Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Akár október közepéig kitolják a haladékot

Kilakoltatási moratórium – országosan meghosszabbítva

2021. május 06. csütörtök

A kormány úgy döntött, meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot, ami április 30-án járt le.

Csütörtöktől hatályos az a kormányrendelet, mely május 5-én szerdán este jelent meg a Magyar Közlönyben, és amely a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról rendelkezik. A kormány úgy döntött, hogy a veszélyhelyzet alatt a kilakoltatási moratóriumot fenntartja, azaz nem lehet kitenni senkit a lakásából.

A hosszabbítás időtartama a vészhelyzet letelte utáni 15. nap, addig „ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani” nem lehet a rendelet szerint. Mindez a már folyamatban lévő eljárásokat is illeti. Mivel a veszélyhelyzet akár szeptember végéig is eltarthat, így október közepéig is tarthat a moratórium.

Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület vezetője jónak találja a kormánydöntést. A Város Mindenkié és az Utcajogász szervezetekkel közösen léptek fel nemrég és indítottak levélküldő kampányt az aHang oldalán annak érdekében, hogy a kilakoltatásokat megakadályozzák az eredeti moratórium lejárta után is. Ezt az online petíciót három hét alatt már több mint hétezren írták alá.

Mindez azonban most okafogyottá vált egy időre a rendelet életbe léptével. Nem ez az első, hogy olyan szakmai javaslatot tesznek a kormány felé, amit végül az elfogad, de ezt most nem direktben a saját sikerüknek érzik. 

Hogy a kormánydöntés mögött milyen érv húzódik, arról azt véli Kovács, hogy a választások közeledtével a kormány is óvatosabb politikát folytat, kerüli az olyan látványos konfliktusokat, amikből nehezen tud kijönni, és mivel a koronavírus járvány nagyon sok családot és embert érintett, ez a könnyítés akár népszerűségi intézkedésként is értelmezhető, kézzelfogható politikai haszna is lehet.

Azt is gondolja, hogy a moratórium meghosszabbítására vonatkozó kérelmük azért is lehetett sikeres, mindenféle politikai meggyőződéstől függetlenül, mert azonnal megkönnyíti sok ember helyzetét anélkül, hogy erre a kormányzatnak pénzt kéne költenie.

A lakosság terheinek enyhítését a járványhelyzet alatt eddig is kérték a civil szervezetek, de ezek nagyrészt pénzbeli támogatást jelentettek volna, amit a kormány nem szívesen adott, mondja Kovács. Úgy látja, Európa más országaival ellentétben idehaza nagyon kevéssé segítették a munkájukat elvesztett embereket. Egy ilyen intézkedés viszont az érintett embereknek nagyon sokat számít. Tehát itt most „a kormány a maga szempontjából nagyon logikusan cselekedett, és egyébként helyesen is, ami nem egyértelműen jár együtt, de ebben az esetben igen” – nyilatkozta lapunknak Kovács Vera.

A szervezetek korábban Józsefvárosban is kérték a polgármestertől, hogy hosszabbítsa meg a moratóriumot, de Pikó András szerint erre nincsen szükség, mert a kerületben nem történnek elhelyezés nélküli kilakoltatások, és ha az érintettek együttműködnek, megtarthatják a lakhatásukat. Éppen a napokban nyilatkozott erről a Józsefváros újságnak Bényei Zoltán, az önkormányzat hajléktalanügyi referense, aki elmondta, hogy még a legrosszabb helyzetben is igyekeznek segítséget nyújtani. A kerületben az önkényes lakásfoglalókon kívül a többiek haladékot kapnak a veszélyhelyzet lejárta utáni 15. napig.

Békési Zsuzsa, az önkormányzat sajtófőnöke így kommentálta a kormány döntését. „Tudomásul vesszük és elfogadjuk, hogy a kormány is belátta, hogy a járványhelyzet alatt senkit ne tegyenek ki az utcára.”

A Város Mindenkié és az Utcáról Lakásba! Egyesület a napokban tárgyalt az önkormányzattal a moratórium kapcsán a kerületi lakhatási kérdésekről. A vita abban áll a civilek és az önkormányzat között, hogy a kerület miként hasznosítsa a tulajdonában álló ingatlanokat. Józsefváros önkormányzata azt a gyakorlatot folytatja, hogy az általuk lakhatásra alkalmatlannak ítélt, jellemzően komfort nélküli, kis alapterületű társasházi lakásokat, helyiségeket, melyeknek rendbehozatala nagyon sokba kerülne a kerületnek, az önkormányzat inkább értékesíti, és az ebből befolyt összegből más bérlakásokat újítanak fel. Ezzel szemben a civilek azt szeretnék, ha ezekből is élhető lakást hozzanak létre. Az önkormányzat azzal érvel, hogy az erre a célra szánt költségvetési támogatások elvonása a kormány részéről megnehezítette a probléma kezelését, és nincs elég forrásuk ezen ingatlanok rendbetételére; gazdaságosabb, ha a befolyt összeget a lakhatási problémák kezelésére szánja. A lakhatási szervezetek viszont úgy vélik, célszerűbb volna megvizsgálni az ilyen lakások lakhatási célú hasznosítását szolgáló összes lehetőséget, egyúttal arra kérték a kerület vezetését, hogy ismertessék úttörő lakhatási elképzeléseiket is.

Szöveg: Pálinkás János; Fotók: Huszár Boglárka

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben