Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Kiszervezték az egyháznak a nevelőszülői szolgálatot

Sosem érte meg ennyire kevéssé nevelőszülőnek lenni

2021. július 21. szerda

A TEGYESZ (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) hivatásos nevelőszüleit május elején értesítették arról, hogy innentől nem az állam, hanem a katolikus egyház felel értük. Sok választásuk nem volt, munkakörülményeik pedig egyre lehetetlenebbek.

Az egyház rendszerébe kerülésről a 444 tájékoztatta olvasóit még májusban, most pedig a Mérce készített interjút egy hivatásos nevelőszülővel. Hivatásos nevelőszülőnek lenni annyit tesz, hogy az ember saját otthonában nevel, ellát egy olyan gyermeket, akinek a gondozását szülei ideiglenesen vagy tartósan nem tudják vállalni. Gyakorlatilag az állami gondozás helyett egy valódi otthonba kerül a gyermek. Egy nevelőszülő maximum 5 gyermeket vállalhat, munkájáért fizetséget kap, jelenleg havonta 50200 forint alapdíjat, ezen felül minden nála elhelyezett gyerek után 33480 forint kiegészítő díjat, illetve 8370 forint többletdíjat, ha speciális nevelési igényű gyereket vállal. Emellé jön a nevelési díj, amit kizárólag a gyermek ruházkodására és élelmezésére, és a külön ellátmány, amit lakhatás többletköltségeire lehet fordítani. 

Hiába számít tehát hivatásnak, tesz ki egy teljes vagy legalábbis egy fél állást, a fizetség érte nagyon kevés, és ahhoz, hogy kizárólag ebből lehessen élni, legalább 3 gyereket kell vállalni, ugyanakkor a fizetség nem nő igazán arányosan azzal a munkával és teherrel, amit egy plusz gyermek ellátása jelent. 

Nem volt választásuk

A kiszervezés körülbelül 300 gyereket és 130 nevelőszülőt érint. Májusban az illetékes minisztérium úgy határozott, hogy átadja fővárosi nevelőszülői hálózatát a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, azon belül a fenntartásában levő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónak. A 444 elmondása szerint az új fenntartó büszkén hirdeti, mennyire jó kapcsolatot ápol a kormánnyal. A nevelőszülők elvileg választhatták azt, hogy keresnek maguknak egy harmadik szolgáltatót, és nem olvadnak be a Szent Ágota alá, de ez az eljárás akár 60 napot is igénybe vehet, június közepéig pedig ki kellett tölteniük egy szándéknyilatkozatot arról, hogy továbbra is nevelőszülők kívánnak maradni, így kockázatos volt, hogy kicsúsznak a határidőből, és elveszítik a velük élő gyerekeket. Mivel a nevelőszülői szolgálat lényege, hogy a gyermek egy igazi családban élhessen, jó esetben a nevelőszülő érzelmileg is kötődik a gyerekhez és fordítva, így a legtöbben nem vállalták a kockázatot. A 444 tud olyan családról, ahol megpróbáltak kiszerveződni az egyház alól, de a folyamat eredményéről már nem közöltek információt. 

A “szent őrültek” maradtak

2013-ig a nevelőszülő a nevelt gyermek gyámságát is átvette, azóta viszont egy külső személyt jelölnek ki gyámnak, minden gyerek mellé másikat, így a nevelőnek több gyámmal is kapcsolatot kell tartania. A rengeteg ellenőrzés miatt sok nevelőszülő úgy érzi, hogy az élete átjáróház, az érdekérvényesítés - a gyerek érdekében - pedig szinte lehetetlen, pedig ez lenne a munka lényege. A Szent Ágotába való bekerüléssel pedig még a szabad munkahely választáshoz való jogot is elveszik tőlük.A Mérce alaposan körbejárja a rendszerszintű problémákat a nevelőszülő interjúalany segítségével, de egy gyámot is megkérdeztek, aki a fő ellentmondást az alábbiakban látja: az állam kiemel egy gyereket a családból, mondván, hogy nem tudják neki a megfelelő körülményeket biztosítani, és az állam jobb életet tud neki adni. Ezután állami gondozásba vagy nevelőszülőkhöz kerül, az elsőt nem kell részletezni, hogy mennyire nem jól működik, nevelőszülőnek pedig ma már csak az megy, akinek tényleg nincs más lehetősége, vagy pedig “szent őrült”, véli az interjúalany. 

0-24 szolgálat

A nevelőszülő megszólaló úgy érzi, megszakítás nélküli, 24 órás munkarendben dolgozik, szabadsága a valóságban nincs, ráadásul a nekik kiadott gyerekek többsége fizikailag, mentálisan vagy legalábbis érzelmileg sérült, így eleve több foglalkozást, sokszor pszichológiai segítséget igényelnek. Ezek pedig mind-mind nincsenek belekalkulálva se a fizetésbe, se a kiegészítő ellátmányba. Összefoglalva a nehézségeket így fogalmaz: “Egy olyan átfogó törvénymódosító csomagra lenne szükség, amely a magyarországi gyermekvédelem komplett rendszerét formázná át. Olyan jogszabályok kerülnének bele ebbe, amely a munkavállalót is védi, hogy olyan körülmények között tudja végezni munkáját, ami a gyerekek védelmének a legmegfelelőbb. Egy nevelőszülő ugyanis nem tud úgy megfelelőképpen gondoskodni a gyerekről, ha hónapról hónapra kell élnie”.

Szöveg: Ádám Judit, kép: Unsplash

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben