Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Kevesebb parkolóhely, kisebb autóforgalom?

Zöldebb világot hoz az új parkolási szabályozás vagy káoszt?

2021. május 07. péntek

Megváltozott egy országos településképei rendelet, maximalizálták az új lakásokhoz létesítendő parkolók számát. Ez a zöldnek szánt intézkedés azonban nem csak a környezetvédelmi szempontból érdekes, hanem a lakás- és közlekedéspolitikát is érinti, és problémák sorát veti fel.

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója hosszú Facebook-posztjában az új szabályozás mellett érvel. Szerinte csökkenhetnek így a lakások árai, hiszen eddig a kötelezően kialakítandó parkolóhelyek megdrágították a lakásokat, a garázsok árai beépültek a lakásokéba, függetlenül attól, hogy az új tulaj autózik e vagy sem. Tehát kevesebb parkolóhely, olcsóbb lakások. További pozitívumként hozza fel, hogy város történelmi részein lévő házakban korábban csak nagyon nehezen lehetett felújítani, bővíteni, tetőtér-beépítéssel új lakásokat létrehozni, mert a kötelező garázsépítés kevés helyen kivitelezhető: a régi házak alá parkolót létesíteni a legtöbb esetben lehetetlen.  Vitézy szerint a patinás épületeknek így nagyobb esély kínálkozik a túlélésre. 

Ha nincs parkoló, nem mennek oda autóval 

Ha kevesebb parkolóhely van a városban, akkor ez kisebb autóforgalmat generál, ami környezeti, zöld szempontból üdvös. Ezt Vargha Márton, a problémával évek óta foglalkozó Levegő Munkacsoport munkatársa mondta el lapunknak. Korábban is készítettek beadványokat, javaslatokat azzal a céllal, hogy ebbe az irányba módosítsák az OTÉK-ot. Számos pozitív nemzetközi példa van arra Londontól Berlinig, Mexikóvárostól Sao Paulóig, hogy az ilyen módosítások, mint ez is, a klíma- és környezetvédelem fontos és hatékony eszközei lehetnek.  

Itt említi a londoni szabályozás sikerét, az egyik leglátványosabb példa a 180 méter magas, 40 emeletes London Gherkin furcsa, tojás formájú épülete, ahol csak néhány parkolóhelyet építettek mozgássérülteknek és mégis kiválóan működik az irodaház, a környék. A szervezet azt szeretné, hogy Budapest belvárosába, ha nagy házakat építenek, oda minél kevesebb autó jöjjön, és inkább a tömegközlekedést preferálják az emberek. A gyakorlat azt igazolja, hogy ha kevesebb autót lehet elhelyezni, akkor ott kevesebb autó is lesz, ez ennyire egyszerű.  

Akik a belvárosban laknak, egyébként is nagyon keveset használják az autójukat, annál is inkább, mert félnek attól, hogy ha elmozdul az autóval, akkor, mire visszajön, valaki más elfoglalja. A parkolóhelyek limitáltak, és a belvárosban több engedélyt adnak ki, mint amennyi parkolóhely van. A 10 ezer forintos éves díj, melyet a helyi lakosok a parkolásért fizetnek, gyakorlatilag az ügyintézés költségét fedezi csupán. Vargha szerint ezzel is közelebb kerültünk ahhoz, hogy az embereknek ne legyen annyira természetes, hogy autót tartanak.

Minden településre saját szabályozást!

Rádai Dánielnek, Józsefváros városfejlesztési alpolgármesterének szakmailag felemás érzései vannak az új rendelkezéssel kapcsolatban. Szerinte ez a terület még soha nem volt jól szabályozva. Arra a felvetésre, hogy a kötelező parkolóhely létesítés megszűnése a lakások árának csökkenését hozhatja el, azt válaszolja, hogy garantáltan ettől sokkal olcsóbb nem lesz egy lakás. Különben is nehéz jósolni, hiszen a lakáspiac annyira soktényezős, függ a környéktől, a befektetési potenciáltól, hogy a milyen környék minősége, percepciója, a tömegközlekedés, az hogy épp ki a beruházó, és így tovább.

Azt is nehéz megítélni, hogy ez a közlekedésre milyen hatással van, ha nincs elég garázs a ház alatt. Összetett beavatkozások nélkül azok a járművek automatikusan közterületen fognak parkolni. A közterületi ingyenes parkolás helyi lakosok számára torzító erőként működik, mert így semmilyen értéke nincs az utcai parkolásnak, hiszen könnyű a közterületi ingyenességet választani a mélygarázs helyett. És aztán ebből is lehet egy nagy keringés, hiszen a Budapesten egy főre jutó személygépkocsik száma növekszik.

Rádai igazán egy olyan megoldást üdvözölt volna, amiben nincsen semmilyen központi szabályozás se föl, se le. Szerinte az önkormányzatoknak kellene az ilyen kérdéseket a helyi követelményeknek megfelelően szabályozni az egyes területek adottságait figyelembe véve. Az, hogy a Józsefvárosban, Zuglóban, vagy Veszprémben mindenütt pont ugyanaz legyen, visszás, mert a helyi viszonyokat nem lehet átültetni más kontextusokba egy az egyben. Mindenhol más a kiindulás, Bécs például tele van mélygarázzsal, és dugig van fedett parkolóhellyel. Nem lehet felvállalni azt szerinte, hogy nincs parkolóhely a házak alatt, ezt nem látja működőképes konstrukciónak.

De az biztos, hogy amíg van olyan helyszín, például a Szent II. János Pál Pápa tér az Erkel Színházzal ahol hasznos lenne garázs, a Palotanegyednek maximum a szélein szerencsés mélygarázsokat létesíteni különben ott fognak keringeni az autók éjjel nappal. Valahogy ki is kell vezetni őket, amire a csomópontok áteresztő-kapacitása nem képes.  De jelenleg itt sincsenek kihasználva a garázshelyek, ami sokat elmond az egyenlőtlen állapotról. Rádai szerint bármilyen furcsán is hangzik, egyszerűen a lényeg az, hogy nem mindegy, hogy hol és mi épül, és ha lehet, akkor a helyszín határozza meg, hogy mire van ott épp szükség.

Szöveg: Bujdosó János; Kép: Ványi Ákos 

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben