Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Így szavazhatják meg a törvényt a bérlakások eladásáról

Drágábban, de megvehetik a bérlakásaikat a budai Vár érintett bérlői

2021. június 12. szombat

Benyújtották a sok vitát kiváltó lakástörvényimódosítást az önkormányzati bérlakások megvételéről. Elolvastuk a módosítástervezetet, hogy lássuk, mi maradt a nagy felháborodást kiváltó eredeti tervezetből.

Mi is beszámoltunk már arról, hogy a kormány módosítani akarja a lakástörvényt, azzal a most már nem is leplezett szándékkal, hogy a Budai Várban olcsón biztosítsa a műemléki bérlakások megszerzését, amit az új, ellenzéki Budavári önkormányzat korábban meg akart akadályozni. 

A törvénymódosító első változata azonban még minden önkormányzati bérlakásra vonatkozott, ezért országos tiltakozást váltott ki ellenzéki és kormánypárti polgármesterek részéről egyaránt. Később Böröcz László fideszes képviselő, az eredeti javaslat benyújtója közölte, a baloldali polgármesterek felháborodása miatt szűkítik a megvehető bérlakások körét, csak a világörökségi területre vonatkozna a szuperolcsó megoldás – ám ezt sokáig nem követte tett, azaz a módosító javaslat benyújtása. 

Június 10-én este azonban egy véglegesnek szánt módosító javaslatot nyújtott be Hende Csabaa parlament Törvényalkotási Bizottságának, amiről a következő héten szavaz a parlament – értesüléseink szerint a tavasz ülésnap utolsó napján.

Ez a módosítástervezet, ahogy Böröcz László, az eredeti ötlet fideszes benyújtója már jelezte,  nem vonatkozik minden önkormányzati bérlakásra, hanem immáron egyértelművé teszi, hogy a módosítás elsősorban valóban a Budavári önkormányzat bérlakásainak magánkézre jutását kívánja támogatni. Ezzel épp az eredeti ötletet elsődlegesen alátámasztó indoklást – „azok is saját tulajdonú lakáshoz juthassanak, akiknek arra egyébként nem lenne lehetőségük, tekintettel a lakáspiacon az utóbbi években bekövetkezett rendkívüli áremelkedésre is” – veszi a kormány semmibe. Így a józsefvárosi bérlők sem vehetik meg kedvezőbb feltételekkel a bérlakásaikat.

A módosítás a Lakástörvényt több új paragrafussal és egy önálló fejezettel is kiegészíti, melynek címe „A Budai Várnegyed területén található lakásokra vonatkozó külön rendelkezések”. A Vár esetében utcanevekkel is pontosították azt a területet, ahol a törvényt alkalmazni lehet, egyébként csak annyit mond a tervezet, hogy a „világörökségi helyszínen és védőövezetében” levő önkormányzati és állami bérlakásokra vonatkozik az elidegenítés lehetősége. Budapesten az elérhető források szerint a Várnegyeden kívül ez a következő helyeket jelentheti még, ahol önkormányzati bérlakások is lehetnek: a Műszaki Egyetem és a Széchenyi lánchíd által közrefogott terület a budai oldalon, a Szabadság tér és az ott található épületek, a Duna-part épületei egészen a Margit hídig, a Duna-part épületei a Lánchídtól egészen a Petőfi hídig a pesti oldalon, az Andrássy út és történelmi környezete. A világörökségi helyszín viszonylag jól behatárolható, a védőövezet azonban túlságosan elnagyolt meghatározásnak tűnik. A megkérdezett Kolundzsija Gábor urbanista szerint Józsefvárosban nincsenek ilyen területrészek. 

A módosítás javaslat néhány fontos rendelkezése:

Arra a lakásra keletkezik vételi joga a magánszemély bérlőnek – bérlőtársaknak, társbérlőknek és egyenesági rokonaiknak, örökbefogadott gyermekeiknek –, amit 2020. december 31-én már legalább öt éve bérelt olyan épületben, ami 1995. november 30-án már műemléknek minősült, vagy az önkormányzat 1994. január 1. előtt felújításra jelölt ki, vagy már nem áll rehabilitációra kijelölt területen. A tulajdonos önkormányzatot, államot elővásárlási jog nem illeti meg.

Nem lehet eladni olyan épületet, ami bontásra kijelölt házban van, szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősül, elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt, nyugdíjasházban, garzonházban van, műteremlakásnak vagy szobabérlők házának lakrésze. A bérlő akkor sem élhet vételi jogával, ha három hónapnál több bérleti díj tartozása vagy köztartozása van.

A megvett lakást négy éven belül nem lehet eladni, erre a telekkönyvben elidegenítési tilalmat kell bejegyezni.

Nagy változás van az eredeti – meglehetősen durván olcsósított, akár a forgalmi érték 15 százalékára csökkentett – eladási ár megállapításában. A most javasolt, valamivel életszerűbb vételi értékek a bérleti idő függvényében változnának. Az eladási ár a forgalmi érték 80 százaléka 5-15 éves, 50 százaléka 15-25 éves és 15 százaléka 25 évet meghaladó bérleti viszony esetén. Cserelakásnál – ez áll fenn Bayer Zsolt vári ingatlanának esetében is – a forgalmi érték 35 százaléka a vételi ár, amennyiben tulajdonjogot cseréltek bérleti jogra. A 90-es években, amikor milliószámra vették meg a lakók a tanácsi bérlakásaikat, is a forgalmi érték 30-40 százalékát kellett kifizetni.

A vételár egyösszegű megfizetése esetén további 5 százalék árengedmény jár. Akár 25 éves havi törlesztésű részletfizetés is kérhető, ilyenkor jelzálogjog illeti meg a volt tulajdonost. 

Ha egy bérlő nem él az elidegenítési jogával, annak a lakása nem eladható az életében, illetve a bérleti viszony időtartama alatt.

Azt az épületet, amiben bérlakást adnak el, társasházzá kell alakítani.

A Budai Várnegyedre külön szabályok vonatkoznak. Itt legfeljebb két bérlakást vehet meg egy ember. Jogi személy és állampolgársággal nem rendelkező nem szerezhet a továbbiakban ilyen módon tulajdont. Az állampolgársági feltételek is korlátozottabbak, de még így is belefér a fél világ. 

Szöveg: Bányay Géza; Kép: Huszár Boglárka

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben