Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Politizálás az egyetemeken

Hogy fér össze a politikai vélemény a tudományokkal?

2021. június 15. kedd

Az elmúlt hónapokban több egyetemi oktató elbocsátásáról is lehetett olvasni, mely esetek hátterében szélsőséges, avagy nem etikus megnyilvánulások állhattak, de vannak, akik szerint „politikai tisztogatás” történik. Megnéztük, meddig tartanak a szólásszabadság határai az egyetemeken.

Június elején a Pesti Srácok írta meg, hogy Klein Tamást, a Károli Gáspár Református Egyetem infokommunikációs jogi tanszék helyettes vezetőjét elbocsátották korábbi vállalhatatlan kijelentései miatt. A hírt átvette több médium, például a Telex is. Próbáltuk Kleint elérni, hogy megkérdezzük ügyével kapcsolatban, de nem sikerült elérni. A másik érintett fél az egyetem, így Horváth Miklóshoz, az intézmény kommunikációs igazgatójához fordultunk, arra voltunk kíváncsiak, valósak-e a docensről a kormányközeli oldal által írtak, hogy Klein az óráján a Fideszt minősítette. Illetve hogy lehet-e egyébként felsőoktatási intézményben politizálni, és ha igen, milyen módon – különös tekintettel a releváns szakokra, mint például a jog, szociológia, nemzetközi tanulmányok stb. – de csak a következő szűkszavú nyilatkozatot kaptuk meg:  

„A Károli Gáspár Református Egyetem vezetősége egy belső vizsgálatot folytatott le Klein Tamás egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Infokommunikációs Jogi Tanszék tanszékvezető-helyettesével kapcsolatban, melynek eredményeképpen Klein Tamás munkaviszonya 2021. június 4-én azonnali hatállyal felmondásra került. A belső vizsgálattal kapcsolatos egyéb részleteket nem kívánunk nyilvánosságra hozni.” 

A tanárnak lehet világnézete, de ügyeljen az emberi méltóságra  

A felsőoktatási törvény szerint „az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót, a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket.  Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, a jóváhagyott tanterv szerint oktasson és értékeljen, a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; az oktató tevékenysége során vegye figyelembe a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát.” Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy emberi méltóságához mindenkinek joga van, így trágár, rasszista stb. megjegyzéseket tenni sem egyetemen, sem nyilvános nem lehet. 

Volt nemrég egy ilyen eset, májusban azért rúgták ki a Szegedi Tudományegyetemről Gulyás Lászlót, mert azt mondta korábban Migráció és menekültügy a XX. században című kurzusán, hogy Joe Biden amerikai elnök „félhülye", Kamala Harris alelnök „fekete ribanc", a japánok „degeneráltak", ellenben Claudia Schiffert szívesen látná a hálószobájában. Az egyetem szerint a megnyilvánulásai ellentétesek voltak az intézmény értékrendjével.  

Megkerestük Polónyi István és Derényi András oktatásfejlesztő szakértőket, hogyan vélekednek ő a témában, Polónyi István kívánt az ügyben nyilatkozni. 

Polónyi István

Szerinte egy autonóm egyetemen az oktatók szabadsága teljes, nincsenek kötöttségek, nem mondják meg senkinek, milyen politikai nézeteket kell valljon. Az már inkább etikai kérdés, hogy mit tanít. Pont a szegedi eset mutatta ennek ékes példáját, mivel az illető, aki ilyen “félfasiszta szövegeket” engedett meg magának, már régóta ott dolgozott ott, és nyilvánult meg ily módon. A nyílt politizálást etikailag sosem tartották helyesnek, de az, hogy mennyire volt az oktató által leadott tananyag politikailag semleges, vagy nem semleges, ebbe eddig nem szóltak bele, hacsak nem volt tényleg annyira kirívó, mint az említett szegedi eset. Polónyi az egyetemek kiszervezését fenntartói alapítványokba (azaz, hogy már nem az állam a gazdájuk, hanem alapítványok) politikai megszállásnak tartja - tény, hogy a kuratóriumokban sok fideszes politikus is ül.   

A rendszerváltás után rossz szemmel nézték az egyetemi politizálást 

A pedagógusoknak és orvosoknak vannak etikai kódexei, de úgy általában a felsőoktatásnak nincsenek, csak a kutatásnak. Inkább hallgatólagos elvárások vannak, melyek lényegében a rendszerváltás óta működnek. „Azóta van ez a meglehetősen fura dolog, hogy az egyetemeken nem ajánlott sem a hallgatóknál, sem az oktatóknál, hogy pártalapszervezetek jöjjenek létre. Ugye ez az előző rendszer hozománya, merthogy ott voltak ilyenek” – mondta Polónyi.  

Úgy látja, az egyházi és közszolgálati egyetemeken sokkal keményebben várnak el egyfajta lojalitást részint az egyházhoz, részint az államhoz. 

Az oktatási is kutatási szabadságba mindeddig beletartozott az, hogy tulajdonképpen szabadon adhatott elő bárki, de erkölcsi határok azért vannak. Minél nagyobb egy egyetem, jellemzően annál szabadabb. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 1945-ben például három különböző történelemtanszék és működött párhuzamosan. A rendszerváltás után szigorúbban nézték a politika beszüremkedését az egyetemekre, egyfajta elvárásként fogalmazódott meg, hogy az egyetemeken a nyilvános politikai agitációt, azaz kiállásokat nem nézik jó szemmel, vélekedik Polónyi.  

Persze ez szakmafüggő is; gazdasági, társadalomtudományi, jogi területeken, különösen a politológusok és szociológusok esetében fontos, hogy “nem bírálunk, hanem megértünk”. A tudomány nem pártos sosem, mindig a jelenségek lényegét és általánosíthatóságát keresi. Nagyon felszínes dolog, amikor ez esetlegesen egy napi politizálásba szalad át, folytatja az oktatáskutató. Az egyetemeken a kutatási etika az, ami nagyon erős; az elfogulatlanság és a kutatott terület illetve szereplőinek védelme kiemelt fontosságú.  

Polónyi szerint egy megbízható egyetemi tanár olyan témákról beszél, amit mélyrehatóan ismer, ő maga is kutatott. Mint például Ferge Zsuzsa szociológus, aki azért beszél arról, ahogy a mai Magyarországon a szegénység jól kitapintható, mert az elmúlt esztendők kutatásai alapján erről meg van győződve, és nem azért, mert a jelenlegi rendszer ellen van.  

A szegedi Gulyás esetében az a probléma, hogy olyan kijelentéseket tett, melyek nem illenek egy tudós szájába. Egy komoly oktató olyat nem mondhat, hogy hülyék a feketék, vagy a cigányok vagy bármilyen népcsoport. Arról viszont beszélhet, hogy milyen a mai magyar romák helyzete és annak mik az okai, persze alátámasztva. Ugyanis kutatások eredményeit és tanulságait lehet politikára nézve megfogalmazni.  

Túl gyorsan döntött a Károli?

Polyák Gábor jogászt, a Mérték Médielemző Múhely vezetőjét kérdeztük, mi a szakmai véleménye a károlis elbocsátás ügyében. „Ami a konkrét ügyben leginkább meglep, hogy a Telex sem vette a fáradtságot, hogy felhívja az érintett oktatót. Ha valóban az hangzott el az órán, amiről a Pesti Srácok ír, az problémás, nincs összhangban a fentebb említett jogszabályi előírásokkal és az oktatói munka elveivel. De minden további nélkül hiteles forrásnak tekinteni egyetlen cikket, az szintén súlyos szakmai hiba a Telex újságírói részéről, pláne az egyetem részéről. Nem tudjuk, mi történt a háttérben, milyen bizonyítási eljárás zajlott a kolléga elbocsátása előtt, de túl gyorsan zajlottak az események egy valóban megalapozott vizsgálathoz”- vélekedik Polyák. 

Szöveg: Rebró Fanni; Kép: KRE, Youtube

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben