Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Józsefváros - közös város

Egy lépéssel közelebb – Bérviszonyok a józsefvárosi Polgármesteri Hivatalban (2021)

2021. március 08. hétfő

Számos cég és önkormányzat mellett a Józsefvárosi Önkormányzat is vállalta, hogy a nőnap alkalmából nyilvánosságra hozza a bérszakadékkal kapcsolatos adatait.

A Józsefvárosi Önkormányzat is csatlakozott az Amnesty International Magyarország 2020-ban indított „Egy Lépéssel Közelebb” című kampányához, amelynek célja, hogy a nemek szerinti béradatok átláthatóvá váljanak és ezáltal közelebb kerüljünk a nemek közötti bérszakadék – vagyis a nők és férfiak órabére közötti átlagos különbség – megszüntetéséhez.

Az alább közzétett adatok a Polgármesteri Hivatal munkatársainak bérviszonyaira vonatkoznak és nem tartalmaznak információt az önkormányzati képviselők és külső bizottsági tagok tiszteletdíjára vonatkozóan, hiszen azok nem bérjellegű kifizetések. Ezen kívül, az önkormányzati feladatokat a Polgármesteri Hivatalon túl számos cég és intézmény hajtja végre, amelyekre a vállalásunk nem terjedt ki.

Alább az Amnesty International Magyarország által biztosított sorvezető kérdései alapján dolgozzuk fel a Polgármesteri Hivatal béradatait.

1.    Mi a női és férfi munkatársak aránya a teljes állományban és a vezetők között?

2021. február 1-jén a józsefvárosi Polgármesteri Hivatalnál aktív állományban lévő összesen 254 főből 95 férfi (37,4%) és 159 nő (62,6%) volt, vagyis a nők a társadalmi arányuknál sokkal nagyobb mértékben vesznek részt a hivatal munkájában. A Hivatalban a vezetők száma – a választott tisztségviselőket, tehát a polgármestert és az alpolgármestereket leszámítva – 39 fő. A vezetők az aktív állomány 15%-át teszik ki. A 39 hivatali vezetőből 13 férfi, tehát a férfiak aránya a vezetők között 33,33%, ami kicsit alacsonyabb, mint a teljes hivatali állományban képviselt arányuk.

Mivel a Polgármesteri Hivatal feladata a közigazgatási ügyek intézésén és végrehajtásán túl a képviselő-testület munkájának segítése, ezért érdemes megnézni a legfőbb józsefvárosi döntéshozó szerv, vagyis az önkormányzat képviselő-testületének nemi arányát. A kerületi képviselő-testület 17 szavazati joggal rendelkező tagjából 14 férfi (82,35%) és csupán 3 nő (17,64%). Vagyis megállapítható, hogy míg a döntéshozásban jelentősen túlreprezentáltak a férfiak a végrehajtásban inkább nők vesznek részt. A képviselő-testület munkáját segítik és bizonyos esetekben döntéseket is hoznak a bizottságok is, amelyekben az önkormányzati képviselőkön kívül külső bizottsági tagok is ülnek. Az összesen 22 józsefvárosi külső bizottsági tag közül 15 férfi (68,18%) és 7 nő (31,81%). Vagyis itt valamivel jobb a nők és férfiak aránya, mint a képviselő-testületben, de még így is messze vannak attól, hogy híven tükrözzék Józsefváros lakosságát, amelyben a férfiak és nők aránya nagyjából 50-50%.

2.    Van nemek közötti aránytalanság az előléptetések során?

A Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában az előmeneteli rendszer a Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján szoros kapcsolatban áll az illetményrendszerrel, vagyis a köztisztviselőnek járó illetmény túlnyomórészt az előmenetel függvénye.

A köztisztviselők előmenetelének, bérezésének a megállapításánál az iskolai végzettség a besorolási osztályt, a szolgálati idő pedig a besorolási fokozatot (azon belül a fizetési fokozatot) határozza meg. A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő az I. besorolási osztályba, a középiskolai végzettségűek pedig a II. besorolási osztályba kerülnek. A besorolási osztályok fizetési fokozatához különböző mértékű illetmények tartoznak.

Az előmenetel legáltalánosabb formája a besorolásban való előmenetel, melynek alapja az idő múlása. Vagyis a növekvő mértékű szolgálati idő feljogosítja a köztisztviselőt arra, hogy a besorolási rendszerben előre lépjen. Ez a fajta előmenetel lényegében automatikus, és a köztisztviselőnek alanyi joga van rá, vagyis nem a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelésétől függ.

Előléptetésről abban az esetben beszélhetünk, ha a megüresedett vezetői álláshelyre nem pályázat alapján kívülről kerül be munkatárs, hanem a szervezeten belülről kerül kinevezésre. Ez általában nem belső pályázat alapján, hanem a munkáltató döntése alapján történik. 2020-ban a józsefvárosi Polgármesteri Hivatalban 71%-ban nőket, 29%-ban férfiakat léptettek elő, amely kis mértékben eltér a nők és a férfiak hivatalon belüli arányához képest.

3.    Lehetséges, hogy a női jelentkezők alacsonyabb fizetésű pozíciókba jutnak be?

A közigazgatásban a betöltetlen álláshelyhez ún. munkakör kapcsolódik. A munkakörre felvett pályázó illetményének megállapítására az előmeneteli rendszer szabályait kell alkalmazni, tehát az iskolai végzettségét, képzettségét, valamint szolgálati idejét kell figyelembe venni, és az annak megfelelő besorolási osztály fizetési fokozatába besorolni. Nem fordulhat elő, hogy az azonos feltételekkel rendelkező személyek között a nemük miatt a besorolásukban megkülönböztetés álljon fenn.

Az természetesen sokkal tágabb problémakört érint, hogy pontosan milyen társadalmi, gazdasági és politikai tényezők határozzák meg, hogy a nők és a férfiak vajon ugyanolyan arányban jelentkeznek-e vezető pozíciókra. Mivel azonban a Polgármesteri Hivatal adatvédelmi okokból nem tárolja az állásokra jelentkezők adatait, erről sajnos nem tudunk összesítést biztosítani.

2020-ban a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalba belépő dolgozók 69,67% nő, 30,33% belépő férfi volt.

4.    Van lehetőség rugalmas munkaidőben dolgozni?

A rugalmas munkaidőbeosztás nem általános gyakorlat a Polgármesteri Hivatalban, mivel a hivatali ügyfélfogadási idő alapvetően nem kedvez a rugalmas munkaidőnek. Ennek megállapítása egyéni kérelemhez kötött, melyről a munkáltató (azaz a jegyző) mérlegelési jogkörben dönt egyéni okok és elbírálás alapján. Ilyen ok lehet például, ha valaki kiskorú gyermek ellátását nem tudja máshogy megoldani. Arról, hogy a Hivatalban hány ember dolgozik ilyen módon, nem vezetünk nyilvántartást, de hivatali szinten csupán pár főt érinthet.

5.    Milyen mértékben mondanak fel a női és férfi munkavállalók?

2020-ban a józsefvárosi Polgármesteri Hivatalban a jogviszony megszűnése/megszűntetése 73,33%-ban nőket, 26,67%-ban férfiakat érintett, vagyis valamivel nagyobb arányban érinti ez a nőket, mint amilyen arányban a hivatalban dolgoznak, illetve meghaladja a nők arányát az új belépők között.

6.    Van eltérés a férfiak és a nők fizetése között?

Az egyenlő elbánás követelményére figyelemmel kell lenni az illetmény megállapításakor és az illetmény meghatározásakor a munka egyenlő értékét kell figyelembe venni. A munka egyenlő értékének megállapításakor különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget és a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni [Kttv. 13. § (3) bek.]. Ez alapján, valamint a 2. pontban részletezett előmeneteli szabályokat figyelembe véve a közigazgatás területén a díjazásban a nemek közötti egyenlőtlenség viszonylag kevéssé érvényesülhet. A Polgármesteri Hivatal további béradatairól alább olvashatnak.

a) A nemek közötti bérszakadék átlagos órabéren alapú száma:

Férfiak átlagos órabére: 2.290 Ft

Nők átlagos órabére: 2.447 Ft

Nemek közötti bérszakadék átlagos órabéren alapú száma a férfiak bérének százalékában: - 6,85 %

b) A nemek közötti bérszakadék medián órabéren alapú száma:

Férfiak medián órabére: 1.954 Ft

Nők medián órabére: 2.259 Ft

Nemek közötti bérszakadék medián órabéren alapú száma a férfiak bérének százalékában: - 15,61 %

c) Nők és férfiak aránya az egyes fizetési negyedekben:

felső negyed:                 férfi: 34,92 % nő: 65,08 %

felső középső negyed:    férfi: 29,69 % nő: 70,31 %

alsó középső negyed:     férfi: 46,03 % nő: 53,97 %

alsó negyed:                  férfi: 39,06 % nő: 60,94 %

7.    Van eltérés a férfiak és a nők béren kívüli juttatása között?

A Polgármesteri Hivatalban a béren kívüli juttatásokban nincs eltérés, a juttatások típusa és mértéke valamennyi munkavállaló számára egyenlő.

8.    Eltérő teljesítményértékelést kapnak a nők és a férfiak?

A közszolgálatban a teljesítményértékelés nem teljesítménymutatók méréséből, hanem az értékelő (szakmai) vezető által kiválasztott szempontok értékeléséből áll. Ebben az esetben a teljesítmény megállapítása az értékelő (szakmai) vezető megítélésén alapul.

A teljesítményértékelésnek vannak kötelező és ajánlott elemei is. Kötelező elem a munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények, valamint a kompetencia alapú munkamagatartás értékelése. Az előbbi a munkaköri leírásában foglalt állandó, valamint az adott évben aktuálisan felmerülő, ezért esetlegesen, időszakosan a munkaköri leírásba bekerülő kiegészítő feladatok alapján történő értékelést jelenti. Az utóbbira példa a határidők, szakszerűség, jogszerűség betartása, vagy az írásbeli feladatok ellátása. Az ajánlott elemek közé tartozik a stratégiai egyéni teljesítménykövetelmények, egyéni fejlesztési célok, többletfeladatok és kompetenciák értékelése.

A tavalyi évben a női és férfi dolgozók minősítéseinek nemek szerinti átlaga a nők esetében 92,34%, a férfiak esetében 90,45% volt, vagyis összességében a női dolgozók minősítése (mely két féléves teljesítményértékelés átlagának értéke) kis mértékben jobb volt a férfi dolgozók minősítésénél.

9.    A munkáltató mindent megtesz a részmunkaidős munkavállalók fejlődésének támogatásért?

2021. február 1-jén 10 fő aktív részmunkaidős dolgozott a Polgármesteri Hivatalban, illetve 2 fő részmunkaidős GYED-en volt. A 10 főből 3 férfi, tehát a férfiak aránya 30%, a nőké pedig 70% volt a részmunkaidősök közt.

A részmunkaidős munkavállalók ugyanazokhoz a képzésekhez férnek hozzá, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársak. A képzések általában e-learning formában valósulnak meg, így nem okoznak gondot a részmunkaidős munkatársaknak sem.

A vezetői állásokban általában nincs lehetőség a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra, ez főként a vezetők utasítási és ellenőrzési jogköréből, valamint az ügyfélfogadásból ered.

10.    A munkáltató egyenlő mértékben bátorítja a férfiakat és nőket a gondozási feladok ellátására?

A gondozási feladok ellátásáról hozott szülői döntést a józsefvárosi Polgármesteri Hivatalban a munkáltató minden esetben elfogadja, nem bátorítja más irányú döntésre egyik nemhez tartozó munkavállalót sem. A Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalnál jelenleg van olyan férfi munkatárs, aki gyermekének gondozása céljából van távol.

11.    Van különbség a dolgozóknak adott bónusz tekintetében a nemek között?

A Polgármesteri Hivatalban a tavalyi évben mindenki kapott jutalmat, aki legalább fél éve a Hivatal alkalmazásában állt. A jutalom összege beosztási szint szerint mozgott sávokban, tehát a dolgozók neme semmilyen szerepet nem játszhatott a kifizetésnél. A minimum összeg, ami alanyi jogon járt a jogosultaknak, meghatározott volt.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben