A város mindennapi életéhez hozzátartoznak a felújítások és karbantartások. Ezek nemcsak kényelmetlenséget okoznak, de sokszor a növényzetet is veszélyeztetik. A megrendelő és a kivitelező olcsón és gyorsan túl akar lenni a munkákon, az ott élőknek azonban elvárnák, hogy közben vigyázzanak a környezetre is. A károk azonban gyakran csak jóval a munkálatok befejezése után észlelhetők. A gondatlanul végzett munkánál megsérül a fák gyökere, de a kivitelező csak visszatemeti az árkot, a fák pedig 2-3 éven belül elpusztulnak. Éppen ezért fontos, hogy legyen valaki, aki aktívan képviseli a helyben élők érdekeit is, és előírja, ellenőrzi a munkavégzés részleteit.

A közelmúltban a Jázmin utcában folyt gázcsőfelújítás, ami érintette a fásított játszóteret is. A JGK Városüzemeltetési Igazgatósága azt szerette volna, hogy a csövet irányított fúrással helyezzék el a talajréteg alatt. A park két oldalán kellett volna egy-egy nagyobb gödröt ásni, és közöttük átfúrni a csövet. Ott ez végül nem volt megoldható, de a tavalyi FiDo téri gázfelújításnál már így történt. A kivitelező eredetileg teljes hosszában fel akarta túrni a FiDo teret két méter széles árkot ásva a fasor közepén, de a JGK favédelmi előírásai olyan szigorúak voltak, hogy inkább a talajfúrásos megoldás mellett döntött. Így a fák nem sérültek meg és a park öntözőrendszere is érintetlen maradt, a környéken élők pedig tudták használni a teret a munkálatok idején is.

Az eljárás az, hogy a közműmunka beruházója először tulajdonosi hozzájárulási engedélyt kér a kerülettől vagy a fővárostól – attól függően, ki illetékes a területen – egy általános előírásokat tartalmazó vázlatos terv alapján. Majd elkészíti a költségvetést és kiválasztja a kivitelezőt, aki beadja a munkakezdési hozzájárulási kérelmet. Ezután a területen illetékes JGK vagy más cég képviselője a kivitelezővel együtt bejárja a helyszínt, és pontról pontra egyeztetik a kritériumukat – nem csak az íróasztal mögül döntenek. A gyakorlatban mindez szigorítást jelent: fáról fára előírják, hogyan kell a munkát elvégezni, mit kell tenni a fa és a talaj védelme érdekében, például nem szabad bobcat markolóval ásni, még ha drágább is a kézi munkaerő. Egyes kivitelezők nehezen szokják ezt meg, szándékos kitolásnak érzik, megkérdőjelezik a JGK szakmaiságát. Pedig ma már alapkövetelmény, hogy vigyázni kell a környezetre. Generációs kérdés is ez, a fiatalabb szakemberek inkább megértőek, mint a már évtizedek óta dolgozó kivitelezők. A fa is közmű, csak oxigént szolgáltat – mondta a kertészmérnök végzettségű Angi István.

A fővárosi illetőségű – a Főkert, a Budapest Közút vagy az FKF területét érintő – munkáknál a kerület nem írhat elő dolgokat, csak javasolhat. Mi is beszámoltunk 2020-ban a civilek tiltakozásáról, amikor a Baross utcai gázcsőfelújítás idején veszélyben érezték a fasort. A JGK akkor is jelezte, hogy túl közel vannak az árkok a fákhoz, a Főkert mégis megadta az engedélyt a kivitelezőnek, és a munkák során nemigen volt szakfelügyelet, ellenőrzés híján pedig a vállalkozó úgy végezte a munkát, ahogy akarta.

A közműves megrendelők is érzékelik a zöld szemléletváltást, ezért sokkal gyakoribb az egyeztetés. A kerületben már egy ideje az a gyakorlat, hogy a papírmunkák előtt megindul a kommunikáció a felek között. A JGK felhatalmazást kapott a kerület vezetésétől a szigorításra, hivatkozhatnak a klímavédelmi intézkedési tervre, míg korábban nem volt ilyen lehetőségük. A szemléletváltozáshoz az is hozzájárul, hogy 2018-ban megszületett a Faápolók Szövetsége által összeállított és azóta államilag is jóváhagyott szabvány a fák védelméről, mely részletesen leírja, mire kell ügyelni a munkáknál. Ezt a szabványt a kivitelezőkkel is megvásároltatja a JGK, ezzel is támogatva a szabványt összeállító szakemberek munkáját.

Szöveg: Pálinkás János; Kép: Huszár Boglárka, Nagy Dániel