A 2020-as tavaszi lezárások a józsefvárosi bölcsődék napi rutinját is felborította. A vezetőség elsődleges feladatának tekintette, hogy munkát biztosítson mindazok számára, akik dolgozni szerettek volna, (ám otthonról nem volt ellátható a munkaköre és/vagy átmenetileg nem volt rá szükség), hogy fizetést is kaphassanak. Voltak, akik beálltak a kondér mögé: főztek, ebédet osztottak, dobozoltak és szállítottak ki a kerületi rászorulóknak. Voltak, akik a Családok Átmeneti Otthonában a gyerekekkel foglalkoztak: az online oktatásban segítettek legfőképp. Voltak, akik az idősklubok mentálhigiénés feladatainak ellátásából vették ki a részüket: a lakókkal telefonon keresztül vették fel a kapcsolatot, beszélgettek velük, tartották bennük a lelket, de segítettek például a bevásárlásban, a receptek kiváltásában is. Ügyeletet is tartottak az egyik bölcsiben, ahol azok gyerekeit fogadták, akik részt vettek a védekezésben. Itt a kisgyermeknevelők váltásban voltak beosztva. Végső soron külön rendszert kellett bevezetniük arra, hogy látszódjon, melyik munkatársuk épp hol van, és mit csinál – emlékezett vissza a vezető.

A 2020-as nyári fellélegzés után következő második járványhullám óta, mivel már a jogszabályok is azt támogatták, hogy a bölcsődei szolgáltatás elérhető maradjon, a józsefvárosi bölcsődék nyitva vannak. A hatékonyabb védekezés érdekében úgynevezett egyfelől zsiliprendszert alakítottak ki a tagintézményekben, (ennek lényege, hogy a gyerekeket a bejáratnál átveszik, és ott is adják ki őket). Másfelől az épületbe nem mehetett be senki a gyerekeken és az ott dolgozókon kívül, és a helyiségeket naponta többször fertőtlenítették.

Az óvatosság és a szabályok betartásának ellenére is felütötte a fejét a vírus az egyes tagintézményekben: több csoportot is be kellett zárni menet közben, azok az előírt 10 nap után újra nyithattak. A szülők elfogadóak álltak a változásokhoz. A tapasztalatok szerint a gyerekek viselkedésén nem volt megfigyelhető olyan változás, ami kimondottan a járványhelyzettel hozható összefüggésbe. Persze, amikor hosszabb ideig voltak távol, akkor vissza kellett szokniuk a bölcsődei környezethez, de hamar visszarázódtak

Jelentősen megkönnyítette a védekezést, amikor a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központban lehetőség nyílt az intézményben dolgozók ingyenes szűrésére (ezt az önkormányzat biztosította számukra). A dolgozók többsége már felvette az oltást.

De sokan közülük elkapták a betegséget. „Több kollégáink nem is bírja most annyira a terhelést. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy állapotuk rosszabbra fordul. Türelemmel vagyunk egymás felé és vigyázunk egymásra” – mondta el Koscsóné.

Mára, ha nem is állt vissza az intézményi élet a régi kerékvágásba, kezd hasonlítani a korábbira. Mint gyakorlati képzőhely, újra fogadhatnak diákokat, és a nemzetközi projektjeik is folytatódnak. Július elején Horvátországban vesznek részt egy kongresszuson, majd hónap közepén Olaszországban. Öt országgal (Portugália, Olaszország, Bulgária, Horvátország) közösen nyerték el azt az európai uniós pályázatot, ami a koragyermekkori étkeztetés-élelmezés kérdéseit tárgyalja.  

Egy másik szakmai projektjük, (itt Olaszország és Belgium a további partnerek), célja a kisgyermeknevelői képzéshez szükséges inter- és multikulturális neveléssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati tanterv megírás, júliusban Józsefvárosban tartják a témához kapcsolódó, háromnapos szakmai diskurzust.

„Az elmúlt időszak azt a szemléletet erősítette, ha a munkatársaimra odafigyelve végzem a dolgom, akkor a nehézségekben mellém állnak, segítenek, ahogyan a pandémia alatt is. Maximálisan konstruktívak és elfogadóak voltak. Jó kis gárda ez a miénk, jó emberek vannak körülöttem” – fejtette ki végül a vezető.

Szöveg: Kolonics-Imre Zsófia; Fotók: Huszár Boglárka