A felmérés eredményeiről a Mérce számolt be bővebben, a cikkből kiderült, hogy a legtöbb dolgozó a kiégés tüneteiről szenved, úgy érzik, nem becsülik meg a munkájukat se anyagilag se emberileg. 84,6 százalék a béremelést tartaná legfontosabb motivációnak arra, hogy ne döntsön a pálya elhagyása mellett. 

Bár leginkább a kerületi rendőrfőkapitánnyal szerettünk volna beszélni a témáról, erre nem kaptunk lehetőséget a központi sajtóosztálytól, így az ORFK Kommunikációs Szolgálattól kapott válaszokból idézünk.

Hogy mérik az elégedettséget?

A kapott válaszok alapján nem mérik, legalábbis a kerületi rendőrkapitányságon soha nem készült a dolgozók elégedettségére irányuló felmérés. “A közvetlen parancsnokok azonban együtt dolgoznak, napi kapcsolatban vannak az állománnyal, így tisztában vannak a munkatársakat foglalkoztató kérdésekkel” - írták, és hozzátették, hogy a rendőrök bármikor fordulhatnak elöljáróikhoz, ha problémájuk van.

Kiégés ellen

A rendőrök rendszeresen részt vesznek pszichológiai szűrésen, és ezen kívül is kérhetik pszichológus segítségét, ha a kiégés tüneteit tapasztalják magukon. A vezető is elrendelheti a soron kívüli pszichológiai vizsgálatot beosztottjainál, ha szükségesnek látja.

Emellett a rendőrség kedvezményes üdülési lehetőségeket is biztosít a kollégáknak. A rendőrkapitányság pedig saját konditeremmel rendelkezik, amely térítésmentesen áll bármely dolgozó rendelkezésére. Amennyiben a szolgálati feladatok lehetővé teszik, a kollégák sportolásra heti 2 óra munkaidő-kedvezményt kapnak, amit akár a kapitányság saját termében, akár külső helyszínen is eltölthetnek. A munkatársaknak rendszeresen kell kötelező képzéseken részt venniük, ami mellett szabadon választható kurzusok is rendelkezésükre állnak, stresszkezelési tréning is elérhető. 

Mivel nem kaptunk engedélyt, hogy a kerületi rendőrkapitányságon körbekérdezzünk, ezért csak az ORFK válaszaira tudunk hagyatkozni ebben a témában, és nem tudjuk, hogy a fent említett lehetőségekkel valóban élni tudnak-e a rendvédelmi dolgozók.

De felmondhatnak-e?

Bár a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet szerint lehetséges, csak jogkövetkezményekkel (pl. munkaügyi perrel) járhat, az ORFK nehezen értelmezhető válaszából azt szűrtük le, hogy nem mondhatnak fel: “Amennyiben a hivatásos állomány tagja veszélyhelyzet idején hatályos rendeletet követően tett, illetve tesz a szolgálati viszonyáról lemondó vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos hozzájárulását visszavonó nyilatkozatot, az joghatás kiváltására nem alkalmas. A hatályba lépés után tett nyilatkozatok a Hszt. 8. § alapján semmisnek minősülnek. Érvényes, a célzott joghatás kiváltására alkalmas ilyen jellegű jognyilatkozatot tenni kizárólag a veszélyhelyzet megszüntetését követően lehet.” 

Az új kormányrendelet szerint viszont június 15-től újból lehetséges felmondani. Arra a kérdésre, hogy számítanak-e tömeges felmondásra, az ORFK így válaszolt:

“A Belügyminisztérium – több-kevesebb rendszerességgel – 2018 augusztusa óta szembesül olyan tudósításokkal, melyek a rendőrök tömeges leszerelését vizionálják esetenként valamilyen felmérésre alapozva. Ezek a jóslás kategóriájába tartozó látomások – köszönhetően az állomány elhivatottságának is – köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. A HR statisztikai adatok mellett ennek bizonyítéka, hogy Magyarország közrendje, közbiztonsága továbbra is kiegyensúlyozott, a lakosság szubjektív közbiztonságérzete további javulást mutat.” 

A csütörtöki Korányinfón megjelent Orbán Viktor is arról beszélt kérdésre, nem számítanak tömeges felmondásra, de ha mégis bekövetkezik, tudják, hogyan tartsák fenn a közrendet. 

Kevésbé tűnt optimistának Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet elnöke, aki korábban azt nyilatkozta lapunknak: évente 2000-2500 ember mond fel adataik szerint a rendőrségen, többnyire tiszthelyettesek. Az állomány összlétszáma 50 ezer fő körül van. Az alacsony bér mellett az is gond nekik, hogy a nagyvárosokban drága a lakhatás, albérletet kell fizetniük, márpedig a budapesti rendőrök jelentős része vidéki származású.

Extra szabadság 

A rendőrség hivatásos állományának szabadságáról a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény rendelkezik - tudtuk meg az ORFK-tól. A jogszabályokban előírt pihenőidő és szabadnapok mindenki számára biztosítottak. Mint mindenhol, időnként itt is szükséges túlszolgálatot elrendelni, amelynek ellentételezése az érintett rendőr döntése alapján pénzben vagy szabadidőben történik. Extra szabadságot ez idáig nem adtak ki, Orbán Viktor viszont csütörtökön bejelentette, hogy mindenkinek 10 nap fizetett szabadság jár a törvényben rögzített napjain felül, aki részt vett a járvány elleni védekezésben, így a rendőröknek is.

Szerző: Ádám Judit; Fotók: Huszár Boglárka