Nem hosszabbította meg a kormány a moratóriumot, így május 4-étől megindíthatják a hatóságok a végrehajtható kilakoltatásokat, azaz karhatalommal kitehetik az embereket a lakásukból. Emiatt tiltakozott A Város Mindenkié (AVM) lakhatási civil szervezet is. Pikó András polgármester most levélben hívta meg az AVM-et, hogy tájékoztassa az ingatlaneladásokról és a kilakoltatási moratórium utáni intézkedésekről.

Mi a helyzet kerületünkben, tud-e tenni valamit az önkormányzat azokért, akik ellen kerületi hatáskörű ügy miatt indult a végrehajtás és május 4-től kilakoltathatóvá válnak? Bényei Zoltán, az önkormányzat hajléktalanügyi referense szedte össze számunkra, amit most tudni lehet ezekről az ügyekről.

A jelenlegi kilakoltatási listán 32 – bírósági végzés alapján – kiüríthető lakás található. A közel 200 jogerős lakáskiürítési végzés közül ennyi ért mára ebbe a stádiumba lakbérhátralék, a közösségi együttélési szabályok súlyos megsértése, vagy egyéb rendezetlen jogviszony miatt. A 32-es listán 9 eljárás önkényes lakásfoglalás miatt indult, de van 4 olyan eset is, ahol csak az üres lakást kell az önkormányzatnak birtokba vennie, mert a bérlő elköltözött, nem él ott, esetleg már nem él. Marad 19 lakbérhátralékos lakás, amelynek kiürítését most kérheti az önkormányzat, mondja Bényei. 

Ha nem működnek együtt, jön a kilakoltatás

A 19 eset jó hányadára már 2020 végén sorra került volna, ám a családok egy részénél az önkormányzat együttműködést ajánlott a kerületi családsegítő és gyermekjóléti központ (JSzSzGyK) bevonásával. Arra törekedtek, hogy a lakók részletfizetéssel, szociális segítséggel csökkentsék a hátralékukat, és végül új bérleti szerződést kössenek velük, ahol pedig ez kilátástalan volt, mert vannak nagy, akár több milliós hátralékok is, ott a megfelelő elhelyezés ügyében működjenek együtt.

Ez az együttműködési kötelezettség lehetőséget jelentett a lakók számára, de ha nem élnek vele, kilakoltathatóvá válnak. Sok családot meg fog tudni menteni az önkormányzat, a 19 lakásból csak 5 végrehajtás megy végig, ezek menthetetlen helyzetnek tűnnek. A többieknek azonban tud segíteni az önkormányzat: részletfizetéssel, hosszabb részletfizetési idővel. A múlt év végi együttműködés körében is volt olyan család, akik mostanra sikeresen rendezték a bérhátralékukat, így most új szerződést kötnek velük.

Az 5 menthetetlen ügy között van több érdekes is. Van, ahol albérlők laknak, akiknek az önkormányzattal szerződött bérlő adta ki jogellenesen a lakást, majd maga nem fizette a bérleti díjat. Így az albérlőknek kell elhagyniuk a lakást. „Több ilyen ügyünk is van” – mondja Bényei. Van olyan bérlő is, aki már nem lakik a lakásban, csak az összegyűjtögetett lomjait hagyta ott, itt birtokbavétel történik. És van olyan is, aki nem akart együttműködni, pedig még maga Bényei is kiment hozzá, próbált a lelkére beszélni, hiába – ő hajléktalanellátó intézménybe kerülhet.

Még a legrosszabb helyzetben is van segítség 

Ha valaki nagyon nehéz helyzetbe kerül, és nem tud bérleti díjat fizetni, kérhet részletfizetést, de élhet pénzbeli segítséggel is. A tartozások rendezését segíti az önkormányzat által nyújtott hátralékkiegyenlítő támogatás. A családsegítővel való együttműködés alapján, már felmondott bérleti jogviszony esetén igénybe vehető a Hálózat Alapítvány 300 ezer forintos krízistámogatása is, amennyiben az önkormányzat nyilatkozik arról, ha a tartozást befizetik, akkor újra szerződést köt a bérlővel. Ezt a nyilatkozatot az önkormányzatok ki szokták adni, mert többnyire a helyzet rendezése az érdekük, nem a kilakoltatás, és nálunk ez fontos szempont.

Szöveg: Dercsényi Dávid; Képek: Huszár Boglárka, Ványi Ákos, Nagy Dániel