Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Az átok és szerelemről egy születésnap aprópóján

"Mit művelt az urad velem? Azóta ezt hallgatom és leiszom magam”

2021. július 16. péntek

Fátyol Tivadar, az Átok és szerelem című nagy sikerű film zeneszerzője július 23- án lenne 68 éves. Decemberben már hét éve lesz, hogy nincs közöttünk. Nemcsak zeneszerzőként, hanem filmrendezőként is sikeres volt. Az út a halálba című holokauszt-témájú dokumentumfilmjét Schiffer Pál-díjjal jutalmazták a 2006-os Magyar Filmszemlén. Igazgatta a Rádió C-t, és volt a Nóta Televízió szerkesztője is.

Sokáig töprengtem azon, ildomos-e az újság hasábjain megemlékezni a férjemről születésnapja alkalmából. Több barátommal, ismerősömmel beszéltem erről, kikérve véleményüket és tanácsukat. Mindannyian bátorítottak. Az volt az érvük: ki ismerné jobban nálad, ki írhatna méltóbb megemlékezést róla? Valójában nem is megemlékezést szeretnék, inkább az Átok és szerelemről írnék, ami a cigányok körében ma is ugyanolyan népszerű, mint a bemutatásakor, 1985-ben.

A film elkészítésére az MTV kérte fel Lakatos Menyhértet, pontosabban Mihályffy Sándor, a rendező, Menyhért pedig Tivadart a zeneszerzésre. Elutaztak két hétre alkotni Makóra a férjem édesanyjához. Egy hétig csak beszélgettek. A következő héten Menyhért megírta a forgatókönyvet és majd minden zenei betét versét, amire a férjemnek nyomban megszülettek a dallamai, és úgynevezett lókottával (nem voltak benne harmóniák) lejegyezte azokat. Maradtak lyukak, ahová még kellettek zenék, azokon folyamatosan dolgoztak. Emlékszem, hogy a Fekete bánat című nótát a Szűz utcai lakásunkban a vécén ülve írta meg. Minden dalt azonnal megmutatott nekem, mert kíváncsi volt a véleményemre, hol a hegedűn pengette, hol elfütyülte. Mit mondjak, egyetlen egy sem volt közöttük, amelyik ne tetszett volna, márpedig elég kényes a zenei ízlésem. És még csak elfogult sem voltam, amit a későbbi siker is bizonyított.

Miután bemutatták a televízióban a műfaját tekintve zenés balladát, attól kezdve, ha végigmentem a Baross utcán vagy a Koszorún, a Szerdahelyin, majd minden ablakból ezek a zenék harsogtak. S ha öszszefutottam véletlenül egyegy cigány férfival, mind szabályosan veszekedett velem: „Mit művelt az urad velem? Azóta egyfolytában ezt hallgatom, és leiszom magam.” Sokan a filmben elhangzott szöveget is szó szerint idézték, illetve a mai napig is idézik.

A sikerhez hozzájárult Hollai Kálmán Baba szerepében és Bangó Margit mint Punka. A filmnek köszönhetően még népszerűbbek lettek, nem győztek eleget tenni a rengeteg meghívásnak. Lakatos Menyhért neve akkor már ismert volt országszerte, s a férjem is hasonlóképpen ismert lett. Nem volt az országnak olyan szeglete, ahol a romák ne tudták volna, hogy kik ők. A Zöld szalagos a kalapom kezdetű táncnóta hatalmas sláger lett, számtalan variánsa él tovább, olyannyira, hogy egy népzenekutató felgyűjtötte mint népdalt. Ám nemcsak a cigányok körében váltott ki elismerést, a nem cigányok körében is tetszést aratott. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1987-ben a Veszprémi TV-találkozón a film közönségdíjas lett. Számos országban vetítették, Európán kívül Ausztráliában és az amerikai kontinensen is.

Amikor új lakásba költöztem, a villanyszerelő (nem cigány) csuda goromba hangot ütött meg velem, mert meleg volt és dolgoznia kellett, rajtam töltötte ki a mérgét. Egy bő fél óra morgás után megkérdezte tőlem, hogy rokonom-e Fátyol Tivadar. Mikor megmondtam neki, hogy a férjem volt, attól kezdve mintha kicserélték volna: innentől a kenyérre lehetett volna kenni, a kialkudott munkadíjból is engedett. Mert az Átok és szerelem volt a kedvenc filmje, s azóta is a benne elhangzott zenére szokott mulatni. Szó volt már a Fekete bánat című nótáról vagy ahogy sokan ismerik: Megyek, anyám, megyek. A haldokló Baba énekli a film végén. Ez a nóta lett aztán minden cigány temetésén az egyik búcsúztató. Lakatos Menyhért és Fátyol Tivadar megírták a saját temetési nótájukat. Ha tudták volna!Kalla ÉvaMuzsikus cigány családban született, újságírást és teológiát tanult. Dolgozott a Józsefvárosi Cigány Kisebbségi Csoportban, az MTV-ben, kutatóként a cigányság történelmét tanulmányozza. Mesék, versek, színdarabok, elbeszélések, forgatókönyvek szerzője.

Szerző: Kalla Éva, képek: jozsefvaros.hu

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben