. Ezek a települések a kompenzációs csomagokból, az egyedi megítélésű támogatásokból rendre kimaradnak” – fogalmazott Csaba Iván.

A szakértő elmondta azt is, hogy az elmúlt hónapokban „csak kapkodták a fejüket.” „Kezdődött ez novemberben az ingyenes parkolás ismételt, önkényes bevezetésével, folytatódott a bevételnövelő lehetőségeink rendeleti úton történő ellehetetlenítésével, majd az iparűzési adó karácsony előtt bejelentett csökkentése egymagában több mint 700 millió forintos csapást mért a józsefvárosi költségvetésre.” És a sornak még nincs vége – húzta alá Csaba Iván –: az ingyenes parkolás akár májusig történő elhúzódásával vagy a bérleti díjak fizetésének a felfüggesztésével egyes szektorokban még nem is kalkulálták a költségvetés összeállításakor. „Konzervatív tervezéssel és tartalékok képzésével igyekeztük kezelni azt a nagyfokú bizonytalanságot, amit a kormányzati magatartás előidéz.”

Arról a tavalyi költségvetés kapcsán írtunk, hogy szakértők komoly problémaként említették: bár a helyi vagyonkataszter megfelel a jogszabályi előírásoknak, nincs olyan pontos adatbázis, amely megbízható módon tartalmazná az önkormányzat vagyonát. Csaba Ivántól most azt kérdeztük: sikerült-e orvosolni a problémát? „Valóban, tervszerű és aktív vagyongazdálkodás nem folytatható az ingatlanállomány naprakész nyilvántartási rendszerének a megléte nélkül. Ennek hiánya az előző kerületvezetés egyik komoly mulasztásának tekinthető” – válaszolta, hozzátéve: a 2020-as költségvetésben jelentősebb forrásokat különítettek el a vagyonkataszter létrehozására. „A járványhelyzet azonban lassította ezt a munkát, így tavaly csak az üres bérlakások és üzlethelyiségek felmérésére kerülhetett sor. Az idei költségvetésben fedezetet biztosítottunk a munka folytatására, ami remélhetőleg a járvány visszahúzódásával az év második felében felgyorsulhat.”

A szakértőtől azt is tudakoltuk: van-e takarékoskodásnak olyan szintje, ami már kivitelezhetetlen? „Eddigi munkáim során már több költségvetési konszolidációt megtapasztalva itthon és külföldön, azt mondhatom: a kockázatokra érzékeny gazdálkodással, előrelátással, a puszta tűzoltáson túlmutató jövőorientált filozófiával és nem utolsó sorban politikai bátorsággal jelentősen, gyakran nem remélt mértékben erősíthető egy költségvetés pénzügyi ellenálló képessége” – mondta. Csaba Iván szerint büszkék lehetnek arra, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat időben reagált a gazdasági és politikai környezet drámai romlására. „Már tavaly több jelentős takarékossági intézkedést léptettünk életbe és felkészültünk a helyzet rosszabbodására. Ezzel olyan tartalékokat képeztünk, amivel az idén még „alá tudtuk ducolni” a költségvetést a kieső bevételek pótlására. Így nagyobb veszteségek nélkül átevickélhetünk 2022-be, amikor már az adóbevételek növekedésére számítunk, - hacsak nem kell elszenvednünk újabb váratlan kedvezőtlen kormányzati intézkedéseket, ami egyáltalán nem zárható ki” – vélekedett, hozzátéve: a legnagyobb fenyegetés a kiszámíthatatlanság, az önkormányzati gazdálkodás biztonságának a hiánya. „A takarékoskodásban elvileg messzire el lehet jutni, de egy ponton túl már az önkormányzatiság léte és értelme kérdőjeleződhet meg.”

Szöveg: Zoltai Ákos; Képek: Nagy Dániel, Ványi Ákos, Huszár Boglárka

Innen letölthető a 118 oldalas költségvetés-tervezet.

Itt elolvasható a költségvetés rövid, közérthető összefoglalója.