Jövőkép

Józsefváros vezetése még 2019 novemberében, az alakuló képviselő-testületi ülésen hirdetett klímavészhelyzetet, majd a következő év elején fogadta el a 93 pontból álló cselekvési tervet. „Ha már vészhelyzet van, akkor cselekedni kell” – vallja Dr. Erőss Gábor klímavédelemért is felelős alpolgármester, a terv kidolgozója. 

Az önkormányzat 2020 májusában a klímaváltozás mérséklésére és hatásainak kezelésére programot is indított Zöld8 néven, amiben online konzultációt is kezdeményezett a témában a lakossággal. Mindezek együttes célja, hogy kérdésre felhívják a figyelmet és tájékoztassák az itt élőket a helyi klímavédelem szükségességéről, lehetőségeiről, az ehhez kapcsolódó problémákról, ugyanakkor támogassák és elősegítsék a klímatudatos kezdeményezéseket, törekvéseket.

Zöld udvar – friss levegő

„Már 2020 elején is elég szűk volt a mozgástér, de amennyire lehetett, próbáltam a büdzsét tágítani. Ennek eredménye a Zöld udvar pályázat is, amelyre több lakossági igény érkezett. A pályázat a 2020-as klímavédelemre szánt, de meg nem címkézett céltartalékból fennmaradt összegből valósítható meg” – tájékoztatott az alpolgármester.

A Zöld udvar pályázat célja, hogy zöldítésre ösztönözze a lakóközösségeket. Hogy miért is fontos ez? Ahogyan azt az alpolgármester már korábban kifejtette, a nyaranta észlelhető hőszigethatás súlyossága és mértéke Józsefvárosban a sűrű beépítettség következménye, ezért „egy apró zöldfelületnek is van haszna ebben a lebetonozott és leaszfaltozott kősivatagban. És mi az önkormányzatban a sok kicsi sokra megy elvét valljuk.” 

Ennek köszönhető például a komposztláda pályázatuk meghosszabbítása is. A láda használata során ugyanis kevesebb kommunális hulladék keletkezik, kevesebb szemetet kell elszállítani (s nem mellesleg elégetni sem kell), ami nem csak környezetbarát megoldás, de pénzmegtakarítással is jár egyben. A komposztládában képződő humusz pedig az udvaron lévő növények termőföldjének pótlására is megfelelő. Ez a pályázat máskülönben a klímavédelmi cselekvési terv része. A pályázatra nemcsak társasházak, hanem magánszemélyek is jelentkezhetnek. 

Az alpolgármester reméli, hogy a járvány dacára sikeres lesz mindkét pályázat, és több lakóközösséget megmozgat majd. „A zöldudvar programnak nem csak maga zöldítés a haszna, és az, hogy egy kicsit hűvösebb lesz nyáron, hanem van egy közösségszervező mellékhatása, ami ugyanolyan fontos.” A pályázat elbírálásnál éppen ezért előnyben részesítik azokat a lakóközösségeket, akik a megvalósítást önkéntes munkával is kiegészítik és új közösségi rekreációs funkciókat alakítanak ki.

A pályázás menete

A járványügyi korlátozások miatt a társasházak számára kiírt pályázatok lebonyolítása körülményesebb, mint békeidőben, ugyanis nem lehet közgyűlést összehívni, viszont az induláshoz a lakók beleegyezése és döntése – 51 százalékos részvétel mellett – szükséges. Balogh Csabáné társasházkezelő, aki több józsefvárosi társasház közös képviselője, elmondta, hogy a tulajdonosokkal találkozva sokkal egyszerűbb ötletelni és dűlőre jutni. Korábban ezért remélte a vészhelyzet esetleges március eleji feloldását, mivel azonban szigorításokra volt szükség, ezért írásos szavazást indít el. „A lehető legnagyobb összegre pályázunk, ebbe minél több tartalmi elemet sűrítünk. Szakmai segítségre is szükség lesz, valamint több helyről kérek be árajánlatot is. Ezeket csatolom majd a szavazólapok mellé, hogy a lakók dönthessenek.”

Zöldítés praktikusan

A Zöldudvar programban minimum százezer forintra lehet pályázni, s maximum egymillió forint nyerhető el. Madácsi Flóra, tájépítész, a RÉV8 munkatársa szerint a legkisebb összeg már elegendő például 30 darab muskátlival beültetett balkonláda beszerzésére, ami jó választás lehet azokban az udvarokban is, amik kevésbé benapozottak. „Zöldítésben gondolkozni vertikálisan is érdemes. Kerülhetnek a gangokra növényládák, ahogyan egy nagyobb falfelület, tűzfal (állapotfelmérés után) alkalmas lehet kúszónövények felfuttatatására” – fejtette ki. Azonban, hogy melyik háznak mire érdemes pályáznia, az elsősorban udvarfüggő – hívja fel a figyelmet a szakember. „Fontos kérdés az is, hogy milyen állapotban van az udvar, és mit szeretne a lakóközösség.” 

Mint mondja, a költségek csökkenthetők annak arányában, hogy a lakóközösség mennyi munkát hajlandó rááldozni a felújításra, hiszen a munkadíj nagyobb része így megspórolható. A szakemberrel nemrég videót is készítettünk, amiben az udvarok zöldítésének hasznosságáról, lehetőségeiről mesél, sőt praktikákkal is szolgál, továbbá jó szívvel ajánlja a Fővárosi Önkormányzat által készített Zöldinfrastruktúra Füzeteket, ezek ugyanis számos hasznos tudnivalót tartalmaznak az udvarok zöldítését illetően is.

Szöveg: Kolonics-Imre Zsófia; Képek: Huszár Boglárka, Nagy Dániel