Amikor Lovasi Gábor, a FROKK kulturális rendezvényekért felelős osztályvezetőjének szegeztem a kérdést a működésüket illető kritikáról, elismerte, mehetnének jobban is a dolgok. A FROKK 2010-es indulásától itt dolgozik, s már a Napházban is együtt volt Kathy-Horváth Lajos igazgatóval, a világhírű muzsikussal. A közkeletű vélekedéssel ellentétben a FROKK nem zárt be, nem szűnt meg, bár a sajtó már ezt a hírét keltette, mondja. Tény azonban, hogy a honlapjuk elérhetetlen, s bár korrekt Facebook-oldaluk van, onnan alig lehet összeszedni, mit is csinálnak.

Alig vannak eseményeik

A FROKK-ot még a Demszky-féle fővárosi önkormányzat 2010-ben két jól működő roma intézmény, a Zsigó Jenő vezette Cigány Ház – Romano Kher és a Kathy-Horváth Lajos vezette Napház egyesítésével hozta létre. A FROKK küldetését 2009-ben fővárosi közgyűlési határozat rögzítette, – még most is ez van érvényben –, ami célként a roma kultúrát bemutató előadások, kiállítások rendezését és a roma művészek támogatását jelölte meg. Az intézménynek eredetileg egy rendesen felújított helyet szántak a Szentkirályi utcában, egy fővárosi tulajdonban álló volt iskolaépületben. 2010-ben kezdtek dolgozni 208 millió forintos költségvetéssel és 35 munkatárssal. Az azonban már a beköltözéskor világossá vált, hogy az épület teljes felújításából nem lesz semmi, csak a legszükségesebb belső munkálatokra van engedély és pénz. 

A FROKK költségvetése a következő években sajátosan alakult, tudtuk meg Lovasi Gábortól. Már 2011-re 80 millió körülire apadt, és a létszám is 15-re csökkent. Tarlós István főpolgármestersége alatt még drasztikusabb volt a szűkítés, évekig alig haladta meg a 35-40 milliót. Ma 7 munkatárssal működnek, jelenleg 100 milliós költségvetéssel, amiből 20 millió egy ösztöndíjprogram fedezete, amiben 40 roma fiatalnak adnak 10 hónapon át havi 20 ezer Ft ösztöndíjat, továbbá külső szakemberek bevonásával támogatást a tanulásban. Lovasi tájékoztatása szerint a működés fedezetét jelentő 80 milliós költségvetés 40-50 százalékát viszi el a bérköltség, a többit fordítják rezsire, fenntartásra, karbantartásra és a programokra.

Amikor a saját szervezésű programokról érdeklődöm, csak néhány kisebb eseményt említett Lovasi Gábor. Mint kiderült, önálló programjaik alig vannak, elmondása szerint „mindössze” 10 millió forintot fordíthatnak évente szakmai programokra, ezért azt a gyakorlatot alakították ki, hogy hellyel, szervezéssel, kisebb anyagi támogatással kapcsolódnak eseményekhez. A Szentkirályi utcában hosszú évek óta helyet adnak egy tanodának, a földszinten előadóterem van, amit próbateremként is használnak alkalmilag, az első emeleten van egy képtár – ennek alapját az a 2400 alkotás adja, amit Zsigó Jenő kezdett el gyűjteni még a rendszerváltás idején –, a felső szinten pedig műtermeket alakítottak ki, amiket néhány cigány festő vesz igénybe időről időre. Van még egy üdülőjük Fonyódon, arra nincs költségvetés biztosítva, a bevételekből kell fenntartani, s Lovasi szerint nyáron mindig foglalt.

A FROKK nem civil szervezetként, hanem a Fővárosi Önkormányzat költségvetési intézményeként működik, szakmai oldalról Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes felügyelete alatt. Ő lényegében megerősítette Lovasi állításait, és egyetértett azzal a meglátásommal is, hogy a politika valószínűleg csak a status quo megőrzése miatt tartotta életben az intézményt ezzel a fojtogató költségvetéssel.

Felpörgetnék a FROKK-ot

Kerpel-Fronius ugyanakkor elmondta, alapvetően át kívánják alakítani a FROKK működését, friss koncepcióval, új vezetéssel. A hetvenedik életévében járó Kathy-Horváth Lajos nyugdíjazásáról és az új vezetői pályázatról a szeptemberi első közgyűlésen születhet majd határozat. Szerinte a roma intézményrendszer Budapesten irtózatos pusztulásnak volt kitéve az elmúlt 15 évben, és a kérdés körül komoly érzelmi viharok dúlnak, így roma ügyekben nem csak szimbolikus lépésekre van szükség, ezért szükséges a FROKK teljes megújítása is. 

Az új vezető kiválasztását egy megkérdőjelezhetetlen zsűrire bízzák majd, mondta Kerpel-Fronius, és azt várják a jelöttől, hogy a már kialakult szempontok alapján stratégiát is alakítson ki. Az FROKK átalakításának irányait már tisztázták: 1) módszertani központtá kell válnia, ami segíti a budapesti művelődési intézményeket olyan releváns programok létrehozásában, amiben a roma kultúra, identitás, integráció kap hangsúlyt; 2) beszélgetéseknek, előadásoknak, koncerteknek legyen befogadó helyszíne; 3) a fonyódi gyerektábor – hasonlóan a Romano Kher régi gyakorlatával – alkotótáboroknak és képzéseknek is helyszíne legyen a szezonon kívüli időben; 4) és még jobb körülmények között mutathassák be a tekintélyes képzőművészeti gyűjteményt, amihez meg kell szerezniük a közgyűjteményi státuszt is.

Azt is szeretnék, hogy a FROKK ne etnikai zárvány legyen, hanem próbálja meg kialakítani a párbeszédet a szubkultúrák között, amiben a roma kultúrának erős résztvevőnek kellene lennie.

Kerpel-Fronius Gábor végül a FROKK elhelyezéséről is beszélt, ami szerkesztőségünket is érinti. Az eredeti szándék szerint egy nagy reprezentatív épületet kerestek az intézménynek, ami nem maradhat már sokáig a Szentkirályi utcában, mert azt a főváros eladta az államnak, hogy bővíteni lehessen a Trefort utcai gimnáziumot. Több épületet is számba vettek a kerületben, de nem találtak megfelelőt, ezért úgy döntöttek, különféle helyeken lesznek elhelyezve a FROKK részei. A galéria a József körútra költözhet, a Józsefváros újság jelenlegi szerkesztőségébe, amit megvásárolnak a kerülettől. Erre valószínűleg már szeptemberben sok kerülhet. Szintén a József körúton, egy reprezentatív lakásban lenne hely előadásoknak, beszélgetéseknek, valamint a könyvtárnak, a video- és audiotárnak. Az irodahelyiségek a Napház közelében lennének, továbbá megmaradna a Napház is, és lenne egy raktár a képzőművészeti gyűjtemény számára is.

Szöveg: Bányay Géza; Kép: Huszár Boglárka