Én is nagy támogatója vagyok a biciklizésnek, de utoljára gyerekkoromban, a balatoni nyaralásokon ültem biciklin. Azóta sok évtized elmúlt, és csak egyszer próbáltam ki kamasz lányom 28-as, országúti férfi kerékpárját a háztömb körül. Az élmény egyszerre volt borzasztó és felemelő: a tüdőmet majd kiköptem a lihegéstől, amikor 10 perc múlva leszálltam, de örömmel láttam, hogy nem lehet elfelejteni biciklizni. Ilyen országúti gépet azonban, bár könnyű volt és finoman működött, nem tudnék naponta használni, azt gyorsan beláttam. Akkoriban – jó 15 éve volt már –, Budapest még csak a kezdetén volt a biciklis forradalomnak.

Ma azonban, bármerre járok, mindenfelé biciklisávok, sok helyen bicikliutak vannak, a belvárosi részeken általános a forgalomcsillapítás is. Ami pedig Józsefvárost illeti, itt 2019 óta nagyot változott a helyzet. De hogyan váltsak biciklire? Milyen biciklit vegyek? Képes leszek-e biztonságosan biciklizni a városban? Ezen morfondíroztam, amikor leparkoltam a József utca sarkán – hosszas bolyongás után találtam végre egy üres helyet – éppen egy kerékpárszervíz előtt. Rögtön fel is tettem a kérdéseimet a tulajdonosnak. Be sem mutatkoztunk, nem interjút kértem, csak tanácsot. Sok okosat mondott, amikre később visszatérek, de a legfontosabb tanácsa ez volt:

Először Bubizz!

Nem érdemes tapasztalat nélkül saját gépet venni, amikor még tele vagyunk bizonytalansággal, hogy fog-e menni a biciklizés a városban. Józsefvárosban is elérhető a MOL Bubi közbringaszolgáltatás, amivel bonyodalmak nélkül elkezdhetünk biciklizni.

A Bubi csak mobiltelefonnal működik, ezen moroghatunk egy kicsit, bár már alig van olyan, akinek ma nincs erre alkalmas telefonja. Az alkalmazás telepítése egyszerű, és már regisztrálás előtt is megnézhető, hol van a közelünkben kerékpárállomás. Józsefvárosban, illetve a határán 27 állomást számoltam össze. Ezek a kerület jelentős részét lefedik, de nem elég egyenletesen. A Századosnegyed például teljesen kimaradt, de a Mátyás tér és Teleki tér közötti részen sincs még állomás, onnan 10 percet is kellhet gyalogolni, mire elérünk egyet. Máshol azonban 2-5 perc távolságra találunk szabad kerékpárt, amit az app darabszámra jelez. Igaz, a Rákóczi tér és Blaha közti körúti szakaszon, ami valószínűleg a legforgalmasabb, éppen üresek voltak az állomások, amikor a képernyőképet készítettem.

Az regisztráció (fiók aktiválás) egyszerű. Külön történik az ügyféladatok rögzítése, amiben a személyes adatokat kell megadni. Az egyedüli buktató a születési idő felvétele, amit egy dátumválasztóból kell beírni, ami szokatlan helyen, a képernyő alján jelenik meg kicsi betűkkel, ezért könnyen azt gondolhatja valaki, hogy nem engedi a program a dátum felvételét. A személyes adatok aktivizálása után lehet kiválasztani, hogy a három Bubi-díjcsomagból melyiket vesszük meg. 

Aki valóban csak kipróbálni akarja a közbringát, az választhatja a percalapú használatot, ami 20 Ft percenként. A 100 Ft regisztrációs díj fedezi az első 5 perc használatot. Percalapon félórányi bubizás 600 forintba kerül, de ennyi idő bőven elég lehet arra, hogy elköteleződés nélkül kipróbáljuk a szolgáltatást.

Két előfizetéses csomag van, 500 Ft a havi és 5000 forint az éves bérlet. Ezeknél minden 30 percen belüli használat ingyenes, csak a félórát meghaladó utakért kell kiegészítő percdíjat fizetni, ami 20 Ft percenként. Még a legtöbb turistának is a havi előfizetés éri meg legjobban, helyi lakosoknak pedig – ha télen-nyáron biciklizne – az éves bérlet. A Bubi a város belső részeit szolgálja ki elsősorban, ahol a parkolás miatt gyötrelem autózni, és az utak többsége 30 percen belül teljesíthető, ezért a havi 500, illetve éves bérletnél havi 417 forint nagyon méltányos összeg.

A fizetés során, amikor az OTP simplepay oldalára jutunk, furcsa felirat látható az aktuális terhelés összege felett: 28 800 Ft/alkalom. A Bubi ügyfélszolgálatán elmondták, hogy programozási hibáról van szó, a megtévesztő felirat eltüntetését már kérték a fejlesztőtől, ugyanis csak a bérlet árát vonják le, nincs semmilyen más költség, így a régi rendszer szerinti 25 ezer forintos letét elkülönítése sem szükséges.  

Milyen kerékpárt vegyek?

Jó dolog a Bubi, de ha rákapunk a biciklizésre, szeretnénk egészen szabadok lenni, s előbb-utóbb venni kell egy saját gépet. A választás azonban nem egyszerű.

Amikor a Balatonnál bicikliztem gyerekként, 28-as kontrás Csepel biciklink volt, már akkor is legalább 40 éves. Elindulni nehéz volt a magas vázú biciklivel, de aztán vígan tekertük. Úgy gondoltam, ma is jól ellennék egy ilyen urasan megülhető drótszamáron. A kerékpárszervizes úr azonban jót mosolygott ezen, mondván, ma ennél sokkal jobb biciklik vannak, ne akarjak ilyen régi csotrogányt. S attól függően, hogy merre akarok járni, szeretnék-e például kirándulni biciklivel, a városi és trekking bicikliket ajánlotta a figyelmembe. Ezek sárvédős, kényelmes nyergű, egyenes háttal megülhető biciklik, hagyományos 21 sebességes váltóval. Szerinte nem érdemes agyváltósat venni, mert túl drága, és nem érdemes olcsó áruházi kerékpárt sem venni. Valahol 150 ezer forint körül kezdődik az a kategória, ami már strapabíró, jó konstrukció.

Ezen a vonalon kezdtem ismereteket gyűjtögetni a neten, de zavarba ejtően színes a bicikliválaszték árban és fajtában egyaránt. Fontos, hogy a józan észre hallgassunk, mert a „profi” biciklisek egészen szélsőséges dolgokban tudnak hinni. Van, aki a gyors országúti (verseny) kerékpár híve, van, aki a mountenbike-ot preferálja, van, aki szerint legalább 27 fokozatú váltó kell a változatos domborzatú Budapestre, és találtam olyat is, aki az állandó hajtású, szabadonfutó és fék nélküli akrobatabicikli mellett érvelt. Egyedül az egykerekesek nem szólaltak meg, de forgalomban láttam már ilyet is.

A Bubi biciklije jó kiindulási alap, bár a strapás használat miatt az átlagnál vaskosabb és nehezebb. Háromsebességes agyváltója van, ami a sík pesti oldalon és a hidakon elegendő lehet. Annak, aki csak a belvárosban akar közlekedni, ez megfelelhet, de még egy váltó nélküli gép is tökéletes lehet az itteni rövid távokon. Ennél fontosabb, hogy legyen csomagtartója, valamint széles tartományban állítható kormánya és ülése, hogy a legjobb üléspozíciót be lehessen állítani. A Bubinál ez adott, de ha vásárolunk, figyelni kell a vázméretekre. Ugyanolyan kerékátmérő esetén is a használó magasságához igazodó többféle vázméret létezik, amit a gyakorlatlan szem nem ismer fel. Már csak ezért is jobb hagyományos biciklisboltban vásárolni, ahol szakértő segítséget tudnak adni. 

Kezdésnek sokan ajánlják, hogy használt biciklit vegyünk, abból azonban jól összerakott márkásat. Ezek használtan kerülnek közel annyiba, mint egy olcsó áruházi tömegbicikli, de ezért strapabíró, nem túl nehéz vázat és minőségi alkatrészeket kapunk, amivel még sokáig gond nélkül járhatunk. Szemeztem az összehajtható biciklivel, de azt mindenki csak egészen rövid távokra tartja alkalmasnak, és azt mondják, városba a 28-as kerékméret az ideális közepesen ballonos gumival.

Kérdés lehet még az is, női vagy férfi vázat válasszunk. A férfi váz az összekötő cső miatt stabilabb, erősebb, az erős női váz egy kicsit ezért nehezebb. A női bicikli méretezése és nyerge különbözik a férfitól, ugyanakkor a női vázra könnyebb felülni, különösen idősebb korban. De aki kisgyereket visz magával gyerekülésben, az sem szívesen száll fel láblendítéssel a gyerek feje felett. A legnagyobb visszatartó erő, hogy ciki-e férfinak női vázas biciklit használnia. Ma már bátran kijelenthetjük, egyáltalán nem ciki, csak a praktikum számít.

A milyen biciklit válasszak témát alaposan feldolgozták az interneten, és van néhány kiválóan megszerkesztett kereskedői oldal is, ahol az összes gyakorlati szempontról és a méretezésekről is tájékozódhatunk.

Bírni fogom-e a biciklizést?

Ez fogós kérdés, amire nem lehet általánosságban válaszolni. A városi embernek sokféle nyavajája van, mert egész nap az íróasztalnál ül. Fáj a háta, a csuklója, a térde, edzetlen, és kapkodja a levegőt, ha lépcsőznie kell, az egész napos képernyőbámulástól zavaros a látása. Egy biztos, a mérsékelt erőfeszítéssel járó biciklizés csak jót tehet az emberrel. De nem való neki például kosszarv kormányos versenykerékpár, amit mélyen behajolva kell tekerni, inkább a nagypapás magas kormány és a kellően széles, kényelmes ülés, amin egyenes háttal ülhet. Azt gondolom, egy nem sportos kezdő vagy újrakezdő ellehet egy egyszerűbb kerékpárral is, mert amíg rutint nem szerez rövid távokon, úgysem fog boldogulni az egésznapos vidéki kirándulásokkal, de a budai hegyes utcákkal sem. Józsefvárosban és Budapest nagy részén azonban sikerrel próbálkozhat.

Szöveg: Bányay Géza; Kép: Fortepan, Mile Máté

Mi micsoda?

Trekking (túra) kerékpár: Ötvözi a sportot a kényelemmel. Vázgeometriája stabil és kényelmes, nagy átmérőjű kerekek, sebességváltó, kissé hajlított kormány, csomagtartó, sárvédő, láncvédő jellemzi.

City (városi) kerékpár: Alapvetően városi közlekedésre tervezték. Kialakításánál elsődleges szempont a kényelem: alacsony átlépésű váz, magas, íves kormány, csomagtartó.