Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Emlékezetes sorsok

Roma hősöket ábrázoló plakátok a kerületben – ismerje meg őket!

2021. április 19. hétfő

Erdélyi magyarmentő roma, virtuóz zongoraművész, ’56-os hős - roma hősöket ábrázoló plakátok jelentek meg a józsefvárosi infopontokon. De kik voltak ők? Ki utasította vissza az AC Milan ajánlatát, mert nem volt náluk csirkepörkölt? Ki ment vissza a süllyedő Costa Concordiába a hegedűjéért? Kit ítéltek férjével együtt halálra?

Az önkormányzat a kampányát a nemrég koronavírusban elhunyt Balogh Lajos „Paci” önkormányzati képviselő emlékének ajánlotta.

Boka Károly (1808 – 1860)

A 19. század egyik leghíresebb magyar népzenésze, Kossuth kedvenc cigányprímása volt. Debrecen melletti zenészcsalád sarjaként az 1840-es és 1850-as években lett ismert a neve, a város az 1840-es évek közepén polgárai közé is fogadta. Azt mondják, Kossuth azért is szerette, amikor muzsikált, amíg ők tanácskoztak – a szabadságharc alatt ugyanis Debrecenben székelt a magyar kormány –, mert így nem tudták „lehallgatni” őket. Jókai Mór Életemből című művében megemlékezett arról, amikor Pesten járt a prímás. Emlékét Debrecenben egy Bokáról elnevezett utca őrzi.

(Boka Károly Latkóczy Lajos festményén)

Cziffra György (1921 – 1994)

A 100 éve született a világhírre szert tett zongoraművész szintén cigányzenész családból származott. Dohnányi Ernő figyelt fel a már gyerekként is nagy tehetség Cziffrára, aki később a Zeneakadémia növendéke lett. 1950-ben disszidálni próbált, de elkapták, és börtönbe került. 1956-ban viszont Párizsba ment és a romantikus zongorairodalom egyik legelismertebb nemzetközi mestere lett. Improvizatív játéka a legnagyobb zongoraművészek közé emelte.

A 2021. február és 2022. május közötti időszakot Cziffra György-emlékévvé nyilvánította a kormány, és még az UNESCO is felvette a közösen ünnepelt évfordulók közé.

Kerületünkben a Muzsikus cigányok emlékparkjában áll emléktáblája. Gyerekkori lakóhelyén, Angyalföldön parkot neveztek el róla, a XVIII. kerületben utcát, Nagytétényben pedig közösségi központot. Évente fesztivált rendez a főváros az emlékére, ahol a Cziffra-díjakat is kiosztják.

Így játszott zongorán a 13 éves Cziffra György ≫

Czinka Panna (? – 1772)

Czinka Panna az első mai értelemben vett cigányprímás volt a XVIII. században. 1728-ban ő alapította bőgős férjével és sógoraival az első magyar cigányzenekart. Egyes legendák a nevéhez kötötték a Rákóczi-indulót is, de az a halála után keletkezett. Sajnos nem maradt fenn ismert zeneműve, de emlékezete megmaradt az utókornak. Nagyváradon cigánytelepet neveztek el róla az 1900-as évek elején, Jókai a Szeretve mind a vérpadig című regényében idézte fel alakját, Kodály pedig Balázs Béla szövegére írt daljátékot róla.

(Hegyi Aranka operett- és dalénekesnő, mint Czinka Panna)

Farkas János (1941 – 1989)

Az angyalföldi születésű olimpiai bajnok labdarúgót A magyar Pelének is nevezték. Minden idők egyik legsikeresebb cigány származású futballistája többszörös magyar bajnok és gólkirály volt, 1964-ben Európa-bajnoki bronzérmet szerzett a válogatottal, ugyanabban az évben pedig az olimpiát is megnyerte a csapat. A Vasas labdarúgóját 1968-ban a világválogatottba is beválasztották, itt össze is barátkozott a brazil világsztár Pelével. Hívták külföldre karriert csinálni, de nem hagyta el hazáját. „Lehet maguknál paprikás csirkét enni? Nem? Akkor nem megyek.” – utasította el az AC Milan ajánlatát a fiatalon, 47 évesen szívinfarktusban elhunyt futballista, aki mindig büszke volt roma származására.

Emlékét a nevét viselő alapítvány őrzi, mely a szociálisan hátrányos helyzetben levő cigány – és lehetőségeihez mérten – nem cigány származású fiatalok és munkanélküliek, sportolók támogatását tűzte ki célul.

Videó Farkas Jánosról kattintás után ≫ 

Fehér Sándor (1973 – 2012)

A fiatal hegedűművész tragédiája a közelmúltból lehet ismert: ő volt az a muzsikus, aki a tragikus sorsú Costa Concordia hajó elsüllyedésekor vesztette életét 2012-ben. A toszkán partoknál sziklának ütköző hajón mindenféle kiképzés és nemzetközi nyelvtudás nélkül igyekezett a mentést koordinálni, és segítette a bajba került embereket. Ezért életével fizetett: a beömlő víz elsodorta és egy liftaknában megfulladt, amikor a hajó borulni kezdett. A szemtanúk szerint síró gyerekeket nyugtatott, mentőmellényt adott rájuk, és halála előtt még visszament a kabinjába a hegedűjéért.

A Roma Sajtóközpont videója Fehér Sándorról ≫ 

Hrozova Erzsébet (1938 – 2013)

Az 1956-os forradalmár fonóként, később a Baross utcai klinikán ápolónőként dolgozott. 18 éves volt, amikor a forradalomban a Víg utcai csoporthoz csatlakozott. Először mint ápoló segített a sebesülteken, de később a fegyveres ellenállásban is részt vett. Ezért 1957-ben letartóztatták, elsőfokon halálra ítélték, amit 1958-ban életfogytiglani büntetésre változtattak – végül 1970-ben szabadulhatott. A börtönben kínozták, verték, ám nem tudták megtörni. Férjét, Székhelyi Bélát felakasztották. 

2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikereszt (polgári tagozat) kitüntetést kapta meg a forradalmi szerepéért. Hrozova Erzsébet Karján két tetoválás volt: 1956 és Béla.

László Mária (1909 – 1989)

Az első cigány származású értelmiségi nő és politikus 1909-ben született Nagykátán. A család több gyerekét is iskoláztatni tudta, volt akiből tanár, másból hivatalnok vagy újságíró lett. Ez utóbbi László Mária, aki szabadidejében felvilágosító munkát végzett a cigányság körében. A Szociáldemokrata Párt tagja is volt, levelezett gróf Apponyi Alberttel és Kéthly Annával. 1937-ben megszervezte a pándi cigányok elnyomással szembeni tiltakozó megmozdulását, amiért letartóztatták. A háború után elkészítette a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének Alapszabályát, amivel csak jóval később volt hajlandó foglalkozni a Minisztertanács, végül 1957-ben megalakult a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége. Ennek főtitkára volt pár évig, de ellehetetlenült, ezért kis idő múlva a postánál helyezkedett el, onnan ment nyugdíjba főpénztárosként.

Puczi Béla (1948 – 2009)

„Ne féljetek, magyarok, mert itt vannak a cigányok!” – így kiáltott fel Puczi Béla, az akkor 42 éves cigány szakmunkás, amikor 1990 márciusában Marosvásárhelyen felülről szervezett magyarellenes pogrom tört ki a decemberi forradalmat követően. A 40-50 fős csoportokban érkező marosvásárhelyi és hidegvölgyi cigányok megjelenése állította meg a magyarellenes erőszakot.

Később a rendőrség hét napig verte a kihallgatás során, majd börtönbe került. Feltételes szabadlábra helyezésekor Magyarországra jött, és politikai menedékjogot kért 1992-ben, de azt elutasították. Próbálkozott Párizsban is, majd miután kiutasították Franciaországból, Budapesten élt, egy ideig a Roma Sajtóközpontnak dolgozott. Hajléktalanként halt meg 2009-ben. 

2017-ben emléktáblát kapott a nyugati pályaudvar oldalában, ahol élt, hamarosan a jelenleg még parkolóként, de nemsokára közparkként funkcionáló terület Puczi Béla nevét veszi fel. 

Videó Puczi Béláról kattintás után ≫

A plakátkampány a Roma Sajtóközpont által már pár éve tartó programját karolta fel, illetve kapcsolódik a Roma50 elnevezésű kezdeményezéshez.

Szöveg: Pálinkás János; Fotók: Wikipedia, Roma Sajtóközpont, Józsefvárosi Önkormányzat

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben