Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

INTERJÚ JÁMBOR ANDRÁS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLTTEL

„Azokat akarom képviselni, akikkel a boltokban, az utcán találkozom”

2021. április 15. csütörtök

Jámbor András is bejelentkezett az ellenzéki előválasztásra egyéni képviselőjelöltnek a kerületünkben, pontosabban a Ferencváros és Józsefváros nagy részét magába foglaló 6-os számú egyéni választókerületben. A fiatal VIII. kerületi politikussal – a Szikra Mozgalom jelöltjével – a pályájáról, politikai ambícióiról és terveiről beszélgettünk.

– Az előválasztásokon indul egy civil szervezet támogatásával, de az ellenzéki összefogás színeiben. Sokan már itt elveszítjük a fonalat. 

– Az előválasztás hatpárti – DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP és Párbeszéd – és civil szervezésben fog megtörténni, ahol majd kiválasztják a körzetben induló legerősebb jelöltet, aki leginkább esélyes a kormánypárti jelölt legyőzésére. Emellett lesz még miniszterelnökjelölti előválasztás is, a mostani tervek szerint szeptember vége felé. Egyéni jelöltként bárki indulhat, aki megjelöli, hogy győzelme esetén melyik frakcióba ül be a parlamentbe 2022 tavaszán, és ezt az adott párt elfogadja. Jelképes, hogy a Szikra Mozgalom indít. Ez a szervezet és a körülötte lévő balos közeg a politikai otthonom, ők támogatnak. Most harminc önkéntes dolgozik a kampánystábomban, és az indulásom bejelentése után tíz nappal máris 150 aktivista jelentkezett. Velük a helyi jelentőségén is túlmutató kampányt szeretnénk csinálni, hogy ne csak kerületi szinten vigyünk be döntő pofont a Fidesznek, de országosan is segítsük ezt. Nagyon szoros választás várható jövőre, pár száz szavazaton múlhat egyegy mandátum. Pontosan ezért a feladatom az is, hogy a hatpárti szövetség mellé becsatornázzam az ismertségi körömet és a mozgalmunk baloldali közegét, kapcsolati hálóját is. Azt gondolom, hogy nehéz lesz nyerni azoknak a témáknak a képviselete nélkül, amelyekkel az elmúlt 12 évben sokat foglalkoztam, mint a dolgozók nők, vagy a magyarországi cigányság helyzete. Nélkülük nehezebben szerezheti meg a mandátumok többségét az ellenzék. Én így tudom leginkább segíteni a kormányváltás ügyét.

– A divatos kifejezéssel élve, melyik párt áll ön mögött? Vagy ahogy a közmédia mondja: háttérhatalom, titkos összeesküvők? 

– Egyik pártot sem udvaroltam körül, de rögtön tisztáznám, mivel kötelezően választanom kell, a Párbeszéd frakciójába fogok beülni. A Párbeszéd tagja voltam 2014 februárjáig (illetve az LMP-é 2009 novemberétől), valamint személyes kötődésem van Karácsony Gergelyhez, Szabó Tímeához, Tordai Bencéhez és másokhoz is – ezt a választóknak joguk van tudni. A hat párt közül az ő politikájuk áll legközelebb hozzám. Azokkal a XXI. századi problémákkal foglalkoznak, amik ránk fogják rúgni az ajtót, mint a klímaváltozás, a robotizáció, a közösségi média hatása, a nagy cégek globális hatalmi helyzete. Szociáldemokrata meggyőződésemhez az áll legközelebb, ahogy a Párbeszéd foglalkozik ezekkel a témákkal. De alapvetően a hat párt jelöltje akarok lenni, hogy legyőzzük a Fideszt, és ezért indulok az előválasztáson. 

– Az LMP-ből indult, ami zöldpártként definiálta magát. Egy posztjában pedig a zöldbalt emlegette. Ma fogalmilag nehéz rendet vágni, mit is jelent a bal, a jobb… Hogyan értelmezné a politikai ideológiáját? 

– Ha három szóban kellene meghatározni: szabadság, gondoskodás, közösség. Fontos, hogy a hatalmat az oligarcháktól a nép érdeke felé lehessen fordítani. Nemcsak arról van szó, hogy jobban éljünk, megerősítsük a munkavállalói jogokat, átalakítsuk a szociális rendszert, hanem egyáltalán, demokráciában élhessünk ebben az országban. A rendszerváltás óta iszonyatosan kettészakadt a társadalom, az emberek elidegenedtek a közügyektől, mert nem birtokolják a politikát. Nem pusztán szavazásra kell őket rábírni, hanem a mindennapok szintjén is be kell vonni őket úgy, hogy egyúttal felelősséget is vállalnak. Erről szól a médiaprogramom is: ne az oligarchák, hanem az emberek birtokolják a hatalmat. 

– A Mérce főszerkesztője volt, a sajtóból érkezett a politikába, akárcsak a polgármester, Pikó András. Ez szerepzavar vagy csak szerepváltás? A médiából ennyire nem lehet változtatni semmin, hogy politikussá kell válni? A függetlenség már csak elvont eszme? 

– A Mércét az olvasók támogatásából sikerült felépítenünk országos hírportállá, anyagilag tehát függetlenek voltunk, világnézet szerint viszont vállaltan baloldaliak. Az ellenzéket is kritizáltuk, ha az értékeinkkel nem egyezett az, amit tettek, meg is kaptuk a magunkét, s hol fideszesnek, hol DK-snak minősítettek minket. Mostani politikám ebből az értékrendből következik.

– Mennyiben szakma, hivatás önnek a politika? A közvélemény többsége szerint a legtöbb politikus megélhetési politikus. Mitől maradhat ön hiteles? 

– Hogy hiteles maradok-e, azt majd a választók eldöntik. Ma óriási probléma az, hogy a politika úri huncutsággá vált, és az áll politikusnak, aki azt megengedheti magának. Emiatt egy csomó ember ebből ki van zárva a politikából. Egy munkásnak hiába lenne affinitása a közügyekhez, ha ott a munkaidő, aztán a család. Én a Mércénél azért tudtam felmondani, mert örököltem egy kisebb összeget. Ez elég volt pár hónapi egzisztenciális függetlenségre, amit meg tudtam őrizni azzal, hogy most a Fővárosi Önkormányzatnál dolgozom társadalompolitikai tanácsadóként.

– Na jó, de erre mondhatják: kampányol, miközben az adófizetők állják az fizetését. A kormányzati emberek is így csinálják, de akkor önök miben mások? 

– A munkaidőmben dolgozom, nem kampányolok. Majd következik a család, s miután a gyerekek elaludtak, este nyolctól foglalkozom a kampánnyal. A választás előtt két hónappal fizetetlen szabadságra megyek majd, addig pedig, ha a kampány szükségessé teszi, szabadságra. Azt hiszem, ez így korrekt. 

– Ha bejut a parlamentbe, egyéni képviselőként mit tehet majd a mai vezérelvű politikában?

–Bízom a kormányváltásban, és tudom, hogy akkor megszűnik az önkormányzatok pártállás szerinti büntetése vagy jutalmazása. Rögtön törvényjavaslatot adnék be, hogy az önkormányzatok – így a VIII. kerület is – kapják vissza visszamenőlegesen is azt, amit most elvontak tőlünk (az iparűzési és gépjárműadót, parkolási díjat és egyebeket). Jó kapcsolatban vagyok a körzet két kerületi polgármesterével, Baranyi Krisztinával és Pikó Andrással, ezért a különféle beruházások érdekében, a lobbizásban is együtt tudunk majd működni. A reálpolitikát tekintve, ha az ellenzék nyer is, csak nagyon kicsivel fog, emiatt pedig meg fog nőni az egyéni képviselők lobbiereje.

– Nézzünk két konkrét példát. Ott a lakhatás, az önkormányzati lakások ügye, persze, mindenki ígérget, miközben tíz lakást tudnak felújítani az idén. 

– Ez nem csak kampányszöveg. Ha visszakapja a forrásait az önkormányzat, máris lesz konkrét lehetőség. A Magdolnanegyedben élve látom, hogy az EU-s pénzekből sok épületfelújítás történt, de ezek főleg homlokzatfelújítások. Belül pedig a gépészet és minden más le van rohadva. Sok helyen a vécé még mindig a folyosó végén van, tehát az alapvető higiéniai körülmények sincsenek meg. 

– Egy másik téma, ami nem csak pénzkérdés – a szegregáció, az előítéletesség a romák irányába. 

– Példamutató, ami a kerületben elindult a Rosa Parks Alapítvány révén. A Láthatatlan Tanoda integrációs programja egy próba-projekt, amit meg kell vizsgálni országos szinten is. A cigányság esetében három kérdéskört említenék most. Az egyik a szegénység, ami nem csak a romákat érinti. Legalább a családi pótlék növelésére, és az oktatás, a szociális munka kiterjesztésére van szükség annak megakadályozására, hogy a szegénység ne öröklődjön tovább. A másik a dolgok teteje, a kulturális terület. Ide tartozik, hogy a történelmük menynyire a mi történelmünk is, mennyire közös és mennyire oktatják ezt. Csak egy példa: a cigányok számarányuknál nagyobb mértékben vettek részt az 56-os forradalomban. A kettő között pedig ott a mindennapi rasszizmus kérdése, ezzel a legnehezebb mit kezdeni – amikor nem adják ki az albérletet, amint meglátják, hogy cigánynak kellene. Így nehéz közös országról beszélni. 

– Végezetül, mi köti a VIII. kerülethez? 

– 12 évesen költöztünk ide édesanyámmal, aki a gyerekvédelemben dolgozott és egyedül nevelt fel. Egy kis megszakítással 22 éve élek itt. A 2009-es polgármester-választáson politizáltam először a kerületben. Két gyermekünk van – a Kálvária meg a Teleki térre járunk a játszótérre –, és gyerekeim anyjával is egy Kocsis Máté szegényellenes politikája elleni akción ismerkedtem meg. Én azokat akarom képviselni, akikkel a boltokban, az utcán találkozom. 

Szöveg: Szerbhorváth György; Fotó: Józsefváros újság és Jámbor András Facebook oldala

* * *

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY

A Józsefváros újság közszolgálati feladatainak ellátása, illetve a kerületi polgárok széles körű tájékoztatása érdekében minden képviselőjelöltnek lehetőséget biztosít a bemutatkozásra, programja ismertetésére. A programismertetők, bemutatkozások és bemutatkozó multimédiás anyagok közlésekor azonban a szerkesztőség az alábbi, a MÚOSZ etikai kódexében is rögzített alapelveket betartásával jár el. Eszerint a közzétenni kívánt tartalom nem kelthet gyűlöletet, nem szólíthat fel rasszista megkülönböztetésre népek, nemzetek, nemzetiségek ellen. Továbbá vallása, felekezeti hovatartozása, neme, testi, szellemi vagy lelki állapota, szexuális élete, életkora, életmódbeli, életviteli különbözősége miatt senkit sem becsmérelhet, nem terjeszthet senkiről előítéletet kifejező rágalmakat, valamint nem állíthat valótlanságot, nem használhat a jó hírnév, becsület csorbítására alkalmas sértő kifejezéseket. (További információ és kapcsolatfelvétel: szerkesztoseg@szerkesztoseg.jkn.hu)

Eddigi, interjúban bemutatott jelöltek:

- Csordás Anett 

- Cséplő Dániel

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben