Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Józsefváros - közös város

Új köztér Józsefvárosban: Koltói Anna tér

2021. március 08. hétfő

A Józsefvárosi Önkormányzat a Közösségi Részvételi Iroda által 2020-ban indított hagyományt követve idén is kezdeményezi egy közterület tiszteletre méltó nőről történő elnevezését

Budapesten a személynevet viselő közterek 89%-a férfiakról van elnevezve. Ezzel szemben a budapesti utcák és közterek alig több mint tizedét nevezték el nőkről és ezek csupán fele lett elnevezve valaha élt nőkről. A többi keresztnév vagy irodalmi alak.

A Józsefvárosi Önkormányzat a Közösségi Részvételi Iroda által 2020-ban indított hagyományt követve idén is kezdeményezi egy közterület tiszteletre méltó nőről történő elnevezését (a tavalyi két köztér elnevezéséről itt olvashat: https://old.jozsefvaros.hu/szoljon-bele/75104/a-fovarosi-kozgyules-is-elfogadta-az-uj-utcaneveket).

A március 8-án tartott nemzetközi nőnap tiszteletére 2021-ben az eddig Fiumei út és Dobozi utca találkozásánál FiDo-parkként emlegetett teret nevezzük el hivatalosan egy olyan nőről, aki tevékenységével egy igazságosabb társadalomért, a szegénységben élő munkások méltóságteljesebb életéért, és a női egyenjogúságért  küzdött. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége - Összefogás a Demokráciáért (MEASZ) javasolta önkormányzatunk felé, hogy Józsefvárosban újra viselje közterület Koltói Anna nevét. A kezdeményezést továbbítva az MSZP képviselőcsoportja, személy szerint Camara-Bereczki Ferenc Miklós képviselő is támogatta és indítványozta, hogy a kerület kezdeményezze a Fővárosi Közgyűlésnél az idei nőnap alkalmából a FiDo park (eddig hivatalosan névtelen közterület) Koltói Anna térre történő elnevezését.

A fentiek alapján a kerület nevében Pikó András polgármester javaslatot tesz a Fővárosi Közgyűlés felé a terület átnevezésére. Az elnevezés a Földhivatal átvezetése után válik véglegessé. A tér átnevezése miatt senkinek nem kell hivatalos lakcímét megváltoztatnia.

Koltói Anna (1891-1944) szociáldemokrata nőmozgalmi vezető és várospolitikus volt. 

Szülei korai elvesztése arra kényszerítette, hogy már gyermekként, 12 évesen munkába álljon. Először cselédként, majd tizennégy évesen a Riegler Nyomda szedőtermében, két év múlva pedig Kispesten a vagongyárban dol­gozott. A világháború kitörése 1914-ben fellendítette a hadiipart, így kapott állást a csepeli Weiss Manfréd-gyár lőszerüzemében. Itt lépett be a vasasszakszervezet­be. A csepeli munkások hamar megszerették a jogaikért kiálló Koltói Annát, 17 évesen szakszervezeti megbízottnak választották, és tagja lett a községi nőbizottságnak is.

Az I. Világháború idején a szakszervezetek egyik legfontosabb feladatuknak a hadbavonultak, illetve hozzátartozóik segélyezését tekintették. Koltói Anna  a segélyre szoruló csepeli munkáscsaládok támogatására alakult szakszervezeti bizottságban dolgozott.

A háború után a Tanácsköztársaság idején egyike volt azoknak, akik gondoskodtak a munká­sok és családtagjaik ruha- és élelmiszer-ellátásáról, a gyermekek üdültetésé­ről, orvosi felügyeletéről.

A Tanácsköztársaság bukása után bíróság elé került és elítélték.  Végigszenvedte a Gyűjtőfogház, a márianosztrai börtön és a zalaegerszegi internáló tábor megpróbáltatásait.

1920 telén súlyos betegen szabadult, a kínzások következményeit még hosszú évekig viselte. Közben Csepelről örökre kitiltották, a MÁVAG-ban kapott munkát, de itt is csak addig dolgozhatott, amíg fel nem emelte szavát az embertelen munkakörülmények ellen. Utána már csak alkalmi munkával tudta fenntartani magát, mert neve az elsők között sze­repelt a munkáltatók feketelistáján.

Az 1920-as években a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nőbizottságában és a vasasszakszervezetben dolgozott. Harcolt a munkások életkörülményeinek javításáért, kiállt a munkásnők mellett, segített bér- és szociális problémáik megoldásá­ban. Munkája elismeréseként az MSZDP és a vasasszak­szervezet az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökségébe delegálta.

1939-ben tagja lett a Szociáldemokrata Párt Végrehajtó Bizottságának, majd a párt képviselőjeként a budapesti munkások 1941-ben beválasztották a fővárosi törvényhatósági bizottságba, ahol a szociálpolitikai ügyek intézésében tevékenykedett.

Magyarország német katonai megszállása, 1944. március 19-e után a szociáldemokrata és a szakszervezeti tisztségviselők illegali­tásba kényszerültek. Koltói Anna a tagok mentését, biztonságba helyezését szervezte. Az 1944. októberi nyilas hatalomátvétel után barátai hiába kérték, figyelmeztették, hagy­ja el lakását, vonuljon illegalitásba, nem tette meg, mert addigra még nem sikerült biz­tonságba helyeznie minden elvtársát.

1944. október 17-én a józsefvárosi, Mária Terézia tér (a mai Horváth Mihály tér)  16. szám alatti lakása előtt  nyilas pártszolgálatosok várták és agyonlőtték.

(Forrás: Végh Oszkár: Koltói Anna születésének 90. Évfordulóján in: Szakszervezeti szemle, 1983.3. szám)

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben