Korábbi cikkünkben már írtunk róla, hogy a Józsefvárosi Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer (JÁSZER) online megbeszéléseket tart áldozatsegítés témakörében, legutóbb Baracsi Katalin internetjogászt hívták előadónak, hogy beszéljen a lakossággal az online veszélyekről, és azok kivédéséről.  

Az internet nem veszélytelen, adathalászok, netes bűnözők sokasága tevékenykedik nap, mint nap azért, hogy bizonyos felületeken megadott személyes adatainkhoz illegálisan, trükközve hozzájussanak, majd azokat saját célra felhasználják. 

Bár evidensnek tűnhetnek azok a szakértői tanácsok, melyek az adatlopás megelőzésére vonatkoznak, mégis kevesen fogadják meg őket. Vegyünk párat Baracsi Katalin javaslatai közül: 

- Ne adjuk ki bankkártyánk adatait e-mailben! 

- A PIN-kódjainkat soha senkinek ne adjuk ki! 

- Kéretlen, ismeretlen forrásból származó e-mailekre, üzenetekre ne válaszoljunk! 

- Kapcsoljuk ki a böngészőben a jelszavak automatikus megjegyzésére szolgáló funkciót! 

- Ne osszuk meg engedély nélkül mások személyes adatait, beleértve a róluk készült fénykép-, videó- és hangfelvételeket! 

Jó tudni, hogy a Nemzeti Kibervédelmi Intézet honlapján sok hasznos biztonsági tanácsot megírnak, többek között, hogy hogyan védhetjük meg androidos eszközünket a hackerektől, de további aktualitásokról is lehet tájékozódni, mint például arról, miként váltak adathalász célponttá a távmunkából az irodai munkába visszatérő emberek.  

Sharenting és cyberbullying 

Az online térben nem csak adataink védelmére kell figyelnünk, hanem saját magunk, és családunk védelmére is. Talán bele sem gondol sok szülő, nagyszülő, hogy a gyermekeikről, unokáikról készült képeket nem biztos, hogy a legjobb ötlet közzétenni az interneten. Több okból sem; lehet, hogy a kiskorú ezt egész egyszerűen nem szeretné, vagy még nem elég nagy ahhoz, hogy ezt közölni tudja. Közhely, hogy az a kép, videó, ami egyszer felkerül a netre, – még ha később azt le is törlik - valószínűleg soha nem tűnik teljesen, mert bárki lementhette. A képeket még illegális pornográf tartalmakhoz is felhasználhatják. A szakértő tanácsa, hogy kérdezzük meg az illetőt, hogy megoszthatjuk-e közösségi platformokon a róla készült képet, ha viszont az illető gyermek, inkább zárt csoportban tegyük. Készültek weboldalak és alkalmazások felnőttek és gyerekek számára egyaránt, melyek a tudatos médiahasználatot igyekeznek támogatni. Ilyen a Televele , a Mongu for Teen , a Safeinternet , vagy az ingyenes Médiatudor hírlevele is.  

Az interneten való zaklatásnak sokféle formája ismert, például a kéretlen, szexuális tartalmú képek küldözgetése. Nem csak áldozattá, elkövetővé is könnyen válhatnak főleg tinik, akik rengeteg időt töltenek el online térben, és korosztályos sajátosságuk a klikkekbe szerveződés, a kiközösítés. Az online térben akár arctalan fenyegetéseket, vagy megalázó kommenteket is kaphat bárki, amitől bántva, megbénulva érezheti magát. Az Unicef és Yelon is készített az ilyen esetekben segítséget nyújtani képes applikációt, melyek elérhetőek bármilyen okostelefonra. 

A szakértő tanácsa, ahogy amint bárki ilyet észlel magán, vagy a környezetében élőn, azonnal jelezze akár a rendőrségen vagy az áldozatsegítőknél, és ha tud, gyűjtsön bizonyítékot, akár képernyőképek formájában. 

Szerző: Rebró Fanni; Képek: Pixabay, Baracsi Katalin