Józsefváros az igazságos energiaelosztás felé vezető úton

Miért nehezíti meg többszörösen a szociálisan kiszolgáltattak életét az energiapazarlás? Hogyan lehet energiahatékonysági szempontból a lehető legtöbbet kihozni a hiányos és szegényellenes kormányzati intézkedésekből? És miként segít Józsefváros? Lássuk!

Energiatakarékosság címszó alatt legtöbbször a villany lekapcsolásának fontosságáról hallani. De a lakossági energiafogyasztás Magyarország energiafelhasználásának nagyjából egyharmadát teszi csak ki. Az energiafaló ipar és a közlekedés szerepe tehát a döntő, de azért persze az épületállomány problémáival is érdemes foglakozni. A lakossági energiafogyasztásnak nagyjából kétharmadát teszi ki a fűtésre felhasznált energia, amely Magyarországon ráadásul többnyire földgázon vagy szilárdtüzelésen alapul, ezzel nagy egészségügyi, környezetvédelmi, energiabiztonsági kockázatnak kitéve minket.

A 4.3 millió magyar lakás mintegy 70%-a nem felel meg a korszerű műszaki és hőtechnikai követelményeknek. Az újonnan meghirdetett lakásfelújítási támogatás nem tartalmaz energiahatékonysági feltételt, így csempézésre, kerítés építésére is fel lehet venni. És persze igazságtalan a kormányzati rendszer: jelentős önrészt igényel, csak gyermekes családok számára elérhető, közfoglalkoztatottak pedig nem is igényelhetik. A felújítás alatt felmerülő költségeket előre kell finanszírozni, és csak 50%-uk igényelhető vissza. Kinek telik erre? Akinek mégis lehetősége adódik a lakásfelújítási támogatással élni, az persze tegye meg, és mindenképp energiahatékonyságot javító felújítást végezzen!

A rossz hőszigetelés és az elavult nyílászárók okozta energiapazarlás felgyorsítja a klímaváltozást, azonban a lakott épületek méltó élethez szükséges hiányosságai ennél tágabb kört érintenek — vezetékes víz, vízöblítéses WC, vezetékes gáz vagy akár a bevezett áram hiánya —, az üres lakások és a felújításra váró bérlakásállomány egy most is jelenlévő, égető szociális problémára mutatnak rá.

A klímaváltozás hatásai, így a szélsőséges időjárási viszonyok, felszökő élelmiszerárak ugyanezekre, a már most is kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra hatnak a legfájdalmasabban. Az energiatakarékosság kérdése természetesen a fűtésnél és az ipar áramhasználatánál is sokrétűbb, és tág értelmezésben beletartozik az is, hogy honnan származó és milyen élelmiszert vásárolunk, használati tárgyaink a hulladékégetőben válnak égéstermékké, vagy újrahasznosítva kapnak egy új életet.

Az egyre szorítóbb szociális, gazdasági, környezeti kihívásokra tett válaszként és a felújításra szoruló lakóépületek miatt csatlakozott Józsefváros a H2020 RenoHUb projekthez, az Energiaklubbal partnerségben, melynek célja a magyar otthonok energetikai korszerűsítésének fellendítése és a korábban átláthatatlan felújítási folyamatok emberközpontúvá tétele. A projekt minden társasház és családi ház tulajdonosát célozza, és része egy tanácsadói hálózat létrejötte: Józsefvárosban is várható egy Információs Pont létesítése.

A kerületben is látható társadalmi egyenlőtlenségekre, energiaszegénységre és energiaközösségekre egy másik Uniós program, a PowerPoor projekt fókuszál, melynek a kerület szintén aktív tagja. Az energiaközösségi kezdeményezéseken keresztül lakosok, kisvállalkozások válnak tulajdonosává és egyúttal üzemeltetőjévé a megújuló energiaforrásokra alapuló rendszereknek, így csökkentve az energiaszegénységet. A gazdasági profit helyett szolidaritásra, kölcsönös segítségnyújtásra, közösségi tudásátadásra építünk. A PowerPoor projekten belül az energiaszegénységi mentorok és energiaközösségi támogatók képzésére is hamarosan elindul, amiben az önkormányzat nagyban számít a lakosság aktív részvételére!

Ahogy a helyi civil kezdeményezések példáján keresztül is látható, egy helyi, közösségi program politikai erőt, védőhálót, jókedvet , és olyan kapcsolatokat biztosíthat, amin keresztül a munkakeresés is egyszerűbbé válik. Egy program állhat akár egy közösségi kert és komposztáló létrehozásából, egy kosárközösség, fogyasztói szövetkezet szervezéséből vagy a már említett energiaközösség alapításából. A hó végéig még elérhető a kerület ‘Zöld udvar’ pályázata, és a ‘Komposztláda-pályázat’, melyek mind minimális papírmunka árán támogatják a kerületi közösségeket. Az udvarok zöldítése, és a komposztládák elhelyezése egy-egy újabb lépést jelent a fenntartható és közösségi Józsefváros irányába!

Kapcsold le a lámpát, zárd el a csapot, hasznosítsd újra a hulladékot... és szigeteld az ablakot, hogy a Föld se lobbanjon lángra, Józsefváros levegője is tisztább legyen, és a rezsid is csökkenjen! Ebben segítünk.

dr. Erőss Gábor környezet- és klímavédelemért felelős alpolgármester