Blaha Lujza

1920-ban nevezték el a Blaha Lujza teret, ami azóta is fontos csomópont a rohanó mindennapokban.

Blaha Lujza, eredeti nevén Reindl Ludovika Rimaszombaton született. Édesanyja és édesapja is színész volt-édesapja vándorszínésznek állt, a szabadságharc után-, így már kisgyermek korától szorosan kapcsolódott a színpadhoz és a színház teremtette légkörhöz. Hivatását már öt évesen elkezdte. Blaha Lujza sok féle néven volt ismert, a név, amit manapság ismerünk férje, Blaha János után maradt, hiszen a színésznő képzettségéhez nagyban hozzájárult a karmester, így ezt férje után is megtartotta. Miután Pestre jött, a Nemzeti Színházhoz szerződött és kiváló művészként tartották számon. Később a Népszínházhoz szerződött, ahol népszínműveket, operetteket játszott. Hetvenedik születésnapjára a főváros róla nevezte el a régi Népszínházat, Ő maga is a téren lakott, így láthatta, amikor kikerülnek a Blaha Lujza névvel ellátott táblák.

Hugonnai Vilma

Hugonnai Vilmáról a VIII. kerület 2020. szeptember 8-án nevezett el teret, ám lehet sokak nem ismerik az első magyar orvosnő életútját.

Hugonnai Vilmát az akkori normák alapján már 18 évesen férjhez adták és három gyermekes édesanyává vált. Akkoriban a nők nem járhattak egyetemre, így Hugonnai Vilma hiába akarta szellemiségét fejleszteni, nem adódott lehetősége erre. Később kiderült, hogy a zürichi egyetemen nők is tanulhatnak, így férje engedélyével elindult egy úton, amit akkor még ő sem tudott hova vezethet majd. Az úton nehezen indult el, hiszen gyermekeit is maga mögött kellett hagynia és a férje anyagilag nem támogatta ebben küldetésben. Mindezek ellenére kiváló tanulmányi eredményekkel végezte el az egyetemet, melynek végén orvossá avatták. Itthon sajnos a hatályos törvények miatt, nem álhatott munkába orvosként. Mivel sokaknak nem állt érdekében a nők tudományos körökbe való belépése, így hiába tett meg mindent, végül elutasították minden kérelmét, hogy itthon is elismerjék orvosi oklevelét. Rákényszerült, hogy szülésznői vizsgát tegyen, hogy eltarthassa magát és családját. Annak ellenére, hogy az Ő ügye stagnált, minden kezdeményezésben részt vett, ami a nők egyenjogúságát szolgálta. Újraházasodott, Wartha Vincéhez (vegyész, műegyetemi tanár) ment férjhez, aki támogatta abban, hogy fontos tudományos és elméleti kérdésekkel foglalkozzon. Törekvéseiknek meg lett az eredménye, 1895-ben királyi rendelet engedélyezte, hogy nők egyetemen tanulhassanak és 1897-re elismerték zürichi oklevelét, így Budapesten is orvossá avatták.

Több tanulmányt is írt, amelyekben érvelt azok ellen, akik vitatták a nők szellemi pályán való helytállását. Ilyen például „A nők munkaköre”, és „A nőmozgalom Magyarországon” című tanulmánya is.  Tevékenységével meghatározta a nők egészségügyben betöltött szerepét, és alapjában a női társadalomról és szerepükről alakított sztereotípiák elidegenítését.

Márkus Emília

A Blaha Lujza térről nem messze található, a Márkus Emíliáról elnevezett utca, amin valószínű mindenki járt már, mikor gyorsan a kis utcákon akart átmenni ’A’-ból ’B’-be.

Márkus Emília az élete korai szakaszában átélhette az estélyek pompáját, hiszen nagybátyja révén sok estélyt és koncertet tartottak náluk. Estéiket hírességekkel ékesítették. Már a diploma előtt leszerződtette a Nemzeti Színház, aminek élete végéig a tagja maradt. Paulay Ede Színi Tanodájának kiváló tanulója volt, majd később kiváló tanára lett. Minden karaktert hitelesen tudott átadni, ebben és páratlan szépségében rejlett sikere.

Férjével több rossz időszakuk volt és ez rengeteg anyagi problémát és magánéleti válságot okozott a színésznőnek. Később elvesztette őt és egyedül maradt a gyermekeivel. Teljesen előről kellett kezdenie mindent.

Az élete sok munka után rendeződni látszott, új párjának segítségével minden energiáját a karrierjének szentelhette. Európai rangú művésznővé nőtte ki magát az évek során. 1901-ben szerepelt az első magyar filmben, amit másik kettő követett. Az otthonuk a fővárosi elit központját adta, ahol estélyeket, fogadásokat rendeztek. Több, mint 70 évig játszott a Nemzeti Színház színpadán.

A II. világháború alatt sok embert bújtatott házában ezzel segítve őket, viszont az egyik házkutatásnál sok embert elhurcoltak onnan köztük a férjét is. A színésznő nem hagyta annyiban színpadra illő jelenetet rendezett a férje védelmében. Sajnos neki és férjének is bujdosnia kellett a háború borzalmai alatt, ami nagyon rossz hatással volt rájuk, mind fizikailag, mind lelkileg. Ezek ellenére, mikor elmúlt háború, Márkus Emília visszatért a sosem unalmas, mindig pörgős életéhez, amivel a háború okozta veszteségek elfeledését is sürgette.  Ezt az életmódot később arra használta, hogy Őt és az öregedést ne is említhessék egy lapon.

Mária Ludovika

Napjainkban a Ludovika tér ad helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusainak. Több egyetemi sportlétesítmény is megtalálható a területen.

A NKE központja az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia klasszicista épülete, amit Mária Ludovika magyar királyné segítségével tudtak felépíteni. Az Orczy kertben található szoborcsoportot 1929-ben állították az alapítás emlékére, mely a királynét ábrázolja jobbján József Nádorral és Buttler Jánossal A szoborcsoport Vass Viktor (1873–1955) alkotása.

Mária Ludovika magyar királyné rengeteget tett a magyar tisztképzés fejlesztéséért. Sokat dolgozott azon, hogy a magyar rendek pénzügyi és katonai támogatással segítség a Hasburg Monarchiát.

Brunszvik Júlia

2020. augusztus 5-én felavatták Józsefvárosban a Brunszvik Júlia teret, ami a Nap utca és a Leonardo Da Vinci utca találkozásánál helyezkedik el.

Forrayné Brunszvik Júlia volt a budai Jótékony Nőegylet elnöke, aminek a célja az éhínség uralta év során pénzről és élelemről gondoskodjanak az egylet tagjai és a jövőben megelőzhessék az ilyen helyzeteket a mélyszegénységben élők között. Emellett dologházat állítottak az egylettel, iskolát szerveztek és a pesti egylettel összefogva gyógyintézetet hoztak létre vakoknak.

Brunszvik Júlia volt az egyik fő támogatója, az Első Pesti Bölcsőde egyletnek, amit 170 éve alapítottak. 1852-ben az egylet létrehozta első bölcsődéjét, ami egyben Magyarország első bölcsődéjét is jelentette. Brunszvik Júlia az első évben támogatóként vett részt a bölcsőde ügyeiben, a második évben, viszont közfelkiáltással az intézmény elnökévé választották, amit Ő el is fogadott. A Brunszvikok családjában sok kiemelkedő nő tartozott, mint például Brunszvik Teréz, aki az óvodai nevelés, a nőnevelés, a népnevelés és a nemzetnevelés egyik kiemelkedő alakja. Családja női tagjaihoz hasonlóan Ő is kiérdemelte a csillagkeresztes hölgyek és a palotadámák társaságának része legyen. Utóbbit azért érdemelte ki, mert nádornét és gyermekeit egy éjszakai tüzeset során kimenekítette a veszélyhelyzetből.  Mindezek mellett sokan dicsérték a magyar nyelv ápolása érdekében tett kezdeményezései miatt.

A bölcsődék és óvodák megalapítása nagy hatást gyakorolt a jelenkorra, hiszen ezek a kezdeményezések érték el, hogy a nők minél hamarabb munkába állhassanak és fejlesszék magukat, ami manapság már mindennapos.

Kéthly Anna

Kéthly Anna domborműves emléktábláját a Corvin közben tekinthetünk meg. Egy olyan nőemlékét őrzi ez a tábla, akinek a hazai politikai életbe már akkor volt beleszólása, mikor a nők ezt a pályát nem nagyon gyakorolhatták.

Kéthly Anna politikusként tevékenykedett. Az MSZDP tagja lett, majd később a párt Központi Nőszervező Bizottságának titkára lett. A Nőmunkás című lap munkatársa, felelős szerkesztője és kiadója volt. Írásai rendszeresen megjelentek a Népszavában. 1922-ben nemzetgyűlési képviselő lett. Felszólalásait mindig alaposan készítette elő, beszédei és érvei mind nagyon megalapozottak és határozottak voltak. A férfiak uralta pályán könnyedén megállta a helyét, pedig a parlamentben évtizedeken keresztül egyedüli nő volt a képviselők közt. A párton belül sok kitüntetést és rangot nyert el. A párt eszmeiségét odaadással népszerűsítette és annak külkapcsolatait próbálta a legmegfelelőbb módon helyreállítani. Az SZDP Országos Nőszervező Bizottságának, az Országos Nemzeti Bizottságnak és az Országos Köznevelési Tanácsnak. Vezéregyénisége minden helyzetben meghatározó volt, adtak a szavára és számított mit gondol egyes dolgokról.

Később az élete fordulatokat vett, így került az ENSZ közgyűlésére, ahol kinevezték a Nemzeti Kormány államminiszterévé. Strasbourgban a Magyar Forradalmi Tanács közgyűlésének elnökévé választották. Külföldön több emigráns szervezet képviseletét látta el, mellette pedig hosszú éveken keresztül több lapot is szerkesztett.

Források:

• Blaha Lujza legendája: a nemzet csalogánya (szeretlekmagyarorszag.hu)

• Blaha Lujza – Gödöllő (gvkik.hu)

• Cimszó: Blaha Lujza - Magyar Színművészeti Lexikon 1014780 (oszk.hu)

• Blaha Lujza élete a színpadon és azon túl | Magyar Nemzet

• Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő inspiráló története – Szinapszis (semmelweis.hu)

• A modern kor egyik első csodanője: ideje megismerned Hugonnai Vilmát! | egy.hu

• Névadónkról | Hugonnai Vilma Általános Iskola

• Hugonnai Vilma, gróf | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár (arcanum.hu)

• A 150 éve alapított első hazai (pesti) bölcsőde és Forrayné Brunszvik Júlia grófnő (Őrláng füzetek, ISSN 2062-0179 ; 5.) (oszk.hu)

• „Hogy a nemzet iránti vonzalmamnak emlékezetét fenntartsam, neveztessék Ludovika Akadémiának” (honvedelem.hu)

• Mária Ludovika koronázását (1808) ábrázoló céltábla a Pozsonyi Városi Múzeum gyűjteményében - Pozsonyi Kifli

• Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné - historia-cronologia.lapunk.hu

• Magyar Színházművészeti Lexikon / Márkus Emilia, P. (oszk.hu)

• Márkus Emília | Magyar életrajzi lexikon | Reference Library (arcanum.hu)

• MÁRKUS EMILIA | Mikszáth összes műve | Kézikönyvtár (arcanum.hu)

• Kethly Anna (oszk.hu)

• Kéthly Anna története - Cultura.hu

• RUBICONline | A Rubicon történelmi folyóirat honlapja