Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

A roma ifjúság és bátorság napja

Deszkákkal és vascsövekkel az embertelenség ellen

2021. május 16. vasárnap

El akarták pusztítani őket a haláltáborban, de kezdetleges fegyvereikkel álltak ellen a géppuskával érkező SS-katonáknak. Május 16-án azokra a bátor romákra emlékezünk, akik nem hagyták lemészároltatni magukat, és ezzel a túlélés halvány reményét adták az auschwitzi cigányláger lakóinak.

Az auschwitzi Zigeunerlager lakói megneszelték, hogy a tábori hatóságok 1944. május 16-án a kivégzésüket tervezik. Fellázadtak, ezúttal nem engedik, hogy ellenállás nélkül vezessék őket a gázkamrákba. A férfiak, nők, gyermekek összefogtak és titokban ormótlan fegyvereket készítettek, melyek nyomába sem értek az SS felszerelésének: vascsövekkel, deszkákkal, szögesdróttal szerelkeztek fel. Amikor kora reggel megérkeztek a katonák, hogy a halálba vezessék foglyaikat, meglepetésként érte őket az ellenállás, és parancs híján nem tudták, mit tegyenek. Időközben azonban újabb transzport érkezett a táborba, ezért a táborparancsnok lefújta a támadást és a vonatokhoz vezényelte katonáit. Az ellenállás aznap megálljt parancsolt a gyilkos szándéknak.

Auschwitz-Birkenau cigánylágerének 1944. május 16-án tanúsított ellenállására emlékeztetve az Európai Roma/Traveller Fórum kezdeményezésére 2005 óta május 16. lett a roma ifjúság és bátorság napja Európa számos országában. A Fórum határozata szerint nekünk, utódoknak kötelességünk megidézni e hősöknek tetteit, akik utat mutattak az őket követő generációk számára, hogy soha ne feledjünk önmagukért kiállni, így áldozatuk nem volt hiábavaló.

Auschwitz-parancs

Himmler 1942-ben rendelte el a (kevertfajú és balkáni) cigányok deportálását Auschwitzba. A következő évben már 19 ezer cigány embert hurcoltak ide, és 1944-ben még további csoportok érkeztek, 2200 gyereket pedig gyermekotthonokból szedtek össze. Becslések szerint a cigány családi táborban összesen mintegy 23 ezer embert tartottak fogva, ezt a számot azonban többen is vitatják, mert a lengyel és a szovjet területekről idehurcolt cigányok adatait nem vették fel, mivel őket egyenesen a gázkamrákba küldték. A német, lengyel és szovjet állampolgárságú cigányokon kívül voltak itt még osztrák, csehszlovák, francia, holland, belga, spanyol, norvég, jugoszláv és magyar állampolgárságúak is.

A Zigeunerlager 32 lakó és 6 kiszolgáló barakkból állt. Az ideszállított foglyokat Z betűvel és mellette sorszámmal regisztrálták. A családok együtt maradhattak, így az SS-nek könnyebb volt a dolga, mert a családjuktól elszakított emberek ellenálltak, kezelhetetlenné váltak.

A családi táborban a többi táborrészben képest is rosszabbak, embertelenebbek voltak a körülmények. Túlzsúfoltak voltak a barakkok, melyekbe még az eső is beesett. Járványok tizedelték az embereket: kiütéses tífusz, vörheny, tuberkulózis és diftéria – naponta húsz-harminc halott volt egy-egy barakkban.

A családi tábor foglyait nem vitték külső munkára, így még annak a lehetőségétől is megfosztották őket, hogy némi élelmet tudjanak szerezni maguknak. A táborlakók kaphattak ugyan csomagot, de a cigányoknak nem küldött senki, mert nem volt kitől kapjanak, rokonaik vagy meghaltak addigra vagy ők is lágerekben voltak.

Esély a túlélésre

Mi történt a meglepő erejű, de átmeneti sikert hozó lázadás után? 1944. május 23-án áthelyeztek több mint 1500 főt az I-es főtábor 9-es és 10-es blokkjába, és kiválogattak közülük 82 fiatal férfit, akiket másnap a flossenburgi táborba küldtek tovább, 144 fiatal nőt pedig Ravensbrückbe deportáltak. 1408 embert szállítottak augusztus 2-án Buchenwaldba, 35-en büntetőszázadba kerültek, szökési kísérlet miatt pedig két férfit agyonlőttek.  

A cigány családi tábor végleges felszámolása  

Az augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszakára már csak 2897 ember maradt a táborban, többnyire idősebb férfiak, asszonyok és gyerekek ¬– őket ezen az éjszakán elgázosították, és holttestüket a krematóriumok mellett ásott árokban égették el.

Augusztus 2-át az Európai Parlament 2015-ben a holokauszt roma áldozatainak emléknapjává nyilvánította.

Szöveg: Kalla Éva; Fotók: Pixabay

✽. ✽  ✽

A szerző muzsikus cigány családban született, újságírást és teológiát tanult. Dolgozott a Józsefvárosi Cigány Kisebbségi Csoportban, az MTV-ben, kutatóként a cigányság történelmét tanulmányozza. Mesék, versek, színdarabok, elbeszélések, forgatókönyvek szerzője.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben