Kármán Tódor is azok közé a nagy magyar tudósok közé tartozik, akik külföldön teljesedtek ki. De amíg sokan – mint Karikó Katalin, akinek a legmodernebb koronavírus-vakcina kifejlesztését köszönheti a világ – a mellőztetés vagy üldöztetés elől kényszerültek külföldre, az 1881-ben született Kármánt itthon is megbecsülték, a Műszaki Egyetemen tanított és Bánki Donát közvetlen munkatársa volt. Kutatási eredményei miatt azonban a világ legjobb kutatóhelyei igyekeznek megszerezni maguknak.

A legidősebb tagja volt annak a híres magyar tudóscsapatnak Amerikában, akiket viccesen marslakóknak becéztek, mivel rendkívüli koponyák voltak, egymást közt pedig gyakran egy senki által nem értett nyelven értekeztek. Kármán, Gábor Dénes, Kemény János, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő mind Budapestnek ezen a táján születtek. Teller ugyanoda járt gimnáziumba is, mint Kármán. Állítólag ez a mondás járta egykor a kerület iskolásai között: „Én vagyok a Józsefváros, hírem, nevem tudományos.”

Kármán Tivadar Mihály néven látta meg a napvilágot a Szentkirályi utca 22-24-ben egy csehországi eredetű zsidó értelmiségi család harmadik gyermekeként. Édesapja Kármán Mór volt, a magyar neveléstan jelentős alakja, aki korának legjobb középiskolai rendszerét hozta létre Magyarországon, s ezért nemesi rangot is kapott. Kármán teljes neve így szőllőskislaki Kármán Tódor, illetve ahogy a világ ismeri, Theodore von Kármán. A magyar ékezetes írásmódhoz élete végéig ragaszkodott, mert mindvégig magyarnak vallotta magát.

Tivadar már kisgyermekkorától különleges matematikai tehetséget mutatott, például fejben osztott-szorzott akár hatjegyű számokkal is, ám az édesapja nem akart belőle csodagyereket faragni. Az alsóbb osztályokat magántanulóként végezte el, majd beiratkozott a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiumába, a mai Trefort utcai gimnáziumba, ami Kármán Mór pedagógiai vezetése alatt működött. Tivadar matematikai tehetsége csak erősödött a gimnáziumi évek alatt, még csak 17 éves volt, amikor a Mathematikai és Physikai Lapok 1898-ban közzétette Eötvös-díjjal jutalmazott dolgozatát. Innentől kezdve azonban egyre gyakrabban közöltek tőle tudományos dolgozatokat. Az érettségi után a Műszaki Egyetemen és Németországban tanul, Budapesten tanársegéd lesz, és Bánki Donát kísérleteiben vesz részt a Ganz gyárban. Tudományos közleményeiben 1906-től egyre gyakrabban találunk járműipari vonatkozásokat, ezen belül pedig az áramlástan és a repülés problémái izgatják leginkább.

A levegőáramlás közismert szakértőjévé válik – a Kármán-féle örvénysor felfedezője –, akiért versenyeznek a kutatóintézetek és gyárak, így dolgozik a Zeppelinnél is. Még a nácik hatalomra jutása előtt átmegy az Egyesült Államokba, ami szenzációnak számít Budapesten is. „Magyar szakértő tanulmányozza Amerikában a légiközlekedési eszközöket. Az amerikai Guggenheim-alap Akron városában 350 000 dollár költséggel tudományos kutatóintézetet alapított a levegőnél könnyebb légi közlekedési eszközök tanulmányozására. Az intézet vezetésével – a Reuter-iroda washingtoni levelezője szerint – a magyar származású dr. Kármán Tivadart, a világ egyik legelső repülési szakértőjét bízták meg, aki mellett három amerikai és két német tudós fog dolgozni” – írta 1930 novemberében a Pesti Hírlap.Innentől munkája az élete végéig Amerikához köti, ahol a modern repülés- és rakétatechnikát alapozza meg felfedezésivel. 1936-ban megkapja az amerikai állampolgárságot is.

Nélküle nem léteznének a mai gyors repülők. Ő volt a modern gépek ősének, a DC-3-asnak egyik tervezője, a fémszerkezetű gép aerodinamikai kialakítása Kármán műve. Addig a gépek szögletes kialakítása miatt az örvénylő levegő a farokfelületen erős rezgést okozott, ami nagyobb sebességnél a szerkezet széteséséhez vezetett. Kármán, az általa felfedezett örvényléstani törvények alapján íves kialakításokkal tette az áramlást egyenletessé. Laboratóriumában kialakították azt a máig követett ideális repülőgépformát, ami lehetővé teszi a nagysebességű repülést.

Kármánt úgy emlegették, ő a „század legnagyobb mérnöke”. Bánó Imre így összegzi munkásságát: „Olyan tudós volt, akinek a munkáira alapozódik a világunk. Legnagyobb eredményeit kétségtelenül a repülés és az űrrepülés területén érte el, de maradandót alkotott az atomfizikában (pl. Born-Kármán modell), lerakta a korszerű talajmechanika alapjait (enélkül nem lehetne magasabb épületeket emelni), a szilárdságtanban a mérnökök naponta dolgoznak az ő általa megalkotott elméletekkel, megalapozta az aerotermokémiát (ez tette lehetővé a biztonságos szilárd tüzelőanyagú rakéták készítését).” De ő volt ez egyik első működő helikopter megalkotója, és a nevéhez kötődik a Kármán-vonal felfedezése is, ami nagyjából száz kilométer magasban húzódik és a világűr határának tekintik. 

Kármán Tódor egész életét a tudományos munkának és a tanításnak szentelte. „Megrögzött agglegényként soha nem házasodott meg, bár a gyerekeket imádta, ők is istenítették. Tudott velük bánni. De a nőkkel még inkább: minden összejövetelen a társaság központja volt. Sajátos »technikát« használt: kiszemelte magának a legszebb hölgyet, hozzá intézte a szavait. A többiek meg körülállták kettejüket. Hihetetlen humora volt, így a távolabbról fülelők épphogy csak sejtették, hogy min hahotáznak a közelállók. Előadásai közben hevesen gesztikulált. Ez annyira jellemző volt rá, hogy amikor eltört a karja, egy hónapon át előadást sem tudott tartani” – írta róla Ozogány Ernő.

Sokféle elismerése közül kiemelkedik a J.F. Kennedy elnök által adományozott United States National Medal of Science – az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Érme –, aminek Kármán volt az első kitüntetettje 1963-ban. „A repüléstechnika érdekében végzett alapvető tudományos és műszaki úttörő munkájáért; a mechanika számos területéhez való hathatós oktatói és egyéb hozzájárulásáért; a fegyveres erőknek nyújtott kiváló tanácsadásáért; és mert elősegítette a nemzetközi együttműködést a természet- és műszaki tudományok terén” – állt a kitüntetés indoklásában. Kármán Tódor nem sokkal ezután, 81 éves korában halt meg. 

Szöveg: Bányay Géza; Képek: NASA, Wikimedia