Pontos válasz nincs a kérdésre, de vannak elképzelések, miért lett éppen április 1. a bolondok napja. Az egyik magyarázat szerint egy régi kelta népszokásról van szó, mely a tavasz vidám megünneplésére vezethető vissza – mások régi római hagyománynak tartják, és a szaturnáliákhoz hasonló tavaszi mulatságok továbbélését látják benne. Állítólag ezen a napon az úr és a szolga szerepet cseréltek és úgy ünnepeltek. Egy rivális elmélet ugyancsak Rómát nevezi meg forrásként, éspedig a szabin nők elrablásának történetét hozzák elő. A szabinokat az áprilisi Neptun-ünnepre hívták Rómába, de nagyon csúnyán becsapták őket, és a nőket – lányaikat és asszonyaikat – elrabolták.

Hamis évkezdet hamiskodással

Ugyancsak elterjedt az a vélemény, miszerint a 16. századi Franciaországba kell visszamenni április 1. eredetét megérteni. IX. Károly francia királynak volt egy rendelete 1564-ben, amikor az újévet április 1-jéről január 1-jére helyezte át. Érdekes módon az újévet nem minden országban ugyanakkor ünnepelték: volt, ahol a tavaszi kikeletet nevezték ki az év kezdetének, Angliában például 1752-ig március 25-e volt hivatalosan az újév napja, és Görögország is csak 1923-ban tért át január elsejére a Gergely-naptár bevezetésével. IX. Károly rendeletére visszatérve, az újévhez hozzátartozott az a szokás, hogy az emberek megajándékozzák egymást. Az átállás nehezen ment át a lakosságban, és ez az ajándékozás mint szokás megmaradt még egy darabig, de mivel az újév időpontja áttevődött, az emberek is inkább bolondos ajándékokkal lepték meg egymást, majd később inkább tréfákkal. Azt is tartják, hogy az átmeneti időszak alatt azok, akik január 1-jén ünnepelték a szilvesztert, az április bolondok napjának kitalálásával csúfolták meg azokat, akik más időpontokban ünnepeltek.

További magyarázatok is vannak április elsejére (például a passiójátékok szokásait is fel szokták hozni), de az tény, hogy minden népnél van igény arra, hogy legyenek olyan napok, események, amikor a szokásos szabályokat fel lehet rúgni, és az április 1-jei bolondozások éppen ezt a funkciót töltik be. Ezzel szelepet nyitottak az egyébként nagyon is szabályozott mindennapokban, és ezzel a kivétellel erősítették a szabályokat. Hasonló magyar hagyomány például a pünkösdi királyság, amikor a pünkösdi ünnepen versenyben elnyert előjogokat egy személy egy éven át gyakorolhatta.

Óvatosan a hírekkel

A klasszikus áprilisi tréfák mára ugyan megfogyatkoztak, vagy inkább átalakultak. Érdemes ezen a napon óvatosabban kezeli a sajtó híreit, már a fake news korszaka előtt is gyakori volt, hogy a lapokban vagy a tévében, rádióban valamilyen szokatlan hírrel rukkoltak elő az újságírók, de nem a megtévesztés, hanem a tréfálkozás szándékával. (Például a Békés Megyei Népújság 1987-ben ezen a napon megírta, hogy a sarkadi Maradó József cigányzenész unokája, Diego Maradona argentin futballista szerződése lejártával Békés megyébe költözne és a helyi focival foglalkozna, és aznap délután Puskás Öcsivel nyilvános edzést fognak tartani Békéscsabán. A tréfa olyan jól sült el, hogy rengeteg ember ment el, hogy megnézze.)

A brit lapok már a 18. században éltek a tréfálkozás lehetőségével, az első internetes április 1-jei tréfa pedig 1984-ra datálható vissza, amikor elterjedt a világhálón, hogy a Szovjetunió csatlakozni akar a usenethez – ami a mai fórumok őse volt – , mert a kommunista párt főtitkára, Konsztantyin Csernyenko szabad vitafórumot keres. (1991-ben Szovjetunió valóban csatlakozott az internethez.) 

Egyébként olyan eseteket is feljegyeznek, amikor valós híreket gondolnak az emberek álhírnek, mert épp április 1-jén jelennek meg. Egy 1946-os földrengést követő szökőárban azért is haltak meg másfélszázan, mert az emberek nem hitték el, hogy komoly a vészjelzés. Skandináviában elterjedt, hogy a legtöbb sajtóorgánum pontosan egy hamis cikket közöl ezen a napon, ami általában az első oldalon jelenik meg, de soha nem a legfelső sorban.

A Google is rendszeresen szokott valamilyen kreatív április 1-jei tréfával előrukkolni (például a térképüket átalakítják, a szoftvereik működését megváltoztatják, vagy éppen a Gmailbe építettek be egy vicces GIF-et), bár épp tavaly ez elmaradt, mert úgy ítélték meg, a koronavírus járvány nem a viccelődés ideje.

Mindenesetre mi is azt javasoljuk, hogy tartózkodjunk a járvánnyal kapcsolatos tréfálkozásoktól, és ha meg is viccelnénk valakit ezen a napon, akkor azért előtte gondolkodjunk el, hogy ízléses-e a poén, illetve akit megviccelnénk, vajon most nyitott-e mindenféle poénkodásra. Nem ér annyit egy balul elsült tréfa.

Szöveg: Pálinkás János; Fotók: Arcanum Digitális Tudománytár, Pexels