A Józsefvárosi Közterület-felügyelet Német utcai központjánál találkozunk, innen indulnak eligazítás után reggelenként a járőrök a MORCZY-ba, ami a VEKOP szociális városrehabilitációs programjának az Orczy- és a Magdolnanegyed egyrészét érintő akcióterülete. Petneházy Zoltán körzeti megbízott rendőrautóval érkezett, ami kivételes, mert amúgy gyalog teljesítenek szolgálatot. Első utunk a Práter utcai körzeti megbízotti irodába vezet, ahol le kell tennie a kocsit, és ami az egyik bázispontjuk is ebben a projektben. Horváth Gábor közterület-felügyelő a mai társa, ő szintén körzeti munkát végez, és hamar kiderül, hogy mindketten mélyen érintettek ebben a különleges kísérletben, s képzett Police Café moderátorok is.

Asztalgazdák

A Police Cafénak már múltja van a rendőrségnél – nemrég írtunk róla –, és egy olyan problémafeltáró módszer, ami kiválóan alkalmazható a közösségi rendészeti munkában is. „Ez nem a szokásos kérdés-felelet fórum, sokkal inkább beszélgetés, amiben rávezetjük a résztvevőket arra, hogyan tudnák közösségként megoldani a problémáikat. Ők mondják ki a megoldást, a saját gondolataikat látják viszont, amihez miadunk megerősítést” – foglalja össze a módszer lényegét Petneházi Zoltán. A beszélgetés, mint egy kávéházban, asztalok körül folyik kis csoportokban. „Minden asztalnál más-más témát kezdenek el boncolgatni. Minden asztalnak van egy témagazdája – ezek vagyunk mi –, és amikor ott átbeszélték az adott témát, mi azt átvisszük egy másik asztalhoz. A beszélgetések végén egybegyúrjuk mindazt, ami szóba került,és mindig létrejön valami közös eredmény, irányvonal, kifejezésre jutnak a közös érdekek” – mondja Horváth Gábor. Ők mindketten képzett Police Café asztalgazdák, ahogy a kollégáik is. Összesen 6 járőrpár teljesít ugyanis szolgálatota MORCZY-programban, hat rendőr és hat közterület-felügyelő, mind körzeti rendészek, akiknek ez a terület részben a normális szolgálati területük is. Minden nap adnak járőrszolgálatot, télen 10-18, nyáron 11–19 óra között, amiben véletlenszerű – és az egyéb szolgálattól függő – párosításban vesznek részt. A járőrpárokat többnapos alapos tesztelés és képzés során választották ki, készítették fel, aminek része volt a Police Café-képzés is. Zoltán és Gábor is hasznosnak tartja ezt amódszert, amit szeretnének a napi gyakorlatban sűrűbben használni. A járvány alatti korlátozások miatt erre nem sokalkalom adódott, próbálkoznak online megoldással is, de igazán jól ez csak személyes részvétellel működik.

Találkozás az emberekkel

A MORCZY járőrprogramjának lényege ugyanis a személyes találkozás. Dr. Molnár Katalint, a Police Café módszer kifejlesztőjét idézzük: „A szociális rehabilitációs programok a kevésbé iskolázott, nehéz körülmények között élő emberek helyzetén javítanak, amihez hozzátartozik, hogy védve legyenek a mindennapi életet megkeserítő, a közösség erkölcsi normáit sértő magatartástól is. A városrehabilitációnak világszerte szerves része a rendészeti alprogram, amit közösségi rendészetnek, problémára orientált rendészetnek, szomszédsági rendőrségnek is neveznek.”Petneházi Zoltán szerint a program a polgárbarát rendőrségről szól, „hogy az emberek bizalommal forduljanak hozzánk, ne féljenek, nyugodtan elmondják a dolgokat, mi pedig segítünk nekik”. „Ennek így kellene működnie, de még tartanak az egyenruhától, nem mindig mernek megnyílni. Sokan csak akkor keresnek meg, ha már túlcsordult bennük minden” – teszi hozzá Horváth Gábor, de Zoltán derűlátóbb: „Úgy kezdtünk neki, hogy szórólapokat osztogattunk erről a kezdeményezésről az utcán, a házakban, és persze beszélgettünk az emberekkel, s úgy vettem észre, örülnek nekünk. Persze embere válogatja, de olyat még nem tapasztaltam, hogy valaki azt mondta volna, mi a francot keresünk itt.” A közösségi rendészet alapja a körzeti megbízotti rendszer, ezért is körzeti megbízottak vesznek részt ebben a programban, akik ráadásul a MORCZY területét is jól ismerik. „Aki rendőrnek jön, az mind akar segíteni – mondja Zoltán–, én is ezért lettem rendőr 23 éve. Mi körzeti megbízottként elsősorban azzal foglalkozunk, hogy kapcsolatot tartsunk az állampolgárokkal, s tisztában legyünk a terület gondjaival. Ide tapasztalat, hely- és emberismeret kell, ennek alapján látja a parancsnok, ki alkalmas erre a feladatra.” „Nálunk is ilyen a körzetirendészet – folytatja Gábor. Fontos, hogy az ember jól kommunikáljon, átlássa a problémákat, empatikus, segítőkész legyen. Amikor minket körzeti rendésznek kiválasztottak, Molnár Katalinék, az kéthetes tanulási folyamat volt a Kesztyűgyárban, pszichológussal és tesztekkel.”Bár mindketten teljeskörű intézkedésre jogosultak, és adott esetben fel kell lépniük, amit az emberek el is várnak tőlük, ebben a programban a hangsúly a kölcsönös bizalom kiépítésén van. „Mellette állok annak, aki bajban van, védelmet igényel. Meghallgatom, megpróbálok megoldást találni. Aki viszont gondokat okoz, az nem fog örülni nekem, de vele is úgy beszélünk, hogy meg tudja érteni, be kell tartania az együttélés normáit. Amikor valaki éjfélkor éli az életét és hangoskodik, még nem követ el szabálysértést, de másokat zavar. Ilyenkor természetesen csak beszélgetünk. Minden megkeresést kivizsgálunk, és az ügy súlyosságától függően intézkedünk” – mondja Zoltán. „Amikor egy panasz nyomában kimegyünk valahova, minden a kommunikáción múlik. Még egy idegesebb emberrel – akit épp bejelentettek – is lehetséges megbeszélni a problémát. A gesztusokból, viselkedésből következtetni tudunk arra, jól fogunk-e kijönni vagy nem marad más lehetőségünk, mint a bírság vagy feljelentés. De az első mindig az emberi szó, s 10-ből 9-szer szépen megoldható az ügy és pozitív a visszajelzés is: köszönöm szépen, hogy elmondták, igazuk van, én is feszültebb voltam, próbálok odafigyelni” – teszi hozzá Gábor.

Az utcán, a téren

Gyalogos járőrszolgálatot adnak, mert az a lényeg, hogy minél nagyobb tere legyen aszemélyes találkozásnak, és jelen legyenek, ahol szükség van rájuk. Az egész körzetet bejárják minden nap, felkeresik a házfelügyelőket, gondnokokat,van, amikor egy lakó hívja be őket a házba. Akinek azonban olyan kérdése, panasza van, amit nem akar az utcán elmondani, azt le tudják ültetni a Práter utcai körzeti megbízotti irodában is, ahol minden eszköz a rendelkezésre áll a hivatalos ügyintézéshez, vagy találkozhatnak a Kálvária téri VEKOP-irodában, ahová mii s betértünk velük. Útközben ránk köszönnek. „A legkülönfélébb emberekkel kerülünk ismeretségbe. Minket mindenütt ugyanolyan jól fogadnak, mert tudják, hogy nem ellenük vagyunk, előttünk megnyílhatnak.” Elhaladunk a Kőris utcai református egyházközség épülete mellett is. „A lelkész úr is segít abban, hogy mélyebb legyen a kapcsolatunk az itteni közösséggel. Ő is olyasféle munkát végez, mint mi, beszélget az emberekkel. Sok mindent megoszt velünk, ami megoldásra vár, és ő már nem tudja megoldani” – jegyzi meg Zoltán. Horváth Gábor szerint, „akik itt élnek az Illés utcában,nehezen törnek ki innen, s örülnek, haa napi dolgaik megvannak valahogy”. A MORCZY területén a szociális problémák a legsúlyosabbak. „Amikor például hajléktalansággal vagy családon belüli problémákkal találkozunk, elmondjuk, hogy kihez forduljanak – már ez sokszor valódi segítség, mert nem ismerik a lehetőségeket –, és az önkormányzat szociális intézményeihez irányítjuk az embereket” – mondja Petneházi Zoltán.

Mi a VEKOP?A Józsefvárosi Önkormányzat 2018-ban nyerte el az EU-s forrásokat elosztó Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)keretében kiírt VEKOP-6.2.1-15 pályázatot, melynek célja a leromlott budapesti településrészekenélő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja. A kerület 2 milliárd forintot kapott a Magdolna és Orczy negyed egy részében megvalósuló szociális városrehabilitációs programra. 

Szöveg: Bányay Géza, képek: Ványi Ákos