Az idén 30 éves Tilos Rádió fontos intézmény. Műsorkészítő csapata és hűséges hallgatóik erős közösséget alkotnak, szerepük a magyar alternatív világban elvihathatatlan. Annak idején itt volt legelőször betelefonálós műsor, ami azóta a legtermészetesebb dologgá vált éterszerte, de az elektronikus zenék korai evolúciójának is ez volt az elsődleges színtere.

A rádió antennája eddig a Citadellán volt, de annak teljes rekonstrukciója miatt az adó nem maradhat ott tovább. A műsorszórás új helyszínéről, egy II. János Pápa téri toronyházról sajnos gyengébb a jel, mondja el Csabai Gábor „Papó”, a Tilos Rádió ügyvezetője. A Citadellával nem lehet konkurálni, mert lefedte az egész várost, most Várhegy és a Gellérthegy rendesen leárnyékolja a budai körzeteket. A költözés több millió forintos nem várt kiadást jelent, ráadásul a régi, korszerűtlen adókat sem érdemes már az új helyre telepíteni, a muzeális berendezéseket új, modern szerkezetek váltják fel. 

Ha már pénz, a Tilos gazdálkodása a tavaly 13 millió forintot hozó Tilos Maraton adományozóhét bevételéből, az egyszázalékos adófelajánlásokból, az állandó hallgatói támogatásokból, és a jobbára nemzetközi pályázatokból áll össze. A médiahatóság és a magyar állam által kiírt pályázatokon nem indulnak el, ezeken rendszerint mondvacsinált okokkal utasítják el nemcsak a Tilos, hanem gyakorlatilag az összes közösségi rádió pályázatát, mondja Papó.

Tehát a stúdió után az adó is a Józsefvárosba költözik (2019 óta használják a Pénzverde épületét stúdióként). 

Proits Lilla, a Tilos Kulturális Alapítvány kuratóriumi tagja szerint a nyolcadik a legváltozatosabb, legszínesebb kerület, és ez a Tilos szellemiségéhez nagyon is illik, hiszen itt van egy csomó nemzetközi jellegű műsor: minden pénteken van roma magazin, de van spanyol, olasz, német, sőt kínai nyelvű műsorszám is. A kerületben található a fővárosban talán a legtöbb alternatív hely, kocsmák, galériák, ruhaboltok, klubok, és egyre több művész, értelmiség választja lakhelyül a kerületet. A legjobb helyen található tehát ebből a szempontból ez a rádió, mely régóta hagyományos támogatója, fóruma az ilyen, fősodortól eltérő gondolatoknak, művészi törekvéseknek. 

De a rádió stábja nem lett fiatalabb az elmúlt 30 évben. Nagyon fontos az utánpótlás, a fiatalok bevonzása, ezt mindenképpen erőltetniük kell. Lilla tanár egy gimnáziumban, ahol van médiaszak, tehát eleve kell is tanulniuk ilyesmit, innen szokott diákokat behúzni a rádióba, de teljesen ismeretlen számukra a rádiózás, van, aki előbb kezdett el podcastet csinálni, mint rádióadást. Van még a kötelező 50 óra közösségi szolgálat, a rádió pedig mindig fogad gimiseket, ha bármilyen rendezvényre bejönnek segíteni, egy két embert azonnal beszippant a hangulat. 

Papó elmondja, hogy azon panaszkodtak régebben, hogy nem törik rájuk a fiatalok az ajtót és csavarják ki a kezünkből a mikrofont. Ez mondjuk azóta sem történt meg, de sok új fiatal műsorkészítőjük lett. Például az SZFE hallgatóinak van most új műsoruk, de van egy FLEO nevű beszélgetős műsor, amit 19-20 éves lányok készítenek fiatalos tartalommal, és a DJ-k között is egyre több a tanulni vágyó ifjú. 

Szöveg: Bujdosó János; Kép: Murányi János, Facebook