Radikális változást hozna a kerületi bérlakáspiac és az ingatlanpiac területén az a törvénymódosítás, amit a fideszes Böröcz László nyújtott be az Országgyűlés elé. A javaslat megkönnyítené az önkormányzati bérlakások bérlői megvásárlását: ha a bérlő legalább 2020. december 31-től bérli a lakást, vételi jog illeti meg, és ebben az esetben, ha még nem egy éve bérlő, a lakás forgalmi értékének 30 százalékát kell kifizetnie, de minden bérleti jogviszonyban eltöltött év egy százalék mínuszt jelent, tehát egy kétéves jogviszony után már csak 28 százalékot kell fizetni. Az árcsökkentés egészen 15 százalékig mehet, ez a minimum. És aki egy összegben veszi meg a lakást, az ennek a csökkentett árnak a 70 százalékát kell csak kifizesse. 

Ugyanolyan olcsón lehetne tehát megvenni a bérlakásokat, mint a rendszerváltás után, amikor milliószámra vették meg a lakók az egykori tanácsi lakásokat. Ha a bérlő jelzi az igényét, az önkormányzatnak hat hónapon belül közölnie kell a lakás forgalmi értékét. A törvényjavaslat épp a rendszerváltás utáni tömeges lakásszerzésre hivatkozik, ugyanakkor a közelmúltban több Fideszhez köthető személy bérlakásügylete is botrányt keltett a budai I. kerületben, ahol az ellenzéki városvezetés be akarta zárni a kiskapukat. Ezért is szerepelhet az a kitétel a törvényjavaslatban, hogy a helyi önkormányzat nem minősíthet forgalomképtelen törzsvagyonná műemlék épületet, tehát ezt is el kell adni olcsón, ha a bérlője meg akarja venni. 

Lehetnek visszaélések

Vélhetően ezek a lakások nem jelennek majd meg az ingatlanpiacon, mondja Balogh László, az ingatlan.com szakértője a Józsefváros újságnak, de akik így megszerzik, természetesen eladhatják azokat. A rendszerváltáskori lakásvásárlási hullám azt eredményezte, hogy a társadalom nagy része egyszerre ült fel az ingatlanpiaci hullámvasútra: mindenkinek ugyanúgy nőttek és csökkentek az árak, vásárláskor és eladáskor is. Ez semleges helyzetet teremtett, aki olcsón adott el, olcsón is tudott vásárolni. Az elmúlt évek ingatlan-áremelkedése azt eredményezte, hogy aki ingatlant akart venni, legalább 20-30 százalék önerőt kellett  felmutatnia, ha hitelből akart venni, és ez sem kevés pénz. És aki önkormányzati bérlakásban él, annak általában nincs ennyi megtakarított pénze.  

Ők olcsóbb bérleti díjat fizetnek, és nehezebben is szűnik meg a bérleti viszonyuk, mint piaci bérlet esetén. Így biztonságban vannak, de ha mégis megszűnt a jogviszonyuk, ott álltak lakhatás nélkül. Most azonban, ha megveszik olcsón a lakást, piaci alapon fogják majd elviselni az ingatlanpiaci változásokat, lesz saját tulajdonuk, amivel rendelkezhetnek, de a piaci mozgásoknak kiszolgáltatva, ami a bérlakásoknál nem volt jellemző.

Az önkormányzatokat is érinti ez a változás természetesen. Nekik van ingatlanvagyonuk, amellyel feladatokat kell ellátniuk: szociális alapon lakhatást kell biztosítani, veszélyhelyzet, baleset esetén megoldani emberek lakhatását. Ez problémát jelenthet, ha túl sok lakásra jelentkezik be a bérlő. 

Felmerülhet, ha sok ezer lakáshoz lehet olcsón hozzájutni, akkor mennyire mozdul rá erre a lakásmaffia, vagy  azok a legális befektetők, akik felkínálják a bérlőknek, hogy helyettük megveszik a lakást, rátesznek még egy kis pluszt, amit kifizetnek a bérlőnek, és ezzel ők jutnak hozzá a piaci érték 20-30-40 százalékáért az ingatlanokhoz, és ők realizálhatják a kedvezményes és a piaci ár közötti profitot. Balogh szerint ez megtörténhet, és akkor elég rosszul járhat a bérlő, mert pénzhez jut, de ez nem lesz elég arra, hogy ugyanilyen ingatlanhoz jusson. Az addig olcsó és biztos lakhatása veszélybe kerül, tehát nem érdemes ebbe a konstrukcióba belemenni.

Sok milliárdot és szociálpolitikai eszközt is veszít ezzel a kerület

Ettől fél Molnár György, Pikó András tanácsadója is, hogy jönnek azok a „befektetők”, akik kifizetik a tulajdonos köztartozását (másként ugyanis nem lehet megvásárolni a lakást), és átverik a bérlőt, visszaélnek a szorult helyzetével, tudatlanságával, és így legálisan vagy illegális eszközökkel élve megszerzik a lakásokat. 

Emellett Józsefváros teljesen elveszti a lakásgazdálkodási lehetőségeit, ha átmegy a törvény a Parlamenten, folytatja Molnár a Józsefváros újságnak. 4,5 ezer önkormányzati lakás van, egy részük egy-egy lakás társasházakban, a másik részük pedig önkormányzati tulajdonú házakban. Előbbiekből 1500 van, 60 ezer négyzetméternyi, ezeket eddig a bérlők a forgalmi érték 85 százalékáért vehették meg, most 15-30 százalékért lenne erre lehetőségük. Mivel többségük régóta bérlő, a 15 százalék felé tendál majd az ár nekik, de ha egy összegben fizetik ki, az még további kedvezményt jelent. A számítások szerint ez önmagában 25 milliárd forint vagyonvesztést jelenthet majd. 

Ha az önkormányzati házakban lévő lakásokat is megveszik, akkor a jellemzően rossz állapotú házakban az új tulajdonosoknak hatalmas felújítási, karbantartási költségeik keletkeznek, amire az önkormányzat most évi százmilliókat költ. Ez a lakókra fog hárulni. Aki ezt a lakást aztán el tudja adni, jól járhat, aki nem, az rosszabbul, és ezáltal teljesen lepusztult, élhetetlen épületek jöhetnek létre Molnár szerint. 

A bérlakások megszűnésével pedig az önkormányzatoknak megszűnik ez a társadalompolitikai eszközük, amely pedig minden modern országban alapvető. A nyugati országokban a nagyvárosi bérlakásállomány mindenhol fontos eleme a jóléti rendszernek és állampolgári elégedettségnek, mondja Molnár. Így nem marad majd használható bérlakás a kerület kezében, míg az üres lakások megmaradnak, de ezek általában nagyon rossz állapotúak, és nem marad forrás a felújításukra (jelenleg a kerület rossz állapotú lakásokat ad el, ebből újít fel kevésbé rossz állapotban lévőket). „Normális lakásgazdálkodást nem fogunk tudni folytatni.” És ki tudja, ha az üreseket kiadják, mikor veszi el azokat egy másik törvény? Másrészt az önkormányzat épített több házat is az elmúlt években, a Corvin-sétány programhoz kapcsolódóan és máshol is, ezeket most majd fillérekért kell eladják. Aki pedig szociális alapon akart lakáshoz jutni, erre nem lesz lehetősége. 

Már egy fideszes polgármester is a javaslat visszavonására szólított fel  

Böröcz a Telexnek azt mondta, gondolkodtak, hogy biztonsági fékeket beépítsenek-e a törvénybe, hogy ne lehessen vele visszaélni, „itt azt kellett eldönteni, hogy felnőtt korúnak tekintjük azokat az embereket, akik megveszik ezeket a lakásokat, vagy sem. Ha magántulajdonba kerülnek ezek az ingatlanok, akkor mindenki felelősségteljesen tud dönteni 30 évvel a piacgazdaság bevezetése után, hogy ezekkel az ingatlanokkal mit kezd.”

A fenti problémák, az önkormányzati vagyon elherdálása, a nyerészkedők és lakásmaffia megerősödésének lehetősége, az önkorményzati szociális llakáspolitika ellehetetlenülése miatt 25 szakmai szervezet a TASZ-tól kezdve A Város Mindenkién és a C8 Civilek a Józsefvárosért-en keresztül az Amnesty Internationalig tiltakozó nyilaktozatot adott ki. 

A törvényjavaslat visszavonására kérte egyébként Böröczöt párttársa, a XVI. kerület fideszes polgármestere, Kovács Péter is a Facebookon.

Szöveg: Dercsényi Dávid; Kép: Nagy Dániel